Maráczy Tibor: Az üres sír

Amennyiben figyelmesen tanulmányozzuk a Szentírást, előbb utóbb felfigyelünk arra, hogy Húsvét döbbenete nem a feltámadás, hanem az üres sír!
Az apostolok félelemtől reszketve bezárkóznak az utolsó vacsora termébe. A lenézett asszonyok indulnak el a hét első napján, vasárnap Jézus sírjához. Nem azon tanakodnak útközben, hogy feltámadt-e Jézus, amint mondta, vagy nem, hanem azon, hogy ki görgeti majd el a nehéz követ.
A döbbenet azonban bekövetkezik. A nehéz kő el van görgetve, a sír őrzésével megbízott katonák sehol, és a sír üres. Megdöbbennek és megszeppennek. Aztán szembe jön velük a feltámadt Jézus, akit a kertésznek vélnek. Ebből egyértelmű, hogy teljesen valószínűtlen számukra a feltámadás ténye, egy pillanatig sem ugrik be nekik, hogy Jézus mit mondott a halála előtt. Sőt! Elkezdik kérlelni a kertésznek vélt Jézust, hogy mondja meg, hová tette, a testet.
Az asszonyok visszamennek az apostolokhoz. Miután az asszonyok szava a zsidóknál nem számított, így érthető, hogy a tanítványok, akik elfutottak Jézus elfogásakor, kételkednek. A döbbenet rajtuk is erőt vesz, és valószínűleg még jobban erősödött bennük a félelem. Hitről szó nincs. Még csak véletlenül sem jut eszükbe az, amit Jézus mondott nekik. Két tanítvány azonban mégis elindul. Péter, aki háromszor tagadta meg a Mestert, és János, aki vette a bátorságot, és ott állt Jézus keresztje alatt, akire Jézus az édesanyját, Máriát bízta. De őket is inkább a kíváncsiság hajtotta, és nem a HIT. Aztán az ő döbbenetük. A sír valóban üres, amint az asszonyok mondták. Még mindig semmi. Még mindig nem hisznek Jézus szavának, hogy harmadnapon feltámad a halottak közül. Haza mennek.

Maráczy Tibor: Harminc ezüst

 

Harminc ezüstpénz. Ennyiért árulta el Júdás Jézust. Pontosabban, ennyiért adta a kezükre a főpapoknak. Sok, vagy kevés? Júdásnak elég volt. Azonban felmerül mindjárt egy kínzó kérdés. Miért? Csak a pénzért, vagy valami más oka is lehetett?

Júdás, a hagyomány szerint először Keresztelő János tanítványaihoz tartozott, és csak János hitvallása után csatlakozott a Jézust követőkhöz. Bekerült a Jézus által választott tizenkét apostol közé. Vagyis Jézus legközvetlenebb környezetébe, amint ma mondanánk, a belső mag egyik tagja lett. Végig kísérte Jézust a három év alatt. Egyike volt azoknak, akik látták csodáit, és így megtapasztalhatta Jézusnak nem csak az emberségét, hanem istenségét is. Nem hagy nyugodni a kérdés. Miért? Csak a pénzimádat vezette?

Váczi Márk: A név és története

 

1848-as forradalom kitörésének évfordulója mindig jó alkalom arra, hogy a később szabadságharcba átcsapó nemzeti küzdelem helyi történetét felelevenítsük. Én most nem ezt teszem, bár cikkem történelmi visszatekintés.
A március 15-i pécsi ünnepségek hagyományos helyszíne a 48-as tér. Hiszen mi más is lenne méltóbb hely a megemlékezésre, ha nem ez a nevében egyik legnagyobb szabadságküzdelmünket idéző terület?
Az talán egyértelmű, hogy a teret nem mindig hívták így, sőt, nagyon sokáig egyáltalán nem volt hivatalos neve – derül ki Török Gábor, a Baranya Megyei Levéltár munkatársának összefoglalójából. Milyen előzmények vezettek az elnevezéshez, és ez mikor történt meg? Nos, sok más mellett ezekre a kérdésekre is választ kap, aki a levéltár honlapján elolvassa a hosszúnak tűnő, ám érdekes és alapos munkát. Én most ebből szemezgetek, a leglényegesebb dolgokat kiemelve.
Hazánkban 1897-ben Kossuth Ferenc, az emigrációból apja, Kossuth Lajos 1894-es halálát követően visszatérő sikeres ellenzéki politikus, pártvezér vetette fel először, tekintettel a közelgő 50 éves évfordulóra, hogy március 15. legyen nemzeti ünnep. Végül, Ferenc József uralkodói személyét figyelembe véve, április 11-ét javasolta, azt a napot, amelyen a császár és király elődje, V. Ferdinánd elfogadta az úgynevezett áprilisi törvényeket. Az uralkodói szentesítés a forradalom első győzelmeként könyvelhető el. Sajnos ma már erről nem emlékezünk meg külön.
Az őszirózsás forradalommal kibontakozó, rövid életű köztársaság 1919. február 27-én az október 31-i évforduló mellett március 15-ét is a magyar népszabadság ünnepnapjává avatta. A Horthy-rendszer gondolatkörébe kezdetben nem fért bele a ’48-as eszme, ám végül 1927-ben, Klebelsberg Kunó javaslatára az Országgyűlés március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánította.
A II. világháború után létrejött új rendszer az eszmei alapokat tekintve 1848-49-hez nyúlt vissza, így 1945-ben miniszterelnöki rendelet erősítette meg március 15-ét az ünnepek sorában, mondván: „A függetlenség, a jobbágyfelszabadítás, a demokratikus jogok, a szabadságért vívott honvédő háború mind olyan vívmányok és események, amelyek a háborúból vesztesen kikerült ország számára az önbecsülést, a magára-találást segítik.”
Az idő múlásával 1848-at egyre inkább kisajátította magának a Magyar Kommunista Párt. Ennek legszembetűnőbb mozzanata, hogy Petőfi, Táncsics és Kossuth mellett, akiket a kommunisták előfutáraiként lehetett feltüntetni, a 100. évforduló dekorációi között már Rákosi Mátyás portréja is ott volt. A centenáriumi ünnepségek megtartásáról egyébként törvényt is hoztak.
E rövid országos kitekintés után irányítsuk figyelmünket Pécsre, a mai 48-as tér környékére, illetve a helyi 1848-as eseményekre. A szabad királyi város már a fővárosból érkező első hírek hallatán átérezte a forradalmi eszmék erejét és fontosságát. A közgyűlés március 19-én döntött a márciusi hősök részére díszpolgári cím adományozásáról.

Alapítók: Ismét eltelt egy év

Asztaltársaságunkat 2011. március 3-án alapította több akkori pécsi KDNP tag, akik nem értettek egyet azzal, hogy a liberálisként indult, és akkor még nagyon sok liberális gondolkodású vezetőt magában foglaló pártba beleolvasszák a pécsi tagokat. Nem a Fidesz ellen voltunk, bár az akkori vezetők nagy részét alkalmatlannak tartottuk arra a feladatra, amelyre erőteljesen ácsingóztak. Az eltelt idő sajnos minket igazolt, és mély meggyőződésünk, ha sikerül megvalósítani az elképzeléseinket, akkor ma Pécs előrébb tartana, és valószínűleg még mindig a Fidesz vezetné a várost. A miskolci példa lebegett a szemünk előtt, akkor is és most is jól működik együtt a KDNP és a Fidesz frakció, de az előbbiek nincsenek alárendelve az utóbbiaknak. Önálló életünk természetesen kivágta a biztosítékot a Fidesz potentátjainál, és a belső árulók segítségével kialakult a ma is ismert helyzet.