Pécs város szempontjából az év legbékésebb politikai napjait éljük. Az emberek jelentős része nyaral, vagy a tikkasztó melegben igyekszik valamelyik fürdőhelyen hűsíteni magát. Akinek ez a lehetőség sem adatik meg, az otthon igyekszik valamilyen felüdülést találni, ha sikerül neki.
A helyi politikai élet is lecsendesedett, a választott képviselők is szabadságukat töltik.
A jelenlegi körülményekhez alkalmazkodik a közösségi közlekedés is, az úgynevezett nyári menetrend június közepi bevezetésével ritkították a múlt ősszel amúgy is ritkított járatokat, a járatszám alaposan csökkentve lett. Azóta csökkentették a 2, 2/A, 4, és 4Y járatok számát is, amellyel az előző számunkban foglalkoztunk. Addig ez helyes és jó döntés, amíg az észszerűség és az igények összhangban vannak, vagyis a szolgáltatás minősége nem romlik. Legalább is jelentősen nem. Sajnálatos módon a kevesebb szolgáltatás nem járt együtt idén sem a bérletek árának arányos csökkentésével. De ez a kisebbik baj. A sokkal nagyobb az, hogy ilyen, ritkított járatszámok mellett is járatkimaradásokról lehet hallani. Olyannyira, hogy már a megyei lap is foglalkozott vele. Jogos a kérdés: ha már most, a csökkentett üzemmód mellett gondok vannak, mégpedig sofőrhiány miatt, mi lesz szeptember elsejétől, amikor visszaáll a normál menetrend? Természetesen figyelembe kell venni, hogy a sofőrhiányt most befolyásolják a szabadságolások is, de az év történéseiből tudjuk, hogy ez nem új keletű probléma. Vissza kell mennünk az elmúlt év bértárgyalásáig. Aki egy kicsit is érdeklődő ebben a témában, az tudja, hogy a Tüke Busznál két szakszervezet is működik. Egy független és egy pártokhoz kötődő, baloldalinak nevezett csapat. Itt álljunk meg egy pillanatra. Magam is voltam szakszervezeti tag, amelynek egyetlen értelmes célja a megadott időszakonként igényelhető szakszervezeti üdülési beutaló volt. Ezzel ki is merült a szakszervezet munkások felé irányuló tevékenysége. Érdemi munkásvédelemről nem beszélhettünk, hiszen mint minden, ez is a Párt szoros felügyelete alatt állt. Mint egyszerű munkásember és a keresztény elvekhez igazodni igyekvő ember, természetesen a módszerváltás éveinek az elején is figyelemmel kísértem, hogy miként alakulnak a szakszervezetek tevékenységei. Gyorsan kiderült, hogy az egyben hagyott gyáraknál, üzemeknél, szolgáltatóknál megmaradt szakszervezetek döntő többségénél érdekvédelemről nem beszélhetünk, már csak azért sem, mert a legtöbb szakszervezeti vezető most nem a Párttól, hanem az adott vállalat vezetésétől függött. Nem szeretnék mélyebben belemenni abba, hogy pár év alatt miként sorvasztották el a szakszervezeti mozgalmat, ma miként jelent meg ismét egyes nagyobb üzemek, szolgáltatók hazatáján. Ez a csöppnyi áttekintés arra szolgált, hogy felvezessem azt, hogy a Tüke Busznál milyen szakszervezeti helyzet van jelenleg. Van egy baloldalinak mondott csoportosulás és van egy magát függetlennek valló tömörülés. Az első, a cégnél plusz jogosítványokkal rendelkező szakszervezet vezetője sok szállal kötődik a jelenlegi városvezetéshez, azon belül is az MSZP helyi potentátjaihoz.
Ez az a kiindulási helyzet, amely témánk szempontjából lényeges.
A béremelési tárgyalások során a két szakszervezet a bérek emelését illetően más álláspontot képviselet. A városvezetéshez ideológiailag közelebb álló szakszervezeti vezető hajlandó lett volna elfogadni egy alacsonyabb órabért is, míg a másik a Volán járművezetők órabérét szerette volna eléri a dolgozók számára. Hosszas huzavona után, amikor már a sztrájk lehetősége is felmerült, a nagyobb jogosítvánnyal rendelkező, kevesebb órabért is elfogadó szakszervezeti vezető aláírta a megállapodást, és így a másik szakszervezet vezetője sem tehetett mást.
Itt felvetődhet annak a kérdése is, hogy maguk a dolgozók, ebben az esetben a sofőrök, sem álltak ki határozottan a jogaikért és ezért kerülhetett sor az aláírásra. Bárhogy történt is, a gépjárművezetők a lábukkal szavaztak, vagyis felmondtak és elhagyták a Tüke Buszt. Ezért fordulhat elő, hogy már most nincsen elég sofőr és járatkimaradások vannak. Egyes, nem ellenőrzött hírek szerint, már nyolcvan járművezető hiányzik. Nagyon reméljük, hogy az illetékesek még időben kezelik, illetve időben tudják kezelni a mostani helyzetet, és Pécs közösségi közlekedése zökkenő mentes lesz szeptember elsejétől.
Érdemes elgondolkodni azon is, hogy mit jelent az, hogy baloldali, esetleg jobboldali szakszervezet. Nem szeretném ecsetelni a szakszervezetek történelmi kialakulását és az elmúlt durván 150 éves történetét, hiszen akit érdekel, az ma már könnyedén utána tud nézni ennek a témának is. Meglátásom szerint az a lényeg, vagy annak kellene lennie a lényegnek, hogy ágazati vagy egyéb szinten a megalakult szakszervezet vezetői a munkások, a dolgozók érdekeit védjék a munkáltatókkal szemben. Függetlenül attól, hogy az országban vagy az adott településen milyen politikai színezetű a vezetés. A kormányzatnak elsősorban az a feladata, hogy a jogi környezetet megteremtse a szakszervezeti vezetők védelmére, illetve bizonyos helyzetekben közvetítő szerepet vállaljon a munkaadók és a munkavállalók képviselői között. Ezért nagyon káros, ha egy szakszervezeti vezető politikai alapon védi, illetve nem védi a tagsága érdekeit. Mert könnyen lehet, hogy a dolgozók a lábukkal szavaznak.
Varga Károly
