Továbbra is belső vitáktól hangos a pécsi közgyűlés. Ami természetes is lehetne, de nem az. Úgy tartják, az ellenzéknek az a dolga, hogy kifogásokat fogalmazzon meg a vezetők felé, tegyen javaslatokat, és hívja fel a figyelmet olyan, a várost érintő ügyekre, amelyek javításra szorulnak a meglátásaik szerint. Ez eddig rendben is lenne, bár a megítélésem szerint az előbbi megfogalmazás teljes mértékben nem fedi a valóságot. A hatalmon lévőknek pedig jó esetben az lenne a feladata, hogy irányítsák a várost, elfogadva a másik oldal javaslatait is. Mert nem helytálló, hogy az egyik oldal csak butaságot tud mondani, a városvezetők pedig csak csupa jót. Sajnos, a magyar politikai kultúra még nem tart itt harminc év után sem.
Úgy látom, Pécsett ennél még nagyobb gondok is vannak. A várost vezető pártok belső harcai. És ezek a csetepaték nem arról szónak, hogy a rengeteg megoldandó feladatra egyik vagy másik politikai csoport elképzelései adják e a legjobb megoldást, hanem melyik csoport emberei kerülnek különböző vezetői, döntéshozói tisztségbe. Jelen pillanatban úgy látszik, hogy az MSZP érdekérvényesítő törekvései sikerre vezetnek, míg a szövetséges pártok háttérbe szorultak ezen a téren. De vajon csak ezen a téren? Az országgyűlési választások közeledtével más morajlások is hallhatóak. Nagyon félő, hogy az elkövetkezendő hónapokban ebből a morajlásból komoly vihar lesz. Mert ugye, országgyűlési képviselőnek lenni, az már valami!
