Az ellenzék polgármester jelöltjének plakátja |
Hála Istennek, lassan lehiggadnak a kedélyek, némi
utózöngét kivéve, de alapjában véve kezd visszaállni a közélet a rendes
kerékvágásba. Már amennyire ez jellemző a közéletünkre. Sokan, sokféle
szempontok szerint elemezték az önkormányzati választások eredményeit, ezt
kollégám is megtette az előző számunkban.
Amint már annyiszor hangsúlyoztuk, nem politikai,
hanem erkölcsi alapon nyilvánulunk meg egyes ügyekben, ettől az elvünktől most
sem szeretnék eltérni.
Annál is inkább nem, mert jól látható, különösen a
nagyvárosok lakóinak egy jelentős részét erkölcsi megfontolások nem vezérlik.
Ezt jól mutatták azok az estek, ahol egyes polgármester jelöltek ténykedése
erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető volt. Mindannyian nyertek, vagyis, a városuk,
településük első embereivé váltak. Persze, lehet azon fanyalogni, hogy a
kompromittáló felvételek hogyan készültek, de ez csak a lényeg elfedésére lenne
elég. Mert a lényeg az, hogy ami a felvételen elhangzott, az megfelel e a
valóságnak, vagy nem?
Nagyon örülök, hogy a részben vesztes oldalon nem
süllyedtek le arra a szintre, amelyre 2018 tavaszán a másik oldal, vagyis nem
emlegettek csalásokat. Én sem írok le ilyent, és még nem is gondolom, hogy
ilyen történt. Igaz, rendkívül nagy volt az érvénytelen szavazatok száma. Csak
emlékeztetőül jegyzem meg, amikor 2002-ben a Fidesz elvesztette az
országgyűlési választásokat, akkor is hasonló volt a helyzet. A meglepő az
volt, hogy maguk a Fideszes fiuk – unszolásuk ellenére - nem kérték az
érvénytelennek minősített szavazatok újraszámlálását. Feltehetőleg valahonnan
szóltak nekik, hogy ezt a kérdést ne erőltessék.
Ismételten hangsúlyozom, hogy biztos vagyok abban,
hogy október 13-án minden a legszabályosabban zajlott, az eredmények a
választók akaratát tükrözik.
Ugyanakkor érdemes egy logikai eszmefuttatást végezni,
szigorúan a most részben győztesek szemszögéből. Ez a gondolatmenet majd jól
fogja jellemezni az erkölcsi szintjüket is. Még talán sokan emlékeznek arra,
hogy az országgyűlési választások éjszakáján milyen letört volt a teljes
szoclib vezérkar. Volt, aki Unicumba fojtotta bánatát, volt, aki a választókban
látta a hibát, és volt olyan is, aki már ekkor választási csalásról beszélt.
Amint tudjuk, az elnyomott, nem létező mondjuk úgy, liberális sajtó már
következő nap teljes gőzzel arról cikkezett, hogy választási csalás történt.
Aztán kijózanodott emberünk a nem létező liberális televízió kamerája elé állt
és közölte, hogy választási csalás történt, a választási törvény a Fidesznek
kedvez, arra lejt a pálya. A vidéki szavazók jó esetben megvezetettek, és ez
így ment heteken keresztül. Mivel egyetlen külföldi megfigyelő csoport sem
talált visszaélésre utaló nyomot, ezek a hangok lassan elhaltak. Zárójelben
jegyzem meg, hogy a „csaló Fidesz” egyik leginkább támogatott pécsi embere nem
került be az Országházba, mert nem hozta a körzetét. A szoclib jelölt nyert.
Mindezt úgy, hogy több párt is külön indult, tehát
mind a két jelölttől feltehetően vittek el szavazatokat. Ennyit az ellenzéki
egységről Pécsett. Meg a lejtő pályáról.
Mint
tudjuk, idén májusban ismét választás volt. Ugyanaz a választási törvény,
ugyanazok a feltételek, s mi történik, a kozmopolita liberális pártok szép
eredményt érnek el. Különösen azok, akik még egy évvel azelőtt hetekig
csalásról üvöltöztek. Mit ad Isten, most nem volt csalás, nem lejtett a pálya a
Fidesznek, semmi kifogás nem volt a választási törvény ellen. Minden rendben.
Következett
az októberi önkormányzati választás. Megint ugyanaz a választási törvény, amely
állítólag előnybe részesíti a Fideszt. Ellenzéki összefogás. Itt Pécsett az LMP
külön indult és mégis, Pécsen agyonnyerték magukat azok a liberálbolsevik erők,
akik még jó másfél évvel kifogást emeltek a választási törvény ellen és a
megváltoztatását követelték hangoztatván, hogy ezen a téren sincsen demokrácia.
És most jön a logikai játék. Amennyiben elfogadjuk, hogy az országgyűlési
választások alkalmával csalt a Fidesz, mert eleve a választási törvény nekik
kedvez, akkor most kiderült mindenképpen két dolog. Egyik, hogy a választási
törvény korrekt, és nem kedvez egyik politikai erőnek sem. A másik, ha akkor a
Fidesz csalt, akkor most a liberálbolsevik alakulat. Mert az előző évi
állításukból ez következik. De persze ez csak játék a lehetőségekkel, és az
adott politikai csoportosulás butaságával. Aki hazudik reggel, éjjel és este,
azt ilyen csekélységek nem zavarják. Most nyertek, tehát nem volt csalás!
Punktum!
Mindig
vannak, akik nem tudnak belenyugodni a vereségbe. Már amennyire ez vereség?
Ilyen személy volt az egyik belső körzet ellenzéki jelöltje, aki több illetékes
hatóságnál is megtámadta a választási eredményt. Az újraszámlálások során
kiderült, hogy a nyertes jelölt nagyobb különbséggel hozta a körzetét, mint ami
az eredeti jegyzőkönyvben állt. Ezt hívják úgy, hogy bukta.
Bár
mi elsősorban Péccsel foglalkozunk, de érdekes helyzet alakult ki Komlón. Ott
egy szavazókörben meg kell ismételni a választást, amely esetleg
befolyásolhatja a polgármester személyét is. Ebben az elemzésben nem hagyható
ki a mohácsi eset. Azért nem, mert itt is erkölcsi kérdésről van szó. Jogilag
minden rendben, tiszta és világos. De erkölcsileg? A jogalkotó nem gondolt
arra, hogy a választások előtt haláleset is történhet. Ahol több jelölt is van,
ez a választások szempontjából nem annyira meghatározó. Mohácson azonban más
helyzet alakult ki. Ott, a győzelemre toronyesélyes jelölt hunyt el.
Erkölcsileg, emberileg is szép gesztus lett volna az MSZP jelöltjétől, ha
visszalép. Azonban ismét bebizonyosodott, hogy náluk ilyen kategória nem
létezik. A hatalomért mindent! De megérte? Várható, hogy fél évig lesz csak
polgármester. Várható, hogy a Fidesz többségű képviselő testület csuklóból
ellehetetleníti. Ezzel nem azt szeretném sugallni, hogy nem a város érdekében
fognak döntéseket hozni. Éppen ellenkezőleg, hiszen az eredmények ismeretében
borítékolható, hogy Fideszes polgármestere lesz nyárra a városnak.
Visszatérve
Pécsre. A pécsi Fidesz vezetők beképzeltsége, önteltsége is hozzájárult a
hatalmas vereséghez. A sokdiplomás fiúknak halvány fogalmuk nincsen arról, hogy
ilyen kiélezett helyzetben miként kell kampányolni. Ebben is profik a
liberálbolsevisták.
Nézzük
meg a polgármester jelöltjük plakátját. Valahogy úgy hangzott, hogy Páva
helyett Péterffy. Tehát nem Vári helyett! Lényeges! Mert az emberek jelentős
részének nem jutott el a tudatáig, hogy a Fidesz jelöltje nem Páva! És erre a
fiúknak nem volt válasza. A másik nagy kommunikációs hiba Vári jelölt
plakátjának szövege volt. Évekig az sulykolták, hogy „Pécs a siker városa:”
Erre
Vári úr plakátján mi állt? „Tegyük sikeressé Pécset!” No, így kell elismerni a
választók felé, hogy bocsi, de az elmúlt öt évben Pécs még sem volt a siker
városa. Majd most. Így kell elveszíteni egy választást. Valószínű, hogy a pécsi
példa tankönyvbe fog kerülni. Az olimpia bajnokot azért sajnálom. Sajnálom,
hogy hagyta magát rábeszélni erre a kalandra. Sajnálom, mert nagy
valószínűséggel a pécsi állását is elveszíti, mert nem gondolnám, hogy a
szakmai hozzáértés számítani fog. Az erdőégető, Pécsről elkerült, de most ide
visszaejtőernyőzött néhai hőerőműi igazgató pedig megmutathatja, hogy mit tud.
Pedig maga a professzor is alkalmatlannak tartotta. De közben történt valami.
Na, ez az, amit nem írok le.
Maráczy Tibor
2019. 10. 30.