Elgondolkodtató politikusoknak

 Úgy gondoljuk, hogy Marcus Aurelius egy olyan császár és filozófus volt, akinek számos gondolatát így kétezer év távlatában is érdemes meggondolnunk, sőt, magunkévá tenni. Különösen politikusoknak. Most az Elmélkedéseiből válogattunk.

Alapítók: Kérdések és feleletek

 

A polgári oldal polgármester jelöltje tíz pontos kérdőív szétküldésével igyekszik megszólítani Pécs szavazóit. Nagyon jó ötletnek tartjuk a, hogy a városunkban élők így elmondhatták véleményüket, írhatjuk azt is, hogy ez is valami.
A polgármester jelölt úr tíz éve tagja a közgyűlésnek. Szerintünk abban a szerencsés helyzetben volt, hogy az első öt évben a várost irányítók közé tartozott, a második öt évet ellenzékben töltötte. Ennek a tíz évnek elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy kellő mennyiségű tapasztalatot gyűjtsön, illetve átlássa Pécs meg lévő gondjait. Azokat, amelyeknek elsőbbséget kell élveznie, és azokat is, amelyek megoldása várhat még két-három évet. Pécs elsődleges gondja az, hogy a város zsúfolttá vált, bizonyos napszakokban a közlekedés nagyon nehéz, ebbe beleértjük a parkolást is. Ennek javítása szinte első megoldandó feladatként kell, hogy szóba jöjjön. Itt, már kész tervekkel kellene, hogy rendelkezzen a jelölt úr. Ugyanis, ez egy tágabb, átfogóbb megvalósítást kíván. Az úthálózat bővítését ott, ahol ez lehetséges, továbbá rendbetételét. Szükséges a közösségi közlekedés jelentős javítása, hogy kevesebben használják a gépjárműveiket. Hozzá tartozik a város bizonyos pontjain parkolóházak építése. Ez nem megy egyik évről a másikra. A lényeg, hogy jól felépített tervek alapján, reális célt kitűzve, ennek a feladatnak a végrehajtásához hozzá kell kezdeni. Már most meg kell keresni azokat a forrásokat, amelyek bevonásával ezt a hatalmas beruházást meg lehet csinálni. Mondjuk a libegő a Mecsekre, várhat.

Alapítók: A TISZA

Tisztelet és Szabadság Párt színeiben indul A Talpra Magyarok Közössége, köztük a Tisza Párt alelnökévé választott dr. Magyar Péter ügyvéd.
Amint a sajtóból megtudható, maga a párt nem új keletű, 2021-ben hozták létre. Céljuk a 2022-es országgyűlési választáson való jó szereplés, az országgyűlésbe történő bejutás. Azonban egyetlen jelöltet sem tudtak állítani, így természetesen egyetlen szavazatot sem kaptak, valóságos fantompártként tengődnek azóta is. Szabó Attila elnöknek így a lehető legjobbkor jött Magyar Péter feltűnése. Kétségtelen, a budapesti úri fiú, aki családi kapcsolatai révén bejutott a Fidesz legbelsőbb köreibe, pálfordulásával, amelyet minden bizonnyal személyes sértődöttség is erősített, jelentős tömegeket mozgatott meg nagyon rövid idő alatt.

Alapítók: Sajnálatos - Maráczy Tibor: Van még lejjebb is?

 

Sajnálatos

Akik megtisztelnek bennünket azzal, hogy rendszeresen olvassák szerény hivatalos kiadványunkat, biztosan emlékeznek rá, hogy keresztény nagy ünnep közeledtével, még az átlagosnál is vissza fogottabban szoktunk írni, kerülni szoktuk a rázósabb témákat, és inkább, az ünnephez kapcsolódó írásokat jelentetünk meg. Így terveztük ebben az évben is, hiszen idén elég korán van húsvét. Ugyan számoltunk a politikai élet felpezsdülésével, de bíztunk abban, hogy mivel a hivatalos kampány kezdete csak április 20-án kezdődik, a politika szereplői visszafogják magukat, világnézetüktől függetlenül. Sajnálatos, nem ez történt. Először a kozmopolita oldal, majd március közepén a polgári oldal is nyilvánosságra hozta polgármester jelöltjének a nevét, illetve az önkormányzati képviselőségért indulók névsorát. Lépéskényszerbe kerültünk. Ez a számunk az eddig megszokottak szerint pont Húsvét napján kerülne kiadásra. Keresztény értékrendünkkel ellentétes, hogy a Feltámadás ünnepén részben politikai, részben közéleti tartalommal bíró újságot adjunk ki, ezért ezt a számunkat április 2-án jelentetjük meg.

Alapítók: A másik oldal

 

A jelenlegi várost vezető koalíció jelöltjeivel már foglalkoztunk. Az akkori lapzártánk után került nyilvánosságra, hogy a polgári oldal kiket indít a tizenhét körzet egyéni képviselő jelöltjének.

Régi Pécs 2015. (részlet) „Mindenáron kell egy hős! (Steinmetz kapitány legendája)”

„Persze az előfordulhat, hogy ha az igazságot kimondjuk az egyeseket, vagy egyesek érdekeit sértheti. De azért próbáljuk meg és mondjunk igazat. Steinmetz kapitányról is, a "mű hősről"!

Ki volt Steinmetz kapitány azaz Steinmetz Miklós?

Steinmetz Miklós 1913. október 4-én született Pécsen. Szülei a Tanácsköztársaság bukása után emigráltak (maradjunk annyiban elmenekültek) vagyis 1921-ben hagyták el az országot. Ekkor a kis Miklós 8 éves volt mindössze. A család kalandos utat jár be. 1921-ben - mint oly sok elvtársuk - Jugoszláviába menekültek, majd Olaszország, Argentína és Uruguay volt életük helyszíne. 1932-ben végül is a Szovjetunióban telepednek le.
1936-ban Steinmetz a spanyol polgárháború önkéntese is volt, majd 1944-ben a II. Ukrán Hadsereg tisztje lesz.

Alapítók: Tojás a téren

Még az előző városvezetés idejében került ki a képen látható tojás. Bizonyos értelemben, rendben is van, hiszen tudomásul kell venni, hogy az itt élők közül nem mindenki keresztény. Sokan vannak a megkereszteltek közül olyanok is, akik csecsemőként kapták meg a keresztség szentségét vagy sákramentumát, vagyis a befogadó egyház megelőlegezte azt, hogy a gyermek keresztény értékrend szerint, vallásosan lesz nevelve. Felnőttként aztán eltávolodott az keresztény/keresztyén közösségétől, netán hitehagyottá vált. Természetes, hogy számukra a Feltámadás, a megváltás semmit nem mond. Őket lelkileg nem érint meg az a történet, amelyről a keresztények megemlékeznek, és amelyet ünnepelnek. Számukra marad a tojás és a nyúl. Írhatom azt is, hogy ők a tojás kihelyezésével megkapták a jelképüket. Ugyanakkor a hívő keresztények/keresztyének ezt nem mondhatják el. Sok éve volt egy párt, akik évekig felállítottak egy keresztet a Széchenyi tér Észak-keleti sarkába, de egy idő után leszoktak róla.

Maráczy Tibor: Az üres sír

Amennyiben figyelmesen tanulmányozzuk a Szentírást, előbb utóbb felfigyelünk arra, hogy Húsvét döbbenete nem a feltámadás, hanem az üres sír!
Az apostolok félelemtől reszketve bezárkóznak az utolsó vacsora termébe. A lenézett asszonyok indulnak el a hét első napján, vasárnap Jézus sírjához. Nem azon tanakodnak útközben, hogy feltámadt-e Jézus, amint mondta, vagy nem, hanem azon, hogy ki görgeti majd el a nehéz követ.
A döbbenet azonban bekövetkezik. A nehéz kő el van görgetve, a sír őrzésével megbízott katonák sehol, és a sír üres. Megdöbbennek és megszeppennek. Aztán szembe jön velük a feltámadt Jézus, akit a kertésznek vélnek. Ebből egyértelmű, hogy teljesen valószínűtlen számukra a feltámadás ténye, egy pillanatig sem ugrik be nekik, hogy Jézus mit mondott a halála előtt. Sőt! Elkezdik kérlelni a kertésznek vélt Jézust, hogy mondja meg, hová tette, a testet.
Az asszonyok visszamennek az apostolokhoz. Miután az asszonyok szava a zsidóknál nem számított, így érthető, hogy a tanítványok, akik elfutottak Jézus elfogásakor, kételkednek. A döbbenet rajtuk is erőt vesz, és valószínűleg még jobban erősödött bennük a félelem. Hitről szó nincs. Még csak véletlenül sem jut eszükbe az, amit Jézus mondott nekik. Két tanítvány azonban mégis elindul. Péter, aki háromszor tagadta meg a Mestert, és János, aki vette a bátorságot, és ott állt Jézus keresztje alatt, akire Jézus az édesanyját, Máriát bízta. De őket is inkább a kíváncsiság hajtotta, és nem a HIT. Aztán az ő döbbenetük. A sír valóban üres, amint az asszonyok mondták. Még mindig semmi. Még mindig nem hisznek Jézus szavának, hogy harmadnapon feltámad a halottak közül. Haza mennek.

Maráczy Tibor: Harminc ezüst

 

Harminc ezüstpénz. Ennyiért árulta el Júdás Jézust. Pontosabban, ennyiért adta a kezükre a főpapoknak. Sok, vagy kevés? Júdásnak elég volt. Azonban felmerül mindjárt egy kínzó kérdés. Miért? Csak a pénzért, vagy valami más oka is lehetett?

Júdás, a hagyomány szerint először Keresztelő János tanítványaihoz tartozott, és csak János hitvallása után csatlakozott a Jézust követőkhöz. Bekerült a Jézus által választott tizenkét apostol közé. Vagyis Jézus legközvetlenebb környezetébe, amint ma mondanánk, a belső mag egyik tagja lett. Végig kísérte Jézust a három év alatt. Egyike volt azoknak, akik látták csodáit, és így megtapasztalhatta Jézusnak nem csak az emberségét, hanem istenségét is. Nem hagy nyugodni a kérdés. Miért? Csak a pénzimádat vezette?

Váczi Márk: A név és története

 

1848-as forradalom kitörésének évfordulója mindig jó alkalom arra, hogy a később szabadságharcba átcsapó nemzeti küzdelem helyi történetét felelevenítsük. Én most nem ezt teszem, bár cikkem történelmi visszatekintés.
A március 15-i pécsi ünnepségek hagyományos helyszíne a 48-as tér. Hiszen mi más is lenne méltóbb hely a megemlékezésre, ha nem ez a nevében egyik legnagyobb szabadságküzdelmünket idéző terület?
Az talán egyértelmű, hogy a teret nem mindig hívták így, sőt, nagyon sokáig egyáltalán nem volt hivatalos neve – derül ki Török Gábor, a Baranya Megyei Levéltár munkatársának összefoglalójából. Milyen előzmények vezettek az elnevezéshez, és ez mikor történt meg? Nos, sok más mellett ezekre a kérdésekre is választ kap, aki a levéltár honlapján elolvassa a hosszúnak tűnő, ám érdekes és alapos munkát. Én most ebből szemezgetek, a leglényegesebb dolgokat kiemelve.
Hazánkban 1897-ben Kossuth Ferenc, az emigrációból apja, Kossuth Lajos 1894-es halálát követően visszatérő sikeres ellenzéki politikus, pártvezér vetette fel először, tekintettel a közelgő 50 éves évfordulóra, hogy március 15. legyen nemzeti ünnep. Végül, Ferenc József uralkodói személyét figyelembe véve, április 11-ét javasolta, azt a napot, amelyen a császár és király elődje, V. Ferdinánd elfogadta az úgynevezett áprilisi törvényeket. Az uralkodói szentesítés a forradalom első győzelmeként könyvelhető el. Sajnos ma már erről nem emlékezünk meg külön.
Az őszirózsás forradalommal kibontakozó, rövid életű köztársaság 1919. február 27-én az október 31-i évforduló mellett március 15-ét is a magyar népszabadság ünnepnapjává avatta. A Horthy-rendszer gondolatkörébe kezdetben nem fért bele a ’48-as eszme, ám végül 1927-ben, Klebelsberg Kunó javaslatára az Országgyűlés március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánította.
A II. világháború után létrejött új rendszer az eszmei alapokat tekintve 1848-49-hez nyúlt vissza, így 1945-ben miniszterelnöki rendelet erősítette meg március 15-ét az ünnepek sorában, mondván: „A függetlenség, a jobbágyfelszabadítás, a demokratikus jogok, a szabadságért vívott honvédő háború mind olyan vívmányok és események, amelyek a háborúból vesztesen kikerült ország számára az önbecsülést, a magára-találást segítik.”
Az idő múlásával 1848-at egyre inkább kisajátította magának a Magyar Kommunista Párt. Ennek legszembetűnőbb mozzanata, hogy Petőfi, Táncsics és Kossuth mellett, akiket a kommunisták előfutáraiként lehetett feltüntetni, a 100. évforduló dekorációi között már Rákosi Mátyás portréja is ott volt. A centenáriumi ünnepségek megtartásáról egyébként törvényt is hoztak.
E rövid országos kitekintés után irányítsuk figyelmünket Pécsre, a mai 48-as tér környékére, illetve a helyi 1848-as eseményekre. A szabad királyi város már a fővárosból érkező első hírek hallatán átérezte a forradalmi eszmék erejét és fontosságát. A közgyűlés március 19-én döntött a márciusi hősök részére díszpolgári cím adományozásáról.

Alapítók: Ismét eltelt egy év

Asztaltársaságunkat 2011. március 3-án alapította több akkori pécsi KDNP tag, akik nem értettek egyet azzal, hogy a liberálisként indult, és akkor még nagyon sok liberális gondolkodású vezetőt magában foglaló pártba beleolvasszák a pécsi tagokat. Nem a Fidesz ellen voltunk, bár az akkori vezetők nagy részét alkalmatlannak tartottuk arra a feladatra, amelyre erőteljesen ácsingóztak. Az eltelt idő sajnos minket igazolt, és mély meggyőződésünk, ha sikerül megvalósítani az elképzeléseinket, akkor ma Pécs előrébb tartana, és valószínűleg még mindig a Fidesz vezetné a várost. A miskolci példa lebegett a szemünk előtt, akkor is és most is jól működik együtt a KDNP és a Fidesz frakció, de az előbbiek nincsenek alárendelve az utóbbiaknak. Önálló életünk természetesen kivágta a biztosítékot a Fidesz potentátjainál, és a belső árulók segítségével kialakult a ma is ismert helyzet.

Maráczy Tibor: A kommunisták áldozatainak emléknapja

 

                                          A recski ÁVH-s hóhérok egy csoportja

Hazánkban immár hosszabb idő óta megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, pontosabban a magyar áldozatokról. Az emléknapot Kovács Béla kisgazdapárti politikus elhurcolásának napjához kötik.
Egy eszmerendszer azonban önmagában se nem gyilkos, se nem angyal, se nem emberi. Egy eszmerendszer nem tud haláltáborokat fenntartani, embereket agyonverni, megkínozni. Ezért sokkal helyesebbnek tartom azt a megnevezést, amelyet írásom címének is adtam. Emlékezzünk meg a kommunisták, szocialisták, nemzeti- és nemzetközi kommunisták áldozatairól. Arról a 100 millió emberről, akiknek emlékműve Washington városában található.

Maráczy Tibor ügyvivő: Reptér a város szélén

Február első napjaiban a városunk Fideszes országgyűlési képviselője és polgármestere szinte egyszerre jelentette be, hogy állami támogatással ismét életet próbálnak lehelni a Pécs szélén árválkodó, veszteséget termelő repülőtérbe. Ennek első lépcsőjeként egy kisebb légitársaság indít járatot Máltára valamint a bajor fővárosba. Májustól pedig Korfu is célállomás lesz.
A repülőtér helyzetével már megalapításunk után elkezdtünk foglalkozni, és 2012 elején egy javaslatot is letettünk az akkori városvezetés asztalára. Sajnálatos szokásuk volt, hogy semmiféle visszajelzést nem kaptunk erre a javaslatunkra sem. Örömteli a számunkra, hogy az akkor általunk megfogalmazottak részben visszaköszönnek a mostani megnyilatkozásokban. A dokumentum bevezetőjét most nem közöljük. Az áttekintés, ami a dokumentum bevezetője most itt nem közöljük, csak a lényegi két részt, ezzel is bizonyítva, hogy nem utólag osztjuk az észt.

Alapítók: Javaslatunk a Tüke Busz vezetésének

 

Amint ismeretes, a január végi sztrájk felemásra sikeredett. Amíg az egyik, nagyobb létszámú szakszervezet tagjai a munkabeszüntetés mellett döntöttek, addig a másik szakszervezet tagjainak többsége felvette a munkát, sőt sztrájktörőként, az elégséges szolgáltatásnál több járatot indítottak el.
Asztaltársaságunk véleménye szerint ez némi megoldást jelent a társaság vezetőinek, már ami a bérkérdést illeti. Hiszen azok, akik felvették a munkát, ráutaló magatartásukkal elfogadták azt a nagyságú béremelést, amelyet a vállalat vezetése felajánlott a dolgozóknak. Tehát, irányukban a bérkérdés lezárult.

Maráczy Tibor: Hamvazószerda, nagyböjt, bűnbánat.

 

Február 14-én volt hamvazószerda, elkezdődött a nagyböjti, bűnbánati időszak. Olvasom a fő -és nagytiszteletű lelkész urak írásait a közösségi oldalon, és örülök. Örülök, mert széles nyilvánosság előtt hirdetik a bűnbánat, az Istenre való figyelés szükségességét. Ki tudja, ezek az írások kit, és hogyan ragadnak meg? Mi az a kis szikra, amely valamilyen kis tüzet lobbant az elmélkedést olvasó szívében, amely aztán erőre kap, és egyre inkább Isten szeretete tölti el a szívét. Isten szeretete, amely nélkül valami üresség marad bennünk, ha elismerjük, ha nem. Olvasok olyan gondolatokat is, amely még mindig a régi hústilalom körül forognak, mintha ennek az időszaknak holmi lényeges eleme lenne. Igaz, különösen a katolikus és ortodox egyházakban, ma is a böjti felkészülés része a húsevés elhagyása bizonyos napokon, de úgy gondolom, hogy nem ez a lényeg.

Alapítok: Javítgatunk és taknyolunk?

 

Asztaltársaságunk hivatalos lapjában igyekszünk kerülni a címben szereplő, bizonyos szakmai berkekben használt szavakat, de most a „taknyolás” szó fejezi ki leginkább azt a javítási kivitelezést, amelyet a Kossuth Lajos téren, illetve a Fürdő utcában tapasztalhattak az arra járók. Történetesen a mozgó burkoló kövek javítását, taknyolását. Ez utóbbi szó azt fejezi ki, hogy egy bizonyos javítást nem szakszerűen végeznek el, látszat kivitelezés folyik. Ezt az állításunkat jól bizonyítja, hogy a hivatalosan helyreállításnak, javításnak minősített munka időtállósága a nullával volt egyenlő, hiszen alig egy hét múlva a kövek ismét mozogtak, az arra haladók számára ismét baleseti forrást jelentettek.

Alapítók: Miért éppen Szent Mihály Arkangyal Asztaltársaság?

 

Szent Mihály arkangyal ima

Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen
légy oltalmunk!
Esedezve kérjük:
„Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére
körüljárnak a világban,
Isten erejével
taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.

Asztaltársaságunk ennek az imának a hatására választotta Szent Mihály Arkangyal Asztaltársaság nevet. Alapító okiratunkban ezt így foglaltuk írásba:

Maráczy Tibor: Bezárt kulturális intézmények

Asztaltársaságunk nem csak a környezetre, de a kulturális területre is nagy hangsúlyt fektet. Mély meggyőződésünk, hogy Pécs gazdasági fellendülésének a turizmuson és a kulturális rendezvényeken keresztül vezet az egyik útja. Éppen ezért is fájó számunkra a volt Bóbita bábszínház épületének sanyarú sorsa, ezért tettünk a hasznosítására már többször is javaslatot. Éppen ezért fájdalmas a számunkra a Gyermekkönyvtár bezárása, és talán még fájdalmasabb a Pécsi Kulturális Központ épületének a kiürítése. Ez utóbbi esetében az ilyenkor szokásos maszatolás megy, az épület életveszélyessé vált. Egyik napról a másikra? Nem. Évek, esetleg évtizedek alatt vált azzá. Még pedig azért, mert a mindenkori városvezetők nem törődtek a felújításával. Sem az előzőek, sem pedig a mostaniak.

Alapítók: Reményeink

 

A 2024-es új év legnagyobb belpolitikai eseményének kétségkívül a polgármesteri és önkormányzati választás ígérkezik. Természetesen nem feledkezünk meg az EP választásról sem, de helyi szinten sokkal kevesebb érdeklődést vált ki, mint az előző kettő. Ez érthető is, hiszen a polgármester és a képviselő testület tagjainak személye igazán fontos az adott településen élők számára. A tapasztalatok szerint ez fokozottan igaz a kistelepülések, kisvárosok esetében, de a többi közepes település esetében is. A párttámogatás egy bizonyos létszámú település esetében lényegtelenné válik. Egyre inkább a teljesítmény számít, nem pedig a párttámogatás.

Pécs esetében más a helyzet. Az itt élők számára elsődlegesen az számít, hogy az adott jelölt melyik párt támogatását élvezi. Ezért juthatott ismét országgyűlési mandátumhoz a professzor annak ellenér, hogy az előző ciklusban semmit nem tett Pécsért, és úgy látszik, erre jelenleg is nagyon ügyel. Igaz, így viszont nem éri kudarc és nem ront el semmit. Kicsit jellemző a hozzá tartozó pécsi csapat hozzáállása is az ügyekhez. Jellemző, de nem kizárólagos. Kezdjük a jelenlegi ellenzéki képviselőkkel. Elsősorban azokkal, akik nem surranópályán jutottak be a közgyűlésbe. Nagy örömünkre szolgált, hogy az 1. körzet képviselője, Berényi Zoltán úr folytatta ugyanazt az aktivitását amiért 2019-ben javasoltuk őt, egyetlenként, önkormányzati képviselőnek. Úgy látjuk, amit ma ellenzéki pozícióból, különösen egy ilyen arrogáns társasággal szemben, amilyen a városvezető koalíció képviselőinek többsége, ki lehetett hozni, azt kihozta. Gratulálunk munkájához, és remélhetőleg újraválasztják a mostani körzetében. Asztaltársaságunk teljes támogatását élvezi.

Alapítók: Siófokon és Szigetváron is tombolt a keresztények elleni gyűlölet

 

 

Dr. Lengyel Róbert siófoki polgármester fotója

 

 

2024. január 5-én, hajnali 2 órakor felgyújtották Siófokon a Karácsony előtt elnyert, 2 millió forintos pályázati pénzből felújított Betlehemet. A szépen kialakított, új szobrokkal berendezett betlehemet állítólag egy büntetett előéletű, az ország másik részéből származó férfi gyújtotta fel. A térfigyelő kameráknak köszönhetően a rendőrség szint percek alatt elfogta a tettest. Égi jelnek tekinthető, hogy a Szent családot ábrázoló szoborcsoport, továbbá egy hófehér bárány szobor nem sérült meg. Amint az egyik kommentelő írta; „A Szent családot nem lehet elpusztítani.”
Szigetváron pedig január 4-én vették észre az ott élők, hogy lefejezték a szerecsen király és összetörték a tevét.
Fel-fellángol annak a pártnak az aknamunkája, amelynek az elnöke „hetente bérmálkozik.” Emlékezhetünk rá, pár éve az általuk felheccelt fiatalok az Országház előtt a karácsonyfát akarták ledönteni, és az országban már történtek különböző erőszakosnak nevezhető megnyilvánulások. Nem kell Siófokig elmenni: akik nem szenvednek emlékezetkiesésben azok nem felejtették el, hogy polgármesterünk hatalomba kerülésének második évében, a Betlehem helyett LMBTQ színekre festett vonatot helyeztetett a feldíszített fa alá. A közfelháborodás és az ÖPE elnökének kemény fellépését követően végül kikerült a betlehem is, amelyet az ünnep másnapja után gyorsan eltüntetett. Az újabb felzúdulást követően mégis visszarakatta a keresztény ünnep egyik szimbólumát, amely azután már Vízkeresztig a helyén maradt. De ekkor történt az is, hogy politikai ámokfutásának első jeleként a karácsonyi fényeket is lekapcsoltatta. Az akkori Cum Deo X. évf. 23. számában, amely december 15-én jelent meg, „Érzékenyítés?” címmel alapítónk, Maráczy Tibor is foglalkozott az esettel: Az alábbiakat írta akkor:

Alapítók: Merre tovább LMP?

 

Asztaltársaságunk hivatalos kiadványának tárgyévi utolsó számában már nem szoktunk politikai kérdésekkel foglalkozni, de az év szint utolsó hetének sokak számára szokatlan bejelentése mégis arra sarkall bennünket, hogy a városunkat érintő politikai/közéleti kérdéssel foglalkozzunk. Annál is inkább, mert nem is olyan régen, a Cum Deo hivatalos lapunk XIII. évfolyamának 18. számában: „Merre tart a pécsi LMP” címmel foglalkoztunk a párt helyi helyzetével és akkor az alábbiakat írtuk: „Rátérve a címben feltett kérdésre. Merre tart a pécsi LMP tagsága? Pontosabban az első számú vezetője dr. Keresztes László Lóránt úr, és a második számú érintett személy, dr. Kóbor József.”
Kérdésünk egy részére december 21-én választ kaptunk. Idézzük Kóbor József úr 2023. december 21-én, a közösségi oldalán közzé tett bejegyzését. 

„Dr. Kóbor József
odrepsntSotm5i92e3 7818 1g04trb18h26:,ete0cm1ctcu10g23c0.h3D.


Politika iránt érdeklődőknek, FB-oldalam figyelőinek szeretném bejelenteni, hogy 14 év után kiléptem az LMP-ből. Pécs Megyei Jogú város közgyűlésében a továbbiakban független képviselőként , továbbá az EU Régióbizottságában mint Pécs város képviselője fogok tevékenykedni úgy, ahogyan eddig: a városom , a régió, az ország, és Európa fenntartható fejlődése érdekében.
Egy pártból kiléptem, az ügyből természetesen nem. Ugyanazt a zöldpolitikát fogom folytatni, amit több mint 30 éve civil aktivistaként, nemzetközi szakmai NGO hálózatokban , stb. elkezdtem és politikusként is folytattam.
A politikusság számomra mindig is a köz egy különleges megtisztelő megbízatása volt, sohasem egzisztenciális kérdés. Magyarán: soha sem éltem belőle, illetve sohasem azért politikuskodtam, hogy belőle éljek. Ezért még számomra sem központi kérdés, mi lesz a 2024 júniusi választások után. Még találgatni is korai.

Mindenesetre kérem mindazokat, hogy akik közelről -távolról, így-úgy, ezért-azért támogatták tevékenységemet, hogy tegyék ezután is.

Mert nálam semmi nem változott !”

Alapítók: Megemlékezés a Don-i áttörés 81. évfordulója alkalmából

 

Tisztelt Olvasóink!

Asztaltársaságunk minden évben jelen van azokon a megemlékezéseken, amelyeket különböző szervezetek tartanak a Don-i katasztrófa évfordulóján.
Alapítónk, Maráczy Tibor felkérést kapott a Történelmi Vitézi Rend vezetőitől egy megemlékező beszéd megtartására.
Alábbiakban közöljük a beszédet, amely 2022. január 15-én megtartott megemlékezésen hangzott el.

 

Tisztelt Megemlékezők, Hölgyeim és Uraim!

Azért jöttünk ma itt össze, hogy megemlékezünk a 2. Magyar Királyi Hadsereg Don menti harcairól, annak is a legtragikusabb eseményéről, a Don menti arcvonal Vörös Hadsereg általi áttöréséről, a magyar arcvonal felszámolásáról, a harcokban elesett, vagy eltűnt katonákról. Megemlékezünk azokról a katonákról, akiknek többsége, rendfokozatra való tekintet nélkül, helyt állt a nehéz körülmények között.

 
Napóleont idézném, aki azt mondta: „Háborúban nagy katasztrófának nagy emberi mulasztás az oka.”

Emberi mulasztások sorozatát említettem. Tudom, utólag könnyű okosnak lenni, hiszen egy adott kor vezetőinek az akkor rendelkezésre álló ismeretek alapján, egy adott pillanatban kell meghozni a döntésüket. A magyar politikai és katonai vezetés levonva az 1941-es hadjárat tanulságait. A vezetés jól látta, hogy a honvédség, mind a kiképzés, mind a fegyverzet terén nem alkalmas egy korszerű háború megvívására. Nagyban folytak a haderő fejlesztési programok.
Ezért a legfelső vezetés úgy döntött, hogy a németeknek egyetlen katonát sem adnak, úgy gondolták, a Magyar Honvédség 1944-re lesz olyan állapotban, hogy a kor színvonalának megfelelve ütőképes haderőt alkosson.

Maráczy Tibor: Kell nekünk stadion?

 

Kell! De nem foci, hanem úszóstadion, jégstadion, egy modern sportcsarnok!
Sajnálatos módon ismét felmerült annak a lehetősége, hogy Pécs új futballstadiont kap sok százmillióért? Minek?
Magyarországon csak a harmadosztályban van Nemzeti Bajnokság. A felsőbb osztálynak tartott labdakergetésnek OTP Bank Liga és Merkantil Bank Liga a neve.