Alapítók: Még mindig csörögnek, zörögnek

 

Aki olvassa a megyei sajtót, vagy annak online változatát, tapasztalhatja, hogy egyre többen panaszkodnak a Volvo buszok állapotára. Kevés kivétellel valóban csörögnek, zörögnek. A kocsiszekrényt működtető hidraulika, amely azt szolgálná, hogy az utasok számára könnyebb legyen a leszállás, már szinte egyik buszon sem működik. Sok jármű lengéscsillapításával is gondok vannak, igaz erről a sok helyen kritikán aluli minőségű úthálózat is tehet. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, amelyet ezeknek a buszoknak a beszerzésekor szakértőnk feszegetett, jelesül, hogy a 7-8 éves buszok pár év múlva ismét a pécsi elöregedett közösségi közlekedési eszközökké válnak.

Tisztában voltunk azzal, hogy a járműpark lecserélése elodázhatatlan. A régi Ikarus buszok megtették a magukét, s mivel a karbantartásukat, illetve a felújításukat elhanyagolták, állapotuk már kritikán aluli volt. Ez vonatkozott a Mercedes típusú járművekre is. Az első beszerzésű buszok kezdtek kiöregedni, szervizköltségük jelentősen növekedett, s amint tájékoztattak bennünket annak idején, sokszor egy másik, még rosszabb állapotban lévő járműből szerelték ki az éppen szükséges alkatrészt. Ekkor, az utolsó beszerzésű Mercedes buszok képviselték a flotta legkevésbé idős járműveit. Ezekkel a buszokkal még jelenleg is találkozhatunk Pécs utcáin Az akkori történések része volt, hogy a 2009 májusában megválasztott új polgármester több típusú és gyártmányú buszokat hozatott Pécsre és lehetett arról szavazni, hogy melyik típusú buszt látnánk szívesen Pécs utcáin, melyikkel utaznánk szívesen. Nagy többséggel a magyar gyártmányú Credo busz kapta a legtöbb szavazatot. Tudni kell, hogy ekkor már egy kiforrott típusról volt szó, hiszen többek között Győr városában is ilyen típusú buszok bonyolították le a közösségi közlekedést. De hozhatnánk baranyai példát, hiszen ekkor már a távolsági buszközlekedés járműparkjának folyamatos cseréjekor új Credo buszok érkeztek Baranyába.
A szavazás után néma csend következett. Azonban világossá vált, hogy a város új vezetése, a közgyűlés képviselői tudatában vannak annak, hogy a város közösségi közlekedése megújításra szorul. Ennek érdekében elindult egy komoly munka, kidolgozták a fonódó járatok menetrendjét és azt fokozatosan bevezették. Ezzel azonban nőtt a járművek futásteljesítménye. Már csak ez is indokolta volna, hogy új buszok kerüljenek beszerzésre. Hamarosan az is világossá vált, hogy az új buszok pécsi bemutatása csak választási húzás volt, hiszen nincsen forrás a buszok beszerzésére.
Ilyen előzmények után került sor a Volvo buszok megvásárlására, mert már az elöregedett járműpark, a lerobbant buszok menetrendi kimaradásai, komolyan veszélyeztették Pécs közösségi közlekedését.

Most nem térnék ki a beszerzés körüli anomáliákra, mert ennek az írásnak nem ez a témája.

Szakértőnk megállapítását idézem:

„Nem kívánok elébe menni a későbbi megnyilatkozásainknak, de az egyértelműen kimondható, annak ellenére, hogy Pécs városának vezetése egy nagyon jelentős összeget elkölt buszok beszerzésére, de a buszpark továbbra sem újul meg. Átlagéletkora a buszoknak nem hogy csökkenne, hanem emelkedni fog. A most beszerezni kívánt járművek alig három év múlva, de a, jelenleg bérelt, Mercedes buszok is 10 év felettiek lesznek. A ciklus végére Pécs egy öreg buszparkkal, és az arra költött tetemes adóssággal fog rendelkezni.”

Az alábbiakat 2016. február elsején írta kollégánk. Sajnos, igaza lett. A ciklus végére az akkor 7-8 éves buszok tíz év felettiek lettek. A pécsi közösségi közlekedés járművei több mint tíz évesek. Csörögnek, zörögnek. Hamarosan ismét szembe kell néznie az új vezetésnek elődei problémáival.
Nem kis feladat lesz.

Varga Károly segítőnk látnoki képességgel rendelkezett ebben a témában, vagy csak jól ismeri a politikai szereplőket? Találgatás helyett inkább a mai helyzettel foglalkozunk. Mert a Volvo buszok még mindig használatban vannak, és korosodó öregekként egyre jobban zörögnek, csörögnek. A lakossági panaszok olyannyira megszaporodtak, hogy szinte napi szinten olvashatunk bejegyzéseket a megyei lap erre a célra fenntartott rovataiban. A legtöbb panasz a klímák hiányáról szól, de számtalan esetben tették szóvá a nyáron, hogy a kánikulai napokon is egyes járműveken teljes kapacitással üzemelt a fűtés. Megkérdezett szakértőnk szerint, vagy a fűtést szabályozó un. hőgomba, vagy ami valószínűbb, a termosztát ment tönkre, ezért, megelőzendő a hűtővíz felforrását, a gépjárművezető kénytelen volt működtetni a fűtést. Amennyiben szakértőnk feltevése helyes, ez előrevetíti, hogy a Volvók is a Mercedes buszok sorsában osztoznak. Vagyis, vagy már nem kapható a szükséges alkatrész, vagy forráshiány miatt hiányzik a szerviz raktárából. Sajnos, azt nem tudjuk, hogy vannak e már olyan járművek, amelyet leállítottak és alkatrészeket szerelnek ki belőlük, de elképzelhetőnek tartjuk. Az is valószínű, hogy régi, nyugati országokban már régen kifutott típusú járművekről lévén szó, a tartalék alkatrészek beszerzése, ha lehetséges is, rendkívül költséges. Ezt már egy régebbi írásunkban is taglaltuk, megemlítve, hogy a buszok szervizigénye az idő haladtával egyre nagyobb, és költségesebb lesz. Mindezt felvezetésnek szántuk a lényegi mondandónk elé. A már leírtakra figyelemmel, aggasztónak tartjuk, hogy a mostani városvezetés a közösségi közlekedés járműparkjának a frissítésével nem foglalkozik. Azt nem érezzük komoly tervezésnek, hogy állami támogatással a szükséges járművek töredéke érkezett be az elektromos buszokból, mert jelentősebb nagyságú új megrendelésről egyelőre nem tudunk, és arról sem, hogy tervbe van véve legalább használt, a Mercedeseknél és a Volvóknál fiatalabb évjáratú használt buszok vásárlása. Már pedig, ha felelős gondolkodás nyilvánult volna meg az eltelt években, akkor már egy olyan folyamatnak kellene, hogy a szemtanúi legyünk, amely biztató arra nézve, hogy a város közösségi közlekedésének járműparkja valamennyire fiatalodik. Ismert, hogy jelenleg is a Tüke Busznál milyen személyi nehézségek vannak, amelyek jelenleg a sofőrhiányban csúcsosodik ki, így némileg háttérbe szorul a gépjárművek állapotával kapcsolatos veszély, amely időzített bombaként ketyeg Pécs közösségi közlekedését veszélyeztetve.

Meggyőződésünk, hogy felelős városvezetés legalább megkezdte volna ennek a lakosságot jelentősen érintő helyzetnek a megoldását. Mint tudjuk, az első két év hatalmi harcokkal telt el, és a belső viszonyokra jól rávilágít, hogy az önkormányzati cégek éléről folyamatosan távoznak, az egyébként pénzzel jól kitömött, felsővezetők.

Az egyértelműen megállapítható, hogy a közösségi közlekedést a jelenlegi városvezetésnek sikerült szétzilálnia, egyszerre teremtve a vállalat két legfontosabb területén rendkívül nehéz helyzetet. A csődtömeg pedig a következő városvezetés nyakába zuhant. Csak agyon ne nyomja őket.

 

Alapítók