Alapítók Tamácsa: Tájékoztatás

 

Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat az Alapítók Tanács 2023. december 09-ei ülésén elhangzottakról.
Az ülésen az alapítókon kívül jelen voltak meghívott szakértőink, akik évek során önként, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül segítik munkánkat, amelyet a városunk és az itt élők érdekében végzünk.
Az ülés kezdete előtt az alapítók megköszönték a segítők munkáját. A hölgyeknek egy-egy csokor virágot és egy-egy doboz bonbont, az uraknak egy-egy üveg Polgár bort nyújtva át.
Első hivatalos napirendi pontként Maráczy Tibor alapító tag beszámolt a 2023-ban elért eredményekről. Ennek keretében felolvasta Zag Gábor önkormányzati képviselő úr novemberi tájékoztató levelét, amelyet változtatás nélkül közlünk.

„Az alábbi kéréseiknek tettünk eleget 2023-ban az Alkotmány utca 75. környezetében: - pollerek kihelyezése, - tereprendezés, - füvesítés, - padok javítása, - sövények, bokrok metszése, - E.on szekrény előtti burkolat helyreállítása, - járdalapos járda kialakítása hulladéktárolóhoz. Kettő dolog van, ami még nem készült el, ugyanakkor be vannak ütemezve: - gyephézagos parkoló javítása: a munka meg van rendelve, várhatóan 2024. tavaszán kerül kivitelezésre, - parkolóban úthibák javítása: ez várhatóan még 2023. decemberében elkészül.”

A levelet követően a gyephézagos parkoló javítása elkezdődött, erről tájékoztattuk a képviselő urat.
Együttműködésünk során többször szorgalmaztuk a környék zöldfelületeinek bővítését, különösen arra való tekintettel, hogy a Szigeti úton a bicikli út építése miatt fák kivágására került sor. Megemlítettük, hogy az előző városvezetés, bár kikérte a környék lakóinak véleményét, és a válaszok 75%-ban a Magasház helyére park kialakítását szerették volna a tönkretett Megyeri tér pótlására, ez nem történt meg. Helyette egy, a terület nagyságához mérten, kis méretű játszótér létesült, amelynek a napsütéssel szemben semmilyen védettséget nem biztosítottak. Ezért napsütéses nyári napokon a játszótér csak a kora délelőtti és a késő délutáni órákban használható a napszúrás veszélye nélkül. A játszótér kialakítása miatt azonban a körbe ültetett fákon kívül további növényzet ültetésére nincsen lehetőség, ezért meg kell várni, amíg a fák felcseperednek. A mai gyerekekkel együtt, akik nagyszülőként az unokáikat már árnyékot adó fák alatt tudják majd a játszótérre vinni.
Ellenben a Hungária utca- Nagy Jenő utca-Petőfi utca által határolt területen munkálatok kezdődtek ez év őszén. A látványterv tanulmányozásakor feltűnt, hogy az épületeket is tartalmaz Kérdéssel fordultunk a képviselő úrhoz és az alábbi választ kaptuk.

„ A Zöld kapu című projekt keretében a Hungária utca – Nagy Jenő utca – Petőfi utca által határolt terület megújítása során kihelyezésre kerülő pavilonok kereskedelmi célra alkalmas, bérbe adható pavilonok lesznek. Lehet ez kávézó vagy egyéb árus is.”

Alapítók: Elkezdődött a kampány

 

Aki figyelemmel követi Pécs politikai életét, észrevehette, hogy elkezdődött a kampány. Nem elsősorban arra gondolok, hogy e cikk írását megelőző napon ismertté vált, a DK elnöke is támogatásáról biztosította a maga, és így pártja nevében is, a jelenlegi polgármestert. Túl nagy kockázatot nem vállalt ugyan, de talán mégis lépéskényszerben volt. Városunk az MSZP utolsó jelentősebb bázisa, mégpedig, ismerjük el, igen erős bázisa. Aki hosszabb ideje figyeli a politikai közéletet is, észrevehette, hogy a DK elnök is igyekszik egy táborba fogni az úgynevezett baloldali pártokat. Természetesen az Ő vezetésével. Kétség kívül, 2019-ben jelentős eredményeket értek el az összefogással, de az országgyűlési választásokon ez az összefogás nem működött valamiért. Hogy az Ő és felesége hirtelen hátraarca miért volt, és miért MZP került az előtérbe, talán soha nem tudjuk meg. Egy biztos, a kudarc ellenére a DK erősödött, míg a többi párt éles lejtmenetbe került. Az egy a tábor ugyan még nem jött létre teljesen, de közel van a megvalósuláshoz. Ennek esetleg akadálya lehet Pécs erős MSZP-s bázisa. Nem véletlen, hogy a magukat szocialistáknak nevezők gyorsan léptek, és már hetekkel ezelőtt bejelentették, hogy a jövő évi önkormányzati és polgármesteri választáson a jelenlegi polgármestert támogatják. A valószínűsíthető ismétlés tovább erősíthetné a szocialistákat, gyengítené a DK befolyását. Ezért írtam fentebb, hogy a DK elnök lépéskényszerben volt, de a helyzetet ügyesen megoldotta. Valószínűleg felmérte, hogy részben nincsen olyan pécsi embere, aki biztos befutó lehet, továbbá indításával megosztaná a balos szavazóbázist. Így a várható újrázás már nem csak az MSZP, hanem a DK sikere is lesz. Továbbá, mint tudjuk, nincsen ingyen ebéd, különösen a politika berkeiben nincsen, ezért a támogatásért minden bizonnyal benyújtotta a számlát, amelyet már a helyi MSZP politikusai ki is fizettek. Várjuk a másik oldal jelöltjének a bemutatását, de emlékezve a 2019-es huzavonára, nem lepne meg bennünket, ha valami hasonlóval szembesülnénk.

Alapítók: Párbeszéddel a fejlődésért

 

Asztaltársaságunk keresztény értékrendjéből adódóan nagy hangsúlyt fektet arra, hogy lehetőleg mindenkivel, beleértve a politikai élet szereplőit, társadalmi szervezetek, valamint civil szerveződések tagjait is, a város fejlődése, az itt élő emberek jólétének érdekében jó kapcsolatot alakítson ki. Pártsemlegességünkből adódik, hogy a teljesítményt, a város és a polgárság érdekében kifejtett munkát értékeljük, nem pedig a párthoz, civil szervezetekhez való hovatartozást. Így történt ez Zag Gábor úrnak, a Pécs 8-as számú választókerület képviselőjének esetében is. Önkormányzati képviselővé választása után felvettük vele a kapcsolatot, amelyet folytonos párbeszéd követett, amely mind a mai napig tart. Számos javaslatot terjesztettünk elő, köztük sok olyant, amelynek megoldását már hosszú évek során át a mindenkori önkormányzati képviselőnek is javasoltunk. Miután megkereséseinkre nem kaptunk semmiféle visszajelzést, ezért üdítő volt, hogy Zag Gábor úrral sikerült párbeszédet kezdeni, és a mai napig folytatni. Voltak olyan előterjesztéseink, amelyek nála sem találtak meghallgatásra különböző okok miatt, de számos ügyben sikerült megoldást találnunk. Egyik ilyen volt az Alkotmány utcában lévő öregek otthona gazdasági bejáratához vezető út leaszfaltozása. Ez, a nagyságrendileg komolyabb forrást igénylő beruházást számos egyéb, a környék lakosságának komfortérzetét javító javaslatunk került megoldásra. Kiemelném a PTE Gyakorló Általános Iskola, Deák Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola mellett található játszótér részleges felújítását, valamint az általunk régóta szorgalmazott, Rókus utca Rókus sétány közötti, akadálymentesített átjárónál a forgalom elöl elzárt terület közúti jelzésének a felfestését. Ez nagyban segíti a mozgáskorlátozott embereknek a Rókus sétányon lévő több mint nyolc háziorvosi rendelőbe való eljutását a Rókus utca felől.

Maráczy Tibor: „Ne dobjátok gyöngyeiteket a sertések elé…”

 

A mondat valahogy úgy folytatódik, hogy összetiporják, megfordulnak és felfalnak benneteket.

Egy személyessel kezdeném a mondanivalómat, annak reményében, hogy így talán érthetőbben tudom leírni azt a gondolatmenetet, amelyet a népszámlálás azon adata indította el bennem, hogy húsz év alatt több mint felére csökkent azok száma, akik kereszténynek vallják magukat. Igaz, a megkérdezettek negyven százaléka nem nyilatkozott, de ezzel az adattal témánk szempontjából nem tudunk mit kezdeni.

A kilencvenes évek közepétől kétezerig egyházi hozzájárulást szedtem a Bazilika plébániájának. Történt, hogy egyik helyen a tulajdonos úr udvariasan, de csodálkozva fogadott, mondván, hogy ő soha nem fizetett egyházi adót, nem érti, hogy a neve miként került a plébánia névsorába. Aztán bevillant neki, hogy az előző évben ő fizette egy rokoni pár esküvőjét, amint mondta; „egyházi szolgáltatást.” Nagyon felháborodtam magamban, és kilépve az elegáns ház kapuján, pont a Bazilika északi oldalával szemben, elgondolkodtam. Végül is igaza van fogalmaztam meg magamban, ő fizetett, cserébe kapott egy szolgáltatást, az ifjú párt a pap összeadta az oltárnál. Adott esetben nem tudom, hogy milyen hitbeli háttér ált mögöttük, de szomorú személyes tapasztalatom, hogy bizony, a házasság szentségének a kiszolgáltatása sok esetben szolgáltatás jelleget ölt. „Ne dobjátok gyöngyeiteket a sertések elé…”

Alapítók: Merre tart a pécsi LMP tagsága?

 

Asztaltársaságunk vezetése mindig nagy figyelemmel követi a város közéletét, most pedig kiemelten, arra tekintettel, hogy 2024-ben önkormányzati és polgármesteri választások lesznek. A jelenlegi polgármester indulását, MSZP jelöléssel, már ismerjük, és belső forrásból már azt is tudjuk, hogy a Fidesz kit fog indítani a polgármesteri szék és tisztség elnyeréséért. Már hónapokkal előbb volt olyan személy, aki függetlenként jelezte, hogy indulna, és egészen biztos, hogy lesznek még olyanok, akik bevállalják, hogy a futottak még kategóriájába fognak tartozni. Igazán két kérdés nyitott a kívülállók előtt. A DK beáll e az MSZP jelöltje mögé, vagy saját jelöltet indít? Elképzelhető, hogy ez a kérdés már eldőlt, de érdemes eljátszani azzal a gondolattal, hogy esetleg milyen lehetőségek jöhetnek szóba. Aki követi a pécsi közéletet, az világosan láthatja, hogy Pécs maradt az utolsó bástyája az MSZP széthullott közösségének. Feltételezhetően nem véletlen, hogy siettek jelöltet állítani a jelenlegi polgármester személyében. Árnyalja a képet, hogy a polgármester még a közgyűlést is megszakította, hogy elmenjen meghallgatni a DK „nagyasszonyát”, akit férje egyre inkább, egyértelműen megtévesztés céljából, előtérbe tol. Talán megértette végre, hogy ha nyíltan a színpad közepére áll, akkor ismét csak bukás lesz a jutalma. Az is elképzelhető, hogy a DK vezér hallgatólagosan támogatja a jelenlegi polgármestert. Hiszen, ha nem nyer, akkor nem részese a kudarcnak, ha viszont befut, később is be tudja nyújtani a számlát. Ugyanakkor elképzelhető egy másik lehetőség is, amely a pártvezér egyéniségének és nyílt törekvésének jobban megfelel. Pécs egyértelműen baloldali, sőt balliberális város. Ezt jól mutatja, hogy az első önkormányzati választást is a liberális pártok nyerték, az SZDSZ és ifi csapata, a Fidesz. Sőt, még az 1994-es választást is, a polgármester a liberális Fidesz helyi erős embere lett. Mielőtt valaki felhördülne, a figyelmébe ajánljuk, hogy Orbán Viktor 2000-ig a Liberális Internacionálé alelnöke volt.

Alapítók: Még mindig csörögnek, zörögnek

 

Aki olvassa a megyei sajtót, vagy annak online változatát, tapasztalhatja, hogy egyre többen panaszkodnak a Volvo buszok állapotára. Kevés kivétellel valóban csörögnek, zörögnek. A kocsiszekrényt működtető hidraulika, amely azt szolgálná, hogy az utasok számára könnyebb legyen a leszállás, már szinte egyik buszon sem működik. Sok jármű lengéscsillapításával is gondok vannak, igaz erről a sok helyen kritikán aluli minőségű úthálózat is tehet. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, amelyet ezeknek a buszoknak a beszerzésekor szakértőnk feszegetett, jelesül, hogy a 7-8 éves buszok pár év múlva ismét a pécsi elöregedett közösségi közlekedési eszközökké válnak.

Varga Károly: Megérkeztek az elektromos rollerek

Amint már a Cum Deo ez évi 14. számában foglalkoztunk vele, megérkeztek az elektromos rollerek Pécsre. Bár a július 30-án megjelenő számban örömünket fejeztük ki az újabb „zöldberuházás” iránt, mert bíztunk abban, hogy ez a szolgáltatás Pécs megtépázott költségvetésének egy olyan bevételt biztosít, amely egyben a környezeti ártalmak csökkentését vonja maga után, aggodalmainkat is megfogalmaztuk és a járművek használatát illetően javaslatot is tettünk.
„Amennyiben csak kétharmados kihasználtságot veszünk figyelembe, akkor is több száz jármű fog csendesen suhanni Pécs utcáin. Eddigi tapasztalat, hogy sajnálatos módon, de ugyanakkor érthetően, a fiatalok jelentős tempóban közlekednek már most is, rollerrel, biciklivel egyaránt. Csendes járművekről lévén szó, az utcán gyalogosan haladók nem érzékelik a közeledésüket, és mivel manapság nem kötelező csengő vagy más hangjelző eszköz használata, rendkívül balesetveszélyes helyzetek alakulhatnak ki. Ennek elkerülése végett szigorúbb városi szabályozást kell bevezetni. Először is meg kell követelni, hogy hangjelző készüléket használjanak a rolleresek és a biciklisek. Amennyiben lehetőség van rá, csak a kijelölt vagy kiépített bicikli utat használják. Amennyiben erre nincsen lehetőség, akkor az úttesten, a KRESZ előírásainak megfelelően közlekedjenek, továbbá a belváros sétáló utcáiban csak gyalog, a járművüket tolva haladjanak.

Alapítók Tanácsa: Öntsünk tisztavizet a pohárba

 

Amikor megalakítottuk az Asztaltársaságot és megalkottuk az Alapító Okiratot, a Preambulumot az alábbiak szerint fogalmaztuk meg:

 

„Mi, a nemes és dicső magyar nép fiai – látva Hazánk és városunk állapotának nyomorúságát – úgy döntöttünk, hogy asztaltársaságot alapítunk, és szerény eszközeinkkel jobbítani kívánunk ezen állapoton. Ennek elősegítésére és a jobbítás céljából asztaltársaságot alapítottunk. Mivel mély meggyőződésünk szerint a Bibliában foglalt örök és megingathatatlan értékek nélkül ezt nem tartjuk megvalósíthatónak, az asztaltársaságunkat Szent Mihály arkangyalról, a mennyei seregek vezéréről neveztük el, aki Isten színe előtt áll, Istenre tekintve mindig az Ő akaratát teljesítve.

Hiszünk abban, hogy Isten akaratából születtünk a magyar nemzet tagjai közé, és ez a beleszületés kötelez bennünket is, hogy a nemzet érdekében tevékenykedjünk, az örök emberi értékeket figyelembe véve, erre a fundamentumra építve.

Kérve és remélve e munkánkhoz Isten segítségét, Szent Mihály arkangyal és a magyar szentek támogató imáját, fogunk az elénk tűzött feladathoz, bízva a nemes és dicső magyar nemzet tagjainak tevékeny közreműködésében.”

 

Ennek a megfogalmazásnak a leglényegesebb eleme a Bibliában foglaltak örök érvényű és megingathatatlan értékek elismerése. Istennél közbenjárónak és segítőnek Szent Mihály Arkangyalt választottuk, mindegy védőszentjét Asztaltársaságunknak. Kifejezzük hitünket, hogy nem véletlenül, hanem Isten akaratából születtünk magyarnak, és születtünk a magyar Hazába. Elismerjük, hogy ez kötelezettséggel jár a nemzetünk és szűkebb környezetünk felé, és ez a kötelezettség a lehetőségeinkhez mért feladatok elvégzésének kötelességét rója ránk. Úgy is, mint természetes személyekre, és úgy is, mint az Asztaltársaság közösségére. Elismerjük, mert felismertük, hogy e feladatok elvégzéséhez

szükséges Isten segítsége és támogatása. Világos előttünk, hogy erre a transzcendens segítségre csak akkor számíthatunk, ha az Isten által adott, Jézus által közvetített értékrendet betartva, akaratát teljesítve végezzük el a feladatainkat.

Varga Károly: Amikor a dolgozók a lábukkal szavaznak

 

Pécs város szempontjából az év legbékésebb politikai napjait éljük. Az emberek jelentős része nyaral, vagy a tikkasztó melegben igyekszik valamelyik fürdőhelyen hűsíteni magát. Akinek ez a lehetőség sem adatik meg, az otthon igyekszik valamilyen felüdülést találni, ha sikerül neki.

A helyi politikai élet is lecsendesedett, a választott képviselők is szabadságukat töltik.

A jelenlegi körülményekhez alkalmazkodik a közösségi közlekedés is, az úgynevezett nyári menetrend június közepi bevezetésével ritkították a múlt ősszel amúgy is ritkított járatokat, a járatszám alaposan csökkentve lett. Azóta csökkentették a 2, 2/A, 4, és 4Y járatok számát is, amellyel az előző számunkban foglalkoztunk. Addig ez helyes és jó döntés, amíg az észszerűség és az igények összhangban vannak, vagyis a szolgáltatás minősége nem romlik. Legalább is jelentősen nem. Sajnálatos módon a kevesebb szolgáltatás nem járt együtt idén sem a bérletek árának arányos csökkentésével. De ez a kisebbik baj. A sokkal nagyobb az, hogy ilyen, ritkított járatszámok mellett is járatkimaradásokról lehet hallani. Olyannyira, hogy már a megyei lap is foglalkozott vele. Jogos a kérdés: ha már most, a csökkentett üzemmód mellett gondok vannak, mégpedig sofőrhiány miatt, mi lesz szeptember elsejétől, amikor visszaáll a normál menetrend? Természetesen figyelembe kell venni, hogy a sofőrhiányt most befolyásolják a szabadságolások is, de az év történéseiből tudjuk, hogy ez nem új keletű probléma. Vissza kell mennünk az elmúlt  év bértárgyalásáig. Aki egy kicsit is érdeklődő ebben a témában, az tudja, hogy a Tüke Busznál két szakszervezet is működik. Egy független és egy pártokhoz kötődő, baloldalinak nevezett csapat. Itt álljunk meg egy pillanatra. Magam is voltam szakszervezeti tag, amelynek egyetlen értelmes célja a megadott időszakonként igényelhető szakszervezeti üdülési beutaló volt. Ezzel ki is merült a szakszervezet munkások felé irányuló tevékenysége. Érdemi munkásvédelemről nem beszélhettünk, hiszen mint minden, ez is a Párt szoros felügyelete alatt állt. Mint egyszerű munkásember és a keresztény elvekhez igazodni igyekvő ember, természetesen a módszerváltás éveinek az elején is figyelemmel kísértem, hogy miként alakulnak a szakszervezetek tevékenységei. Gyorsan kiderült, hogy az egyben hagyott gyáraknál, üzemeknél, szolgáltatóknál megmaradt szakszervezetek döntő többségénél érdekvédelemről nem beszélhetünk, már csak azért sem, mert a legtöbb szakszervezeti vezető most nem a Párttól, hanem az adott vállalat vezetésétől függött. Nem szeretnék mélyebben belemenni abba, hogy pár év alatt miként sorvasztották el a szakszervezeti mozgalmat, ma miként jelent meg ismét egyes nagyobb üzemek, szolgáltatók hazatáján. Ez a csöppnyi áttekintés arra szolgált, hogy felvezessem azt, hogy a Tüke Busznál milyen szakszervezeti helyzet van jelenleg. Van egy baloldalinak mondott csoportosulás és van egy magát függetlennek valló tömörülés. Az első, a cégnél plusz jogosítványokkal rendelkező szakszervezet vezetője sok szállal kötődik a jelenlegi városvezetéshez, azon belül is az MSZP helyi potentátjaihoz.

Ez az a kiindulási helyzet, amely témánk szempontjából lényeges.

Maráczy Tibor: Regnum Marianum

 

A római katolikus egyházban augusztus 15-e Mária elszenderülésének és mennybevételének az ünnepe.
Augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé Magyarországon. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ami megalapozta a Regnum Marianum eszmét, mely szerint Magyarország Mária országa. Az ünnep elnevezéseként Magyarországon a Nagyboldogasszony honosodott meg. Sajnálatos módon napjainkban sokan megkérdőjelezik ennek az ünnepnek a fontosságát. Nem csak a vallási, teológiai mondanivalóját, hanem a magyarság számára kiemelkedő fontosságát is. Évszázadok óta vált ki ellenérzést és kerül a támadások kereszttüzébe. A reformáció óta sajnálatos módon a más keresztény/keresztyén felekezetek is elutasítják, mint teológiailag nem kellően megalapozott katolikus tételt. Látnunk kell, hogy nem lehet egyszerre magyarnak lenni, Szent Istvánt ünnepelni és a Mária Országát közben elutasítani. Nem lehet, mert szorosan összefüggenek. Amennyiben elutasítjuk Szűz Mária elszenderülése utáni égbeemelését, akkor akarva akaratlanul elutasítjuk a Mária Országa jelentését és mélységes tartalmát, tudniillik azt a nagyon fontos tényt, hogy Hazánk Mária oltalma alatt áll. Szinte teljesen logikus, ha Szűz Mária, az Istenanya nincs a mennyekben, akkor első királyunk hiába ajánlotta oltalmában az országunkat, és így ez a védelem nem is áll fenn. Ugyanakkor, aki jó szándékkal és figyelemmel tanulmányozza történelmünket, előbb vagy utóbb rádöbben arra, hogy Magyarország valami egészen különös védelem alatt kell, hogy álljon. Nincs arra történelmileg elfogadható, materiális alapokon megálló magyarázat, hogy ez a nemzet még itt mindig létezik.

Maráczy Tibor: Aranyos

 

A Tüke Busz vezetősége bejelentette, hogy a már az elmúlt év ősze óta is megritkított, június közepe óta tovább csökkentett menetrendbe lévő négy járatszámot tovább ritkítja. Az érintett négy járat a 2-es, 2/A, a 4-es és a 4Y.
Pécs régi közlekedési gondja volt, hogy a Hősök tere, Fehérhegy és Uránváros viszonylatában, különösen délelőtt a járatszámok ritkasága miatt állandó volt a túlzsúfoltság a nap jelentés részében. Ezt részben az előző városvezetés megoldotta, de úgy tűnik, most visszalépés következett be. A 4Y, amely Újhegy és Uránváros között közlekedik, egész egyszerűen csak „hering járatként” ismert. Ez a járat átszeli a várost, annak is a központi részeit, érinti az Árkádot, Vásárcsarnokot, Főpályaudvart és a Sportcsarnokot is. Elég rátekinteni az útvonal ezen megállóira, és teljesen világos és érthető, hogy a kora délelőtti óráktól kezdve a kora esti órákig miért zsúfoltak a szóló buszok, amelyek ezen a vonalon közlekednek.

Maráczy Tibor: Rollerrel Pécs utcáin

A megyei lap július 7-ei számában volt olvasható, hogy egy magáncég és a városvezetés megállapodása szerint 500 darab kölcsönözhető elektromos roller érkezik Pécsre. A pályázatot nyert baranyai cég mögött egy izlandi anyacég áll, amely nyolc országban hatezer rollert üzemeltet. Hazánkban Pécs lenne az első város, ahol ezt a szolgáltatást nyújtanák. A tesztüzemet követően gyakorlatilag az egész évben bérelni lehetne ezeket az elektromos meghajtású rollereket. A kezdeményezés nagyon jó és támogatható.
A vállalkozó jelentős összeget fizet be városunk költségvetésébe, és a környezetszennyezés, a zöld város megvalósítása felé tett lépésnek tekinthető.
A járművek „kioldási” díja a tervek szerint 230 forint lesz, és a használatáért 54 forintot kér a szolgáltató percenként. A roller sajátosságából adódóan várhatóan a fiatalabb korosztály fogja használni. Amint az újságból kiderült, remélik, hogy a városunkba látogató turisták is használni fogják a rollereket. Képzeljük magunkat egy fiatal turista helyébe. Azzal a mozdulattal, hogy használatba veszi a rollert, már is 230 forint ugrott. Mire elindul vele, minimum egy perc eltelik, további 54 forint. Vegyünk alapul egy három fős családot. Ahhoz, hogy Pécs látnivalóit megtekintsék, legalább három óra szükséges, ami ugye 180 perc. Fejenként a három órás rollerezés közelíti a 10.000,- forintot, tehát összesen 30.000,- forintot. Elgondolkodtató.

Alapítók Tanács: Váczi Márk egyik alapítónk nyilatkozata

                                                  

Tisztelt Olvasóink!

Váczi Márk alapító tagunk nemrég arról értesített minket, hogy személyes okokból elhagyja közösségünket. Vele egyetértésben hangsúlyozzuk: kilépésének hátterében nem személyi konfliktus vagy kibékíthetetlen ellentét áll. Elmondása szerint erre a lépésre azért került sor, mert hosszú ideje nem él városunkban, annak közéleti eseményeit nem ismeri megfelelően, ezért érdemben nem tud hozzátenni Asztaltársaságunk működéséhez. Döntésének okaként közölte velünk azt is, hogy a jövőben szeretne aktívan bekapcsolódni Fejér megyei lakóhelye közéletébe, ehhez pedig több energiára van szüksége.

Váczi Márk: Mandulafa Havihegyen, megszépülő Malomvölgy és újjászülető Misina-tető

Olvasom a sajtóban és a területileg illetékes önkormányzati képviselő közösségi oldalán, hogy a Biokom nemrég mandulafát ültetett a havihegyi sétányon. Persze ennél több is történt a területen az elmúlt hónapokban.
Biztosan mindenki értesült róla, milyen nehézkesen történt meg a panorámasétányhoz vezető gyalogoshíd felújítása. A városüzemeltetés már 2021 nyarán hozzáfogott a terület megújításához a Pintér János Parkmegújítási Program keretében. Ebben benne volt a parkosítás, új utcabútorok és lámpák elhelyezése. A leglátványosabb elem az immáron elkészült kilátóterasz, amelyről remek kilátás nyílik a városra és környékére.
A Biokom a terasz mellé egy mandulafát is ültetett. Horváth Tamás közgyűlési képviselő ennek kapcsán megidézte Janus Pannonius költő emlékét, aki Egy dunántúli mandulafáról című versében örökített meg egy ilyen növényt.
A sétányt a helyiek és a Pécsre érkező turisták is szívesen látogatják. Legtöbbször a Tettyéről sétálnak fel. Az odavezető utat a napokban hosszas munkálatok után átadott gyalogoshíd biztosítja. Június végén a pallók festését végezték el a szakemberek.

Maráczy Tibor: Van ennek értelme?

 

A július 4-ei közgyűlés munkáját némi közjáték zavarta meg. Amikor a bérlakásokkal kapcsolatos előterjesztését olvasta fel a témában illetékes alpolgármester, két aktivista egy molinót feszített ki a pulpitus előtt, amely felirata szerint a polgármestert felelőssé tette a lakás mutyiért.
Mint ismert, több hónapja nyomozás folyik a városi bérlakások kiutalásának ügyében. A gyanú szerint a döntéshozók közül többen is csúszópénz fejében utaltak ki lakásokat bizonyos személyeknek. Bonyolítja az ügyet, hogy az e területért felelős alpolgármester egyik közvetlen munkatársa is képbe került, akit azóta már elbocsájtottak a Városházáról. Másik érdekessége az ügynek, hogy az illető alpolgármester elvált neje, illetve a mostani nejének üzlettársa is bérlakáshoz jutott a polgármester engedélyével.

Alapítók Tanácsa: Találkozó Zag Gábor képviselő úrral

 

Előzetes egyeztetés után, személyes találkozóra került sor Zag Gábor alpolgármester, önkormányzati képviselő, és Maráczy Tibor Asztaltársaságunk egyik alapítója között alapítónk lakásán.

Előzetesen elküldtük azokat a témákat, amelynek megbeszélését javasoltuk. Két részre osztottuk, az előző évről visszamaradt feladatokra, valamint az ez évre javasolt beruházásokra. A múlt évről áthozott ügyekként megemlítettük az aknafedelek javításának elmaradását, a Rókus utca - Rókus sétány közötti akadálymentesített átjáró forgalom elől elzárt terület sávjának felfestését, a Rókus sétányon található háziorvosi rendelőkhöz tartozó vérvételi hely heti 20 órában történő újbóli megnyitását, valamint a 2022-es tavaszi területbejáráskor javasolt, erre az évre ígért, Zója utcai parkoló hiányosságainak a javítását.

Alapítók: Kell ez a felfordulás?

 

Számos útzár nehezíti Pécs város közlekedését. Az Asztaltársaság elsődleges működési területén jelenleg a Petőfi utcában, illetve a Szigeti úton folynak munkálatok. Ez utóbbiról elmondható, hogy nem folyik, legfeljebb csörgedez. Pár száz méter kerékpárút építése a hivatalos elvárások szerint is több hónapig, pontosabban közel fél évig fog tartani. A megyei lap, polgárok számára fenntartott rovataiban, de az újság több cikkében is foglalkoztak már a bicikliút építésének lassúságával. Pedig a kivitelező nem egy pár munkást foglalkoztató kisvállalkozó, hanem egy nemzetközi építőipari multi. Feltűnő, a kivitelezés indokolatlanul hosszú határideje. Semmi nem indokolja szakmailag a több hónapos majmolást. Napi pár munkás úgy tesz, mintha dolgozna. Jó, nem támasztják a lapátot, de…

Maráczy Tibor: Rejtett kincseink

 

Akik régebb óta ismernek, különösen a vasasi ismerőseim, jól tudják, hogy a szívem csücske a Bányászszív dalcsapat. A Cum Deo egyik előző számában már írtam róluk, és az óta is figyelemmel kísérem a munkásságukat, élvezettel hallgatom az előadásaikat. Nagy örömömre, baráti névnapi ajándékként, jutottam hozzá a legújabb lemezükhöz április közepén. Nem csak a lemez hangzása, az énekek tisztasága, az elhangzó versek művészi előadása csodás, de a lemez szerkesztése is telitalálat. Amint a fényképen is látható, a lemez tizenegy bányászdalt és négy verset tartalmaz. A „Rejtett kincseink” sorozatunkban most ezt a lemezt kívánom bemutatni, ezzel is tisztelegve a dalcsapat tagjai előtt az önzetlen munkásságukért.

Maráczy Tibor: Botrány, botrány hátán?

 

Szinte már nincsen olyan hónap, sőt lassan olyan hét, hogy valami botrányos ügy ne kerülne napvilágra a Városházát érintően. Valamikor a Mandulás kempinggel kezdődött, a luxus lakópark építésének az ötletével, amely azután Kővári János önkormányzati képviselő erőteljes fellépésének köszönhetően meghiúsult. Asztaltársaságunkon belül már akkor megfogalmazódott bennünk, hogy a háttérben meghúzódó, jórészt a régi MSZP elithez köthető kezdeményezés az ügy előjátéka volt csak, és nem nyugszanak bele az érdekeltek, hogy az itteni terveik végleg dugába dőljenek. Így is lett, de közben történtek más, erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető események is. Elsőnek a közterület felügyeletnél robbant ki botrány, amelynek végkifejlete az lett, hogy a régi vezetőt leváltották és új személyt neveztek ki a helyére. Ez az ügy még le sem csengett, amikor nyomozás indult a pécsi bérlakások kiutalásával kapcsolatban. Alapos gyanú állt fenn, hogy az illetékesek közül valaki vagy valakik visszaéltek a hivatali helyzetükkel, és a lakáskiutalások során kenőpénzeket fogadtak el, esetleg kértek. Az ügy komolyságát jól mutatja, hogy e terület illetékes alpolgármesterének közeli munkatársától villámsebesen megszabadultak. Talán kármentés volt, talán nem, azonban nehezen hihető, hogy egy beosztott a saját szakállára, magányos hiénaként hosszabb ideig ilyen tevékenységet folytasson. Erre utalhat, hogy az elmúlt hetek egyik napján az LMP országos elnöke bejelentette, hogy Pécsett polgármester jelöltet fognak állítani, pont erre az ügyre és személyre való tekintettel. Ez azért is volt rendkívül meglepő, mert az LMP helyi képviselőjével a várost vezető helyi koalíció tagja. Érdekes fejlemény, majd meglátjuk, hogy mi lesz a vége.

Váczi Márk: "Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga"

Ez a jelmondat jutott eszembe, amikor olvastam a hírt: nemzeti érték lett a kubikosság. Tudom, a két dolog két különböző – sokban mégis hasonlító – kor „terméke”, mégis, valamiért ez ötlött fel bennem először.

A Hungarikum Bizottság tehát úgy döntött, hogy az egyszerű kézi eszközökkel, vándormunkások által kínkeservesen végzett földmunkának és ennek a vándorló idénymunkás életmódnak helye van kiemelkedő, sajátosan magyar értékeink között. Eddig úgy tudtam, és így is beszéltem róla mindenhol az elmúlt tíz év értéktári munkája során, hogy érték az, amire büszkék vagyunk, amit bátran mutatunk meg a külvilágnak, mondván: ezek vagyunk, ez jellemez minket. És most egy olyan jelenség került értékeink közé, ami hála Istennek mára csak a történelem lapjain és a szociográfiákban, Kovács Imre, Féja Géza, Illyés Gyula, Kodolányi János, Szabó Zoltán, Veres Péter és mások köteteiben, cikkeiben, jajjkiáltásként megfogalmazott műveiben maradt meg számunkra. Rossz emlékként, ami akarva-akaratlanul a történelmünk része, de amire nem büszkének kell lennünk, sokkal inkább azon kell dolgoznunk, hogy ez a világ ne térhessen vissza soha. Talán túlzásnak véli a Tisztelt Olvasó, de számomra ennél már csak az lenne nagyobb arculcsapása ennek a társadalomnak, ha elkezdenének pozitívan beszélni a II. világháború alatti munkaszolgálatról. És hadd ne ragozzam tovább.

Visszatérnék a címben idézett mondatra. Bár igaz lett volna akkor, és bár igaz lenne ma! Bár megbecsülnék a dolgozókat azzal, hogy rendes munkakörülményeket teremtenek számukra, és tisztességes fizetést kapnak. „…mert méltó a munkás a maga bérére.” – mondja Jézus Lukács evangéliumában (10,7). Ezért kellene minden eszközzel küzdenie egy magát kereszténydemokratának valló kormánynak, ezért kellene kiállnia a kisebbik kormánypártnak, amely a Kereszténydemokrata Néppárt nevet viseli. Amíg ezt nem teszi, teljesen hiteltelen nevének mindkét tagja. Se nem kereszténydemokrata, se nem néppárt. Amíg a munkaadók érdekei ezerszer fontosabbak, mint a munkások érdekei, addig érdemi változásra nem számíthatunk.

A munkásság életkörülményeinek javítása erkölcsi kötelesség, a krisztusi evangélium társadalmi igazságosságából fakad. Aki ezt nem tartja meg, Jézus Krisztus parancsának mond ellent, szembemegy az Ő tanításával. Az erkölcsteológia arra tanít: aki a munkások bérét nem fizeti ki, azt visszatartja, égbekiáltó bűnt követ el – olvashatjuk Kerényi Lajos atya tanításában a szőlőmunkásokról szóló példabeszéd kapcsán. Nem ilyen égbekiáltó bűn-e ezzel fenyegetőzni, szankcióként a dolgozók feje felett meglobogtatni? És ebben az esetben teljesen mindegy, hogy fizikai dolgozókról – lásd túlóratörvény ‒, orvosokról vagy pedagógusokról van szó. Ebben nem szabad különbséget tenni ember és ember között. Gondoljon bárki bármit akár az oktatás, akár az egészségügy jelen helyzetéről, nem áltathatja magát azzal, hogy minden rendben van. Ilyen vagy olyan okokból, de nagyon komoly problémák vannak.

Ahogy nagyon komoly problémák vannak a gyártás területén is. A munkakörülményeket és a fizetéseket már kiemeltem, de érdemes visszatérni az utóbbira. A tervezett akkumulátorgyárak belengetett nagy számáról, azok létjogosultságáról, egyáltalán az egész gyártási folyamat hasznáról és káráról szintén hosszan lehetne vitatkozni. A hangsúlyt én most nem erre helyezem. Sokkal inkább arra, hogy bár ez a jelentős kapacitásbővítés óriási munkaerő-igénnyel jár, a befektetők ezt javarészt nem magyar munkásokkal akarják kielégíteni. S hogy miért nem? Egyértelmű a válasz: túl sokat kérnek. Egyszerűbb külföldről vendégmunkásokat idehozni, mint tisztességes bérért hazai dolgozókat foglalkoztatni. Hát persze, hiszen mi lesz akkor a haszonnal? Mi van, ha a beruházás csak egy-két évvel később térül meg? Mindenféle idegengyűlölet nélkül kérdezem tisztelt államférfijainkat: Arról volt szó pár éve, hogy „ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”. Akkor mondják meg, igen tisztelt méltóságos, nemes és nemzetes vármegyés uraim, elfeledték már ezt a gyönyörű magyar nyelven megfogalmazott mondatot? Vagy a mindenkori profit és a visszaosztott pénz erősebb, mint a nemzeti érdek, a magyar munkások érdekének képviselete? Nem várok választ. Rájöttem már magamtól is, ahogy velem együtt több millióan. Csak, tudják, az a szomorú, hogy Önök keresztényeknek – és így tovább, lásd fent – mondják magukat. Majd az Úr eldönti a megfelelő pillanatban, mennyire voltak méltók a krisztusi névre.

Abban, hogy ma egy munkavállalót nem becsülnek meg Magyarországon, a mindenkori kormányzatnak és az elmúlt 30 év parlamenti pártjainak nagyon komoly felelőssége is, ám lehetőségük is van ezen javítani, sőt, drasztikusan változtatni. Nem hiszek abban, hogy az államnak tétlenül kell néznie a gazdasági folyamatokat, azokba be nem avatkozva. Igenis, indokolt esetekben beavatkozásokra van szükség. A szakszervezetek jogköreit például a politikai hatalmat gyakorló vezető garnitúra tudja kiszélesíteni. A munkások érdekvédelmi szervezeteit akkor lehet valódi tartalommal megtölteni, ha azok erősek, van megfelelő érdekérvényesítő képességük, rendelkeznek a tárgyalásokhoz, érdemi egyeztetésekhez vagy akár a követeléseik érvényre juttatásához szükséges jogosítványokkal. Ezeket a szervezeteket erősíteni, nem gyengíteni kell. A mindenkori kormányok és az éppen regnáló politikusok mindig elfelejtik, hogy bármikor ellenzéki pozícióba kerülhetnek, a szakszervezetek pedig aligha fogják támogatni őket, ha nem kaptak tőlük semmit, még egy jó szót sem. Persze fordulhat úgy a helyzet, hogy egyes szervezetek a korábban semmit nem nyújtó politikust támogatják az éppen kormányzó ellenében. Magyarország a lehetőségek hazája, azaz bármi lehetséges, sőt, akár az ellenkezője is.

Felteszem a kérdést: mikor termelékenyebb egy dolgozó? Ha agyonterheljük, a fizetését keményen megsarcoljuk, a nettó bérét különadókkal sújtjuk, törvénytervezetekkel megfélemlítjük, kétségbe vonjuk a szabad véleménynyilvánításhoz való – nemzetközi egyezmények által is biztosított ‒ jogát, vagy ha a munkáját méltó bérrel ismerjük el, akár csökkentett munkaidővel, kiegészítő támogatásokkal, és hagyjuk, sőt, segítjük, hogy tudatos állampolgárként éljen?

Égbekiáltó az is, ami az egyes régiókban élők bérkülönbségeiben tapasztalható. 2023-ban el kéne jutnunk végre oda, hogy egy Dél-Baranyában, Békésben vagy Borsodban élő gyári munkás – hadd éljek ezzel a példával – annyit keressen, mint egy Győr vagy Komárom környéki, netán egy fővárosi. Ugyanez igaz az intézményekre is. És most nem arra gondolok, hogy mindenkit a legalacsonyabb szintre kell lerántani. Be kell látni: Észak-Kelet vagy Dél-Magyarországon ma sokkal kevesebből kénytelenek megélni emberek, mint Nyugaton vagy Észak-Nyugaton. Közben a boltban ők sem fizetnek sokkal kevesebbet például az élelmiszerért. Hogy az ingatlanok olcsóbbak? Nyilván, hiszen valahogy el kell adni, ha valakinek pénzre van szüksége. De az mégsem fenntartható állapot, hogy valaki mondjuk Ózdról Győrbe ingázzon, és egy hétig ne lássa a családját, vagy Ausztriába járjon, és még ritkábban menjen haza. Helyben kell olyan munkalehetőséget teremteni, ami biztosítja a rendes megélhetést, egy, a mostaninál sokkal magasabb életszínvonalat. Így lesz lehetősége az ország bármely pontján élő gyereknek akár értelmiségi pályára lépni, olyan pályára, amiért még a fővárosig sem kell mennie, ha helyben vagy valahol a környéken is van lehetősége azt a hivatást választani, ugyanannyiért vagy majdnem ugyanannyiért, mint budapesti, győri, soproni vagy székesfehérvári társai. A migráció kapcsán sokszor elhangzott: helyben kell megteremteni a normális élethez szükséges lehetőségeket. Ugyanezt a gondolatot országon belül, a saját hazánkban nem lehet érvényesíteni? Szerintem csak akarat kérdése.

Cikkem végén szeretném hangsúlyozni a politikusok felelősségét a munkásság életminőségének javításában. Magát jobboldalinak valló, a polgári értékrendet képviselő emberként is nagyon elszomorít az, hogy ma Magyarországon nincs egy hiteles, valódi baloldali párt, amely a munkások érdekeit képviselné. Még szomorúbb a helyzet a jobboldalon, ahonnan szintén hiányzik egy evangéliumi alapokon álló, XXI. századi, valóban kereszténydemokrata-keresztényszociális eszmeiségű néppárt. Meggyőződésem, hogy bár a két pártalakulat között óriási viták lennének sok kérdésben, a munkásság érdekeit mindkettő szem előtt tartaná, zászlajára tűzné helyzetük mielőbbi, igazságos rendezését. Vannak ma is olyan politikusok, közéleti személyiségek, akik hitelesen tudnák képviselni és vezetni ezeket a pártokat. Mert tetszik vagy sem, parlamentáris demokráciában a pártoknak van igazán lehetőségük bármilyen érdemi változtatásra. Egyszerűen megkerülhetetlenek.

Közben hallom a kétségbeesett könyörgést: jajj, csak azt ne! Még jobban megosztanák az ellenzéket! Igen, csakhogy a mostani ellenzéknek egy óriási tisztulásra van szüksége. El kell válnia az ocsúnak a búzától. Az értéktelen, felesleges, érdekelvű pártoknak menniük kell, a helyükön pedig értékelvű, valóban a magyar állampolgárok érdekét szolgáló, ideológiai alapon álló pártokat kell létrehozni – persze nem ugyanazokkal az emberekkel. Annak ugyanaz lenne az eredménye, amit most tapasztalhatunk. Hiszek abban, hogy sikeres lehet egy olyan párt, amely teljes mellszélességgel kiáll a dolgozók jogai mellett, amely a jelenben helyezi el magát, van elképzelése és konkrét tervei a jövőt illetően, és komolyan is gondolja, amit hirdet. Cselekvő emberekre van szükség, nem olyanokra, akik, bár látják, hogy ég a ház, a tűzoltás helyett még a vödröt is eldugják, és hallgatnak, nehogy a segítségért valamilyen hátrány érje őket. Olyan poltikusokra van szükség, akik nem megúszásra játszanak, nem sodródna össze-vissza a szerint, merre fúj a szél, melyik asztalról hullhat le több morzsa. Jöjjenek olyan politikusok, akiknek van tapasztalatuk a munka világában, akik nem csak kívülről láttak gyárat, vagy látogatóként jártak benne, akik szembesültek a dolgozók mindennapi nehézségeivel, tudják, mire van szükségük, és hogyan lehetne javítani a helyzetükön.

Az olcsó bérmunka helyett az egymás iránti felelősség és a szolidaritás legyen a hungarikum!

 Váczi Márk 

 

Maráczy Tibor: Rejtett kincseink

 

 

Pécsett, a PKK Apáczai Művelődési Ház Galériájában, 2023. április 14-én megnyílt Kaczkó Magdolna festőművész önálló kiállítása, amely május 8-ig látható.

A művésznő így vall magáról:

„Életem nagy részét a tanítás, a gyermekek fejlesztése töltötte ki. Az alkotás, a kreatív tevékenykedés végig kísérte egész pályámat, de kifejezett kényszer éreztem a rajzolás és a festés iránt. Egy idő után már kevésnek találtam, hogy a magam kritikus mestere legyek, ezért felvettem a kapcsolatot a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Műhely egykori művészeti vezetőjével, Pandur Ferenccel. Később a Pécsi Művészbarátok Klubjához is csatlakoztam. A festés, a művészet szakmai munkámmal együtt teljessé teszi az életemet. Nagy öröm a számomra, hogy a kiállításaimat kollégáimon kívül az iskolám ( Éltes EGYMI) tanulói.  is rendszeresen látogatják. Így nem csupán az alkotás általi mentálhigiéné, de a másoknak nyújtott élmény is jó érzéssel tölt fel.”

Kaczkó Magdolna rendszeresen kiállít.

Maráczy Tibor: Aki jégre téved...

 

                                          Pilátus és Jézus, barokk márványszobor. Forrás: Getty Images/Paolo Gaetano Rocco/Paologaetano

az könnyen eleshet. Így járt egyik magyarországi pártvezérünk is, és akkorát esett, hogy még Brüsszelben is hallották. Ara adta a fejét, hogy Nagypénteken Jézusról és Pilátusról kezdett elmélkedni, érdekes megvilágításban. Azután bejött nála a képbe Barabás is, s természetesen Pilátus hatalmáról is szó esett a bejegyzésében. Az ő szájából feltétlenül meglepő egy ilyen eszmefuttatás, de tőle már láttunk ennél meredekebbet is. Írásom lényegét természetesen nem az említett eszmefuttatás adja, de Pilátus említése mindenképpen figyelmet érdekel. Mert itt szaladt jégre pártvezérünk, s ha csak egy csöppnyi evangéliumi ismerete lett volna, biztosan mellőzi a vele kapcsolatos megjegyzést. Miről van szó?
János apostol és evangélista részletesen leírja Jézus kihallgatását. Amikor Pilátus látja, hogy a zsidó főpapok mindenképpen ki akarják erőszakolni, hogy halálra ítélje Jézust, még egyszer kihallgatja. És mondandóm lényege innen kezdve indul.

Maráczy Tibor: Egy jelölés margójára

 

Bár már lejárt lemeznek tűnik, de erkölcsi vonatkozása tekintetében érdemes foglalkozni az üggyel. Annál is inkább, mert Asztaltársaságunk hangsúlyozottan nem politikai, hanem erkölcsi alapon nyilvánul meg adott téma kapcsán.
Történt, hogy a város vezetése úgy döntött, hogy uncsi már Pécs régi logója, ezért újat kell alkotni. A bíráló bizottságba a kultúráért felelős alpolgármester egy minimum vitatott személyiségű művészt is jelölt, aki az utóbbi időben nem annyira a művei miatt, mint inkább a botrányairól elhíresülten került az újságok címlapjára.

Alapítók: Szóvá tesszük

 

Azok, akik megtisztelnek bennünket azzal, hogy rendszeresen olvassák a kiadványainkat, tudják, hogy az adventi és karácsonyi időszakban lehetőleg nem foglalkozunk közéleti dolgokkal. Tizenegy hónap éppen elég a csatározásokra, legalább e meghitt időszak puskaporszag nélkül teljen el. Sajnálatos módon mégis kénytelenek vagyunk, szigorúan keresztény erkölcsi alapon(!), foglalkozni olyan eseményekkel, amelyek joggal vetnek fel adott esetben nem csak erkölcsi kérdéseket. A Mandulás kemping történései bár lassan a lerágott csont kategóriájába kezdenek tartozni, de mégis van egy furcsa része ennek a cserének. Miközben az ellenzék, talán nem is alaptalanul, mutyit vél felfedezni a cserében, ismeretlen tettes ellen, legalábbis december közepéig nem tett feljelentést. Amennyiben igaz, hogy a Bőrklinika áron alul került elcserélésre a kempingért, akkor vélelmezhető lehet a hűtlen kezelés bűntettének fennállása. Ismeretlen személy esetén nem fordul meg a bizonyítási kényszer, vagyis nem a feljelentőnek kell bizonyítania a bűncselekmény elkövetésének személyét, esetleg személyeit.
A másik eset, amely mellett nem tudunk szó nélkül elmenni, az a polgármester által indított kampány, hogy szavazzanak a pécsiek tűzijáték szilveszterkor, vagy tűzifa.
Akkor, amikor a polgármester évi 4.5 millióért bérel éves szinten egy extránál extrábban is felszerelt, saját használatra is feljogosító luxusautót, több mint visszatetsző egy ilyen kampány indítása. Egyébként eléggé kétségesnek érezzük ezt a bérleti díj nagyságát. Egyik, ezen a téren dolgozó segítőnk ilyen felszereltségű és típusú jármű esetében alacsonynak gondolja a bérleti díjat, és elképzelhetőnek tartja, hogy még valami más ellentételezésre is sor kerül. Mindenesetre a cinikus beállítottságot jól mutatja, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésre adott válasz is erkölcsileg megkérdőjelezhető. Mert abban igaza van polgármesterünknek, hogy nem járhat autó nélkül, na de ilyen luxuskivitelűvel? Nem lehetne szerényebben?