Elgondolkodtató politikusoknak

 Úgy gondoljuk, hogy Marcus Aurelius egy olyan császár és filozófus volt, akinek számos gondolatát így kétezer év távlatában is érdemes meggondolnunk, sőt, magunkévá tenni. Különösen politikusoknak. Most az Elmélkedéseiből válogattunk.

Alapítók: Kérdések és feleletek

 

A polgári oldal polgármester jelöltje tíz pontos kérdőív szétküldésével igyekszik megszólítani Pécs szavazóit. Nagyon jó ötletnek tartjuk a, hogy a városunkban élők így elmondhatták véleményüket, írhatjuk azt is, hogy ez is valami.
A polgármester jelölt úr tíz éve tagja a közgyűlésnek. Szerintünk abban a szerencsés helyzetben volt, hogy az első öt évben a várost irányítók közé tartozott, a második öt évet ellenzékben töltötte. Ennek a tíz évnek elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy kellő mennyiségű tapasztalatot gyűjtsön, illetve átlássa Pécs meg lévő gondjait. Azokat, amelyeknek elsőbbséget kell élveznie, és azokat is, amelyek megoldása várhat még két-három évet. Pécs elsődleges gondja az, hogy a város zsúfolttá vált, bizonyos napszakokban a közlekedés nagyon nehéz, ebbe beleértjük a parkolást is. Ennek javítása szinte első megoldandó feladatként kell, hogy szóba jöjjön. Itt, már kész tervekkel kellene, hogy rendelkezzen a jelölt úr. Ugyanis, ez egy tágabb, átfogóbb megvalósítást kíván. Az úthálózat bővítését ott, ahol ez lehetséges, továbbá rendbetételét. Szükséges a közösségi közlekedés jelentős javítása, hogy kevesebben használják a gépjárműveiket. Hozzá tartozik a város bizonyos pontjain parkolóházak építése. Ez nem megy egyik évről a másikra. A lényeg, hogy jól felépített tervek alapján, reális célt kitűzve, ennek a feladatnak a végrehajtásához hozzá kell kezdeni. Már most meg kell keresni azokat a forrásokat, amelyek bevonásával ezt a hatalmas beruházást meg lehet csinálni. Mondjuk a libegő a Mecsekre, várhat.

Alapítók: A TISZA

Tisztelet és Szabadság Párt színeiben indul A Talpra Magyarok Közössége, köztük a Tisza Párt alelnökévé választott dr. Magyar Péter ügyvéd.
Amint a sajtóból megtudható, maga a párt nem új keletű, 2021-ben hozták létre. Céljuk a 2022-es országgyűlési választáson való jó szereplés, az országgyűlésbe történő bejutás. Azonban egyetlen jelöltet sem tudtak állítani, így természetesen egyetlen szavazatot sem kaptak, valóságos fantompártként tengődnek azóta is. Szabó Attila elnöknek így a lehető legjobbkor jött Magyar Péter feltűnése. Kétségtelen, a budapesti úri fiú, aki családi kapcsolatai révén bejutott a Fidesz legbelsőbb köreibe, pálfordulásával, amelyet minden bizonnyal személyes sértődöttség is erősített, jelentős tömegeket mozgatott meg nagyon rövid idő alatt.

Alapítók: Sajnálatos - Maráczy Tibor: Van még lejjebb is?

 

Sajnálatos

Akik megtisztelnek bennünket azzal, hogy rendszeresen olvassák szerény hivatalos kiadványunkat, biztosan emlékeznek rá, hogy keresztény nagy ünnep közeledtével, még az átlagosnál is vissza fogottabban szoktunk írni, kerülni szoktuk a rázósabb témákat, és inkább, az ünnephez kapcsolódó írásokat jelentetünk meg. Így terveztük ebben az évben is, hiszen idén elég korán van húsvét. Ugyan számoltunk a politikai élet felpezsdülésével, de bíztunk abban, hogy mivel a hivatalos kampány kezdete csak április 20-án kezdődik, a politika szereplői visszafogják magukat, világnézetüktől függetlenül. Sajnálatos, nem ez történt. Először a kozmopolita oldal, majd március közepén a polgári oldal is nyilvánosságra hozta polgármester jelöltjének a nevét, illetve az önkormányzati képviselőségért indulók névsorát. Lépéskényszerbe kerültünk. Ez a számunk az eddig megszokottak szerint pont Húsvét napján kerülne kiadásra. Keresztény értékrendünkkel ellentétes, hogy a Feltámadás ünnepén részben politikai, részben közéleti tartalommal bíró újságot adjunk ki, ezért ezt a számunkat április 2-án jelentetjük meg.

Alapítók: A másik oldal

 

A jelenlegi várost vezető koalíció jelöltjeivel már foglalkoztunk. Az akkori lapzártánk után került nyilvánosságra, hogy a polgári oldal kiket indít a tizenhét körzet egyéni képviselő jelöltjének.

Régi Pécs 2015. (részlet) „Mindenáron kell egy hős! (Steinmetz kapitány legendája)”

„Persze az előfordulhat, hogy ha az igazságot kimondjuk az egyeseket, vagy egyesek érdekeit sértheti. De azért próbáljuk meg és mondjunk igazat. Steinmetz kapitányról is, a "mű hősről"!

Ki volt Steinmetz kapitány azaz Steinmetz Miklós?

Steinmetz Miklós 1913. október 4-én született Pécsen. Szülei a Tanácsköztársaság bukása után emigráltak (maradjunk annyiban elmenekültek) vagyis 1921-ben hagyták el az országot. Ekkor a kis Miklós 8 éves volt mindössze. A család kalandos utat jár be. 1921-ben - mint oly sok elvtársuk - Jugoszláviába menekültek, majd Olaszország, Argentína és Uruguay volt életük helyszíne. 1932-ben végül is a Szovjetunióban telepednek le.
1936-ban Steinmetz a spanyol polgárháború önkéntese is volt, majd 1944-ben a II. Ukrán Hadsereg tisztje lesz.

Alapítók: Tojás a téren

Még az előző városvezetés idejében került ki a képen látható tojás. Bizonyos értelemben, rendben is van, hiszen tudomásul kell venni, hogy az itt élők közül nem mindenki keresztény. Sokan vannak a megkereszteltek közül olyanok is, akik csecsemőként kapták meg a keresztség szentségét vagy sákramentumát, vagyis a befogadó egyház megelőlegezte azt, hogy a gyermek keresztény értékrend szerint, vallásosan lesz nevelve. Felnőttként aztán eltávolodott az keresztény/keresztyén közösségétől, netán hitehagyottá vált. Természetes, hogy számukra a Feltámadás, a megváltás semmit nem mond. Őket lelkileg nem érint meg az a történet, amelyről a keresztények megemlékeznek, és amelyet ünnepelnek. Számukra marad a tojás és a nyúl. Írhatom azt is, hogy ők a tojás kihelyezésével megkapták a jelképüket. Ugyanakkor a hívő keresztények/keresztyének ezt nem mondhatják el. Sok éve volt egy párt, akik évekig felállítottak egy keresztet a Széchenyi tér Észak-keleti sarkába, de egy idő után leszoktak róla.

Maráczy Tibor: Az üres sír

Amennyiben figyelmesen tanulmányozzuk a Szentírást, előbb utóbb felfigyelünk arra, hogy Húsvét döbbenete nem a feltámadás, hanem az üres sír!
Az apostolok félelemtől reszketve bezárkóznak az utolsó vacsora termébe. A lenézett asszonyok indulnak el a hét első napján, vasárnap Jézus sírjához. Nem azon tanakodnak útközben, hogy feltámadt-e Jézus, amint mondta, vagy nem, hanem azon, hogy ki görgeti majd el a nehéz követ.
A döbbenet azonban bekövetkezik. A nehéz kő el van görgetve, a sír őrzésével megbízott katonák sehol, és a sír üres. Megdöbbennek és megszeppennek. Aztán szembe jön velük a feltámadt Jézus, akit a kertésznek vélnek. Ebből egyértelmű, hogy teljesen valószínűtlen számukra a feltámadás ténye, egy pillanatig sem ugrik be nekik, hogy Jézus mit mondott a halála előtt. Sőt! Elkezdik kérlelni a kertésznek vélt Jézust, hogy mondja meg, hová tette, a testet.
Az asszonyok visszamennek az apostolokhoz. Miután az asszonyok szava a zsidóknál nem számított, így érthető, hogy a tanítványok, akik elfutottak Jézus elfogásakor, kételkednek. A döbbenet rajtuk is erőt vesz, és valószínűleg még jobban erősödött bennük a félelem. Hitről szó nincs. Még csak véletlenül sem jut eszükbe az, amit Jézus mondott nekik. Két tanítvány azonban mégis elindul. Péter, aki háromszor tagadta meg a Mestert, és János, aki vette a bátorságot, és ott állt Jézus keresztje alatt, akire Jézus az édesanyját, Máriát bízta. De őket is inkább a kíváncsiság hajtotta, és nem a HIT. Aztán az ő döbbenetük. A sír valóban üres, amint az asszonyok mondták. Még mindig semmi. Még mindig nem hisznek Jézus szavának, hogy harmadnapon feltámad a halottak közül. Haza mennek.

Maráczy Tibor: Harminc ezüst

 

Harminc ezüstpénz. Ennyiért árulta el Júdás Jézust. Pontosabban, ennyiért adta a kezükre a főpapoknak. Sok, vagy kevés? Júdásnak elég volt. Azonban felmerül mindjárt egy kínzó kérdés. Miért? Csak a pénzért, vagy valami más oka is lehetett?

Júdás, a hagyomány szerint először Keresztelő János tanítványaihoz tartozott, és csak János hitvallása után csatlakozott a Jézust követőkhöz. Bekerült a Jézus által választott tizenkét apostol közé. Vagyis Jézus legközvetlenebb környezetébe, amint ma mondanánk, a belső mag egyik tagja lett. Végig kísérte Jézust a három év alatt. Egyike volt azoknak, akik látták csodáit, és így megtapasztalhatta Jézusnak nem csak az emberségét, hanem istenségét is. Nem hagy nyugodni a kérdés. Miért? Csak a pénzimádat vezette?

Váczi Márk: A név és története

 

1848-as forradalom kitörésének évfordulója mindig jó alkalom arra, hogy a később szabadságharcba átcsapó nemzeti küzdelem helyi történetét felelevenítsük. Én most nem ezt teszem, bár cikkem történelmi visszatekintés.
A március 15-i pécsi ünnepségek hagyományos helyszíne a 48-as tér. Hiszen mi más is lenne méltóbb hely a megemlékezésre, ha nem ez a nevében egyik legnagyobb szabadságküzdelmünket idéző terület?
Az talán egyértelmű, hogy a teret nem mindig hívták így, sőt, nagyon sokáig egyáltalán nem volt hivatalos neve – derül ki Török Gábor, a Baranya Megyei Levéltár munkatársának összefoglalójából. Milyen előzmények vezettek az elnevezéshez, és ez mikor történt meg? Nos, sok más mellett ezekre a kérdésekre is választ kap, aki a levéltár honlapján elolvassa a hosszúnak tűnő, ám érdekes és alapos munkát. Én most ebből szemezgetek, a leglényegesebb dolgokat kiemelve.
Hazánkban 1897-ben Kossuth Ferenc, az emigrációból apja, Kossuth Lajos 1894-es halálát követően visszatérő sikeres ellenzéki politikus, pártvezér vetette fel először, tekintettel a közelgő 50 éves évfordulóra, hogy március 15. legyen nemzeti ünnep. Végül, Ferenc József uralkodói személyét figyelembe véve, április 11-ét javasolta, azt a napot, amelyen a császár és király elődje, V. Ferdinánd elfogadta az úgynevezett áprilisi törvényeket. Az uralkodói szentesítés a forradalom első győzelmeként könyvelhető el. Sajnos ma már erről nem emlékezünk meg külön.
Az őszirózsás forradalommal kibontakozó, rövid életű köztársaság 1919. február 27-én az október 31-i évforduló mellett március 15-ét is a magyar népszabadság ünnepnapjává avatta. A Horthy-rendszer gondolatkörébe kezdetben nem fért bele a ’48-as eszme, ám végül 1927-ben, Klebelsberg Kunó javaslatára az Országgyűlés március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánította.
A II. világháború után létrejött új rendszer az eszmei alapokat tekintve 1848-49-hez nyúlt vissza, így 1945-ben miniszterelnöki rendelet erősítette meg március 15-ét az ünnepek sorában, mondván: „A függetlenség, a jobbágyfelszabadítás, a demokratikus jogok, a szabadságért vívott honvédő háború mind olyan vívmányok és események, amelyek a háborúból vesztesen kikerült ország számára az önbecsülést, a magára-találást segítik.”
Az idő múlásával 1848-at egyre inkább kisajátította magának a Magyar Kommunista Párt. Ennek legszembetűnőbb mozzanata, hogy Petőfi, Táncsics és Kossuth mellett, akiket a kommunisták előfutáraiként lehetett feltüntetni, a 100. évforduló dekorációi között már Rákosi Mátyás portréja is ott volt. A centenáriumi ünnepségek megtartásáról egyébként törvényt is hoztak.
E rövid országos kitekintés után irányítsuk figyelmünket Pécsre, a mai 48-as tér környékére, illetve a helyi 1848-as eseményekre. A szabad királyi város már a fővárosból érkező első hírek hallatán átérezte a forradalmi eszmék erejét és fontosságát. A közgyűlés március 19-én döntött a márciusi hősök részére díszpolgári cím adományozásáról.