Váczi Márk: Elvásott-e a veres csillag?

A fenti címet a mostanában – is – a politikai csatározások célkeresztjébe került Wass Alberttől kölcsönöztem. De most nem a költő, író NAT-ba emeléséről szeretnék írni.

A cikk apropóját a Magyar Patrióták Közösségének Rajk László Szakkollégium előtti, az intézmény néhány diákja által megzavart sajtótájékoztatója adta. Magával a kezdeményezéssel, amit a közösség elindított, teljes mértékben azonosulni tudok: harminc évvel a rendszerváltás után ideje felszámolni a kommunista vagy az előző rendszerhez köthető közterületi elnevezéseket – leegyszerűsítve: Le a kommunista utcanevekkel!

Értem a sajtótájékoztató helyszínválasztását is, az időpontot még inkább. Egy Rajk Lászlóról elnevezett intézmény elé nyilvános sajtóeseményt szervezni február 25-én teljesen kézenfekvő dolog. Mert bár Rajkot a saját elvtársai küldték a halálba, belügyminiszteri ténykedése során a bűnök garmadáját követte el, akár tevőlegesen, akár hatalmi szóval utasítva alárendeltjeit. Persze ezek az akkori kommunista törvényességnek megfeleltek, de azért relativizálni, kisebbíteni nem szabad egyiket sem. Az más kérdés, hogy egy szakkollégium viselheti-e a nevét. Meggyőződésem, hogy az idén 50 esztendős intézmény szellemiségét tekintve messze áll a névadótól, annak eldöntése pedig, hogy megtartják-e az elnevezést – lévén szabad országban élünk – a vezetők és a diákok szuverén joga, abba beleszólása még a mindenkori hatalomnak sincs. Nem tartanak kommunista felvonulásokat, nem lengetnek vörös zászlót, ésatöbbi.

Ugyanez a véleményem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kapcsán is. Ma az átnevezést leghangosabban propagálók között található a bámulatos karriert befutott Németh Szilárd államtitkár úr, aki 1987-88-ban a könyvtár csepeli fiókjának volt munkatársa, egyébként végzett pedagógus. Sajnos a megnyilatkozásaiból, különösen azok stílusából ez az intellektuális háttér aligha kikövetkeztethető, de ez csak egy zárójeles megjegyzés. Akkor nyilván nem zavarta, hogy a könyvtár kinek a nevét viseli. Vagy ha mégis, biztos minden nap csukott szemmel ment be az ajtón, nehogy el kelljen olvasnia a feliratot az épület falán. Szabó Ervinnek elévülhetetlen érdemei vannak a hazai könyvtárügy és szociológia szervezése terén, társadalomtudósi életműve megkerülhetetlen, emlékezésre méltó függetlenül attól, hogy Szabó milyen szerepet töltött be egyébként a korabeli szocialista mozgalmakban. Ha a XX. századi költők és írók életművének értékelésénél figyelmen kívül hagyjuk politikai és egyéb irányultságukat, szimpátiáikat, egy társadalomtudós esetében sem alkothatunk értékítéletet az alapján, hogy mennyire állunk közel az általa követett eszmékhez. Adyt és József Attilát sem ítéljük el azért, mert a kommunista hatalom az ő verseiket használta fel a vágyott szocialista embertípus világnézeti kinevelésére.

Ugyanígy nem ítélem el egyébként Wass Albertet sem, amiért a jelenlegi hatalom az ő köpenyébe bújva kíván úgynevezett nemzeti szellemiségű irodalomtanítást megvalósítani, miközben például a jóval nagyobb kvalitású Tamási Áront kihagyja a kánonból. Megint csak zárójel.

A Patrióták kezdeményezése, ahogy azt már jeleztem, számomra szimpatikus. A meghirdetés után már özönlöttek a problémásnak ítélt közterület-elnevezések. Ebből is látszik: Magyarország, bármennyire változzon is a világ, a házmesterek országa maradt. Ennyi rosszindulat ugyanis, amennyi a szervezet által létrehozott felületen bejelentések formájában tapasztalható, legfeljebb egy nagyobb Facebook-csoportban érhető tetten – bár egyre több ilyen esetet látok én is a különböző csoportokban, sajnos. A lelkes feljelentők olyan elnevezéseket kifogásolnak, mint a Mártírok útja, Béke utca, Sarló utca, Csillag utca és egyebek. A sor hosszan folytatható. Kérdezem én: mi a probléma ezekkel a nevekkel? Mert értem, hogy még az előző rendszer idején keletkeztek, de a mai demokráciában ezek mindenféle ideológiai felhang nélkül használhatók. Ugyebár a Szegfű utcával sincs baj, dacára annak, hogy az MSZP logójában ott van a növény.

Szűkebb hazámban, a Fejér megyei Csákváron volt nemrég egy érdekes eset. A megyei kormányhivatal – harminc évvel a rendszerváltás után – felhívta az önkormányzat figyelmét arra, hogy a városban található Kisdobos utca és Úttörő tér nevét ildomos lenne megváltoztatni. Az önkormányzat az MTA 2012-es állásfoglalását vette figyelembe, ami szerint a két név nem a tiltott, csupán a nem javasolt elnevezések listáján szerepel. A kormányhivatal egy újabb felhívásban a jogszabálysértés megszüntetésére szólította fel a település vezetését, amely a helyzet megoldása érdekében elnevezési javaslatokat terjesztett a lakosság elé. Lakossági fórumot is tartottak, ahol a megjelentek kinyilvánították: nem szeretnék, ha az átnevezésekre sor kerülne. A Kisdobos utcát ugyanis az egyik ottlakó fiáról, a kis Dobosról nevezték el, és az Úttörő térrel sincs semmi baj, ha Magyarországon ma is legálisan működik a Magyar Úttörők Szövetsége. Azért a megjelentek választottak két új nevet, ha a felsőbb szerv mindenképpen át akarja verni a városon a változtatást: Dobos utca és Floriana tér, utóbbi az egykor itt elterült római település neve volt.

És ha már úttörők. A munkásőrség ma újra működik, igaz, már csak nosztalgiázó öregurak klubjaként. A jelentősége körülbelül ennyi. Nem kell attól tartania senkinek, hogy a Kádár-rendszer fegyveres testülete valaha feléled hamvaiból, és a mindenkori hatalom szolgálatába állítja magát.

Ugyanígy fogatlan oroszlánok a rendszerváltás környékén demokratává átvedlett egykori elvtársak, jó káderek is. Nem érdemes velük foglalkozni. Persze azért a mai politikai potentátok pártállami múltjával nem árt tisztában lenni. Mert legyenek akármekkora konzervatívok, keresztények, zöldek, liberálisok vagy bármilyen más jelzővel ellátott pártok, politikai csoportosulások tagjai, amíg ez a generáció él, és aktívan részt vesz a hazai belpolitikában, aligha gondolkodhatunk igazi demokráciában.

Ahogy mondani szokták, akkor lesz itt igazi demokrácia, ha az utolsó ember is elmegy, aki még a múlt rendszerben szocializálódott. Tetszik vagy nem, ez tény, és a tények, mint tudjuk, makacs dolgok. A pártállami múltat pedig felesleges tagadni. A múltat végképp eltörölni nem kell, de nem is lehet.

Váczi Márk

Maráczy Tibor: Véleményünk a pécsi felvonulásról

Pécs új összetételű közgyűlése.

Amint sokak számára ismert, ebben az évben Pécsre is terveznek felvonulást az azonos neműeket kedvelő, vagy más szexuális magatartású emberek.

Több éven keresztül közzétettük véleményünket már a budapesti felvonulások kapcsán is. Miután szinte biztos, hogy a pécsi felvonulást, ráadásul a belváros utcáin, ezért szükségesnek érezzük, hogy ismét közzétegyük az ezzel kapcsolatos álláspontunkat. Tesszük ezt annak ellenére, hogy meggyőződésünk, a felvonulás számos résztvevője nem az azonosság jegyében éli nemi életét, inkább az egészet egy jó bulinak, polgárpukkasztónak, rosszabb esetben a keresztények elleni támadásnak tartja. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy demokratikus országban, a törvényes keretek között, minden állampolgárnak, szervezetnek joga van különböző felvonulásokat, tüntetéseket szervezni. A budapesti tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a felvonulások alkalmával közerkölcsöt sértő, provokatív megjelenésű emberek tucatjai tűnnek fel, nem a méltóságot, inkább valami megbomlottságot közvetítve.

Sajnálatosnak tarjuk, hogy a városunk vezetése, az illetékes hatóságok ezt a felvonulást, megkötöttségek nélkül, engedélyezték. Így majd Pécsett is számíthatunk olyan felvonulókra, akik saját emberi méltóságukat semmibe véve, a valóban homoszexuális emberek méltóságát is sértik.

Ismereteink szerint, ma Magyarországon, senkit nem ér hátrány a nem vonzódása miatt. Ugyanakkor a nemi élet megélése nem a nyilvánosság elé tartozik, hanem a hálószobába, a magánszférába. Nem szerencsés, ha valaki ezt a legbelsőbb intimitást feltételező élethelyzetét a nagy nyilvánosság elé tárja.

Mindezeket figyelembe véve Asztaltársaságunk ismét közzéteszi a felvonulással kapcsolatos véleményét, remélve, hogy a pécsi rendezvény vagy elmarad, vagy szélsőségmentesen fog lezajlani. Mindenkit óvunk attól, hogy emberi méltóságát megőrizve, ne üljön fel az esetleges provokációknak és távollétével fejezze ki a nemtetszését.

Varga Károly: Megalapozott bejelentés?

MODULO elektromos busz Pécsett.

A miniszterelnök úr évértékelője során több bejelentést is tett. Mi most csak eggyel foglalkoznánk: történetesen azzal a kijelentésével, hogy 2022-től csak elektromos buszokat lehet üzembe helyezni a városi közösségi közlekedésben.

Ezzel a témával már behatóan foglalkoztunk egy másik, a témával kapcsolatos írásban, de két dolgot most is szeretnénk kiemelni. Aztán az olvasóinkra bízzuk, hogy eldöntsék, mennyire volt megalapozott a miniszterelnök úr bejelentése.

Az egyik kiemelendő terület magának a buszoknak a műszaki kiforratlansága.

A már régebben megfogalmazott fenntartásaink sajnos napjainkban is időszerűek. Akkor a következőt írtuk: „; A jelenleg gyártás alatt lévő elektromotor meghajtású buszok műszakilag kiforratlanok. Valódi terhelhetőségük, szervizigényük nem ismert. A tesztüzemük sem folyamatos, különösen a pécsi körülmények nincsenek modellezve”.