Váczi Márk: Nagyboldogasszony ünnepe

 

Augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját a magyar törvények egészen 1945-ig kiemelkedő ünnepként kezelték. Mivel az ünnep a II. világháború után visszaszorult az egyházi keretek közé, népszerűsége és egyáltalán ismertsége nagymértékben csökkent. 
De mit is ünneplünk ezen a napon, illetve mit is kéne ünnepelnie minden magyarnak? A hagyomány nem csak arról számol be, hogy államalapító királyunk, Szent István ezen a napon tért meg a Mindenhatóhoz, majd augusztus 20-án korántsem örök nyugalomra helyezték, hanem arról is, hogy halála előtt felajánlotta a Koronát és vele együtt az országot Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának, aki így vált „régi nagy Pátrónánkká”. A Hartvik püspök által a XII. században lejegyzett legenda nyomán az alábbi szavak hangzottak el a király szájából: „Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.” 

Alapítók: Érthetetlen

 

A mi kis lapunk kiadásának napján a megye és Pécs napilapja, az Új Dunántúli Napló napilapként megszűnik. Előző kiadásunkban erről az általunk sajnálatosnak tartott eseményről már írtunk, nem akarjuk magunkat ismételni. Ennek a lapnak volt két, az olvasók számára fenntartott rovata: a Postabontás és az SMS rovat. Itt jelentek meg azok az olvasói kritikák, észrevételek, jelzések, amelyeket a szerkesztő közzétett. Bevalljuk, nem egyszer ezekből a véleményekből kaptunk ötleteket arra nézve, hogy a következő kiadásokban mivel foglalkozzunk, mire hívjuk fel a figyelmet. Ami azonban érthetetlen volt a számunkra, hogy az olvasói levelek száma növekedett, és sok kifogás visszaköszönt néha napokon belül. A buszok állapota, árnyékolás, buszvárók hiánya, régi vásárcsarnok állapota, és ennek ellenére 2024-ben a többség a régi polgármesterünknek szavazott bizalmat, méghozzá nagyobb százalékban, mint 2019-ben. Mi ebből arra következtettünk, hogy az itt élők elégedettek az előző években végzett munkájával, bár akkor is számos kritikát, kifogást, észrevételt olvashattunk az olvasóknak fenntartott rovatokban. Azonban még érthetetlenebb, hogy ezek a kritikák 2024 után nem szűntek meg, nem csitultak, inkább erősödtek. Itt mi ellentmondást véltünk felfedezni, amelyre egyetlen észszerű magyarázatot találtunk. Nem valaki mellett, hanem valakik ellen szavazott a nagy többség. Itt jön be az országos politika kivetülése, amely a magyarországi nagyvárosok egy részére még ma is jellemző. A pártszimpátia felülírja a teljesítmény értékelést. Más magyarázatot nem sikerült találnunk, de bármilyen más véleményt, észrevételt szívesen fogadunk. 

Alapítók: 6625

 

A címként megadott szám nem valami varázslatot takar. Roppant egyszerű a jelentése. A Pécsi Tudományegyetem 2026/27-es tanévére ennyi elsős hallgatót vettek fel. Vagyis, az ősszel ennyien kezdik el felsőfokú tanulmányaikat.
Ez örvendetes, mert azt is jelzi, komoly érdeklődés van az intézmény iránt, nagyon sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy városunkban kellő és magas szintű tudáshoz jutnak. Ez örömteli és bízunk abban, hogy egyikük sem fog csalódni.
Mi azonban ennek a helyzetnek egy másik oldalát is nézzük. Eltekintünk most attól, hogy a felvételt nyertek közül hány fő pécsi, esetleg Pécs környéki. Mi úgy tekintünk rájuk, hogy ők potenciális turisták. Rengeteg vendégéjszakát fognak itt eltölteni, ha nem is szállodai szobaárakat fizetve, hónapokon keresztül növelik a boltok, vendéglátóhelyek forgalmát, és potenciális reklámhordozók is. Ugyanis, visszatérve otthonukba, minden bizonnyal elmondják az itt szerzett tapasztalatukat. Ez utóbbiban pedig nagy felelősség terheli a városunk vezetőit, de az itt élő pécsi embereket is. Ismerjük azt az élethelyzetet, amely szerint, ha valaki elégedett egy szolgáltatással, jó, ha egy ismerősének mondja el. De ha nem, minimum tíz embernek. Ebben áll a nagy felelősség. Hiszen amennyiben elégedett, akkor ajánlani fogja a tanintézményt, de a városunkat is. Ingyen reklám, legnagyobb hatásfokkal. De ez fordítva is igaz. A pécsi egyetem híre adott, egészen biztos, hogy ezen a téren csak a legjobbat fogja mondani mind a külföldi, mind a belföldi hallgató. De a városról?  Ezért lenne nagyon fontos, hogy az egyetem környéke és nem csak a csodálatosan megalkotott szűk környezete, barátságos, élhető legyen. Ezért lenne fontos, hogy ne vakolatlan legyen a múzeum épülete, ne zörgő, öreg és mára már korszerűtlenné vált buszokon zötyögjenek az itt élők és az itt tanulók. Különösen fontos lenne a Mecsek parkjainak további fejlesztése. Ma már megoldható, hogy ősztől tavaszig műhavon lehessen síelni. Ezért lenne fontos a jégpálya fejlesztése. Egy versenyuszoda, de esetleg egy sportközpont építése. Többek között azért is, hogy nemzetközi versenyeket tudjon a város rendezni.
Végre meg kellene érteni minden politikai és közéleti formációnak, hogy ha valóban fontos számukra a város, akkor egy hosszútávú fejlesztés kidolgozása, elfogadása szükségszerű! Miskolc, Debrecen, Szeged, Győr, mindegyik egy jó példa arra, hogy a város fejlődéséhez politikai összefogás és egység kell!
Feltehetjük a kérdést, mely területeket érintsen egy komolyabb fejlesztés? Néhány javaslat már a múltban is megfogalmazódott, ezeket gondolatébresztőként ismét ide hozzuk.

Alapítók: Átrendeződés

 

Amint várható volt, az országos politika a megyei és a nagyobb városokban is érezteti a hatását. Ez alól Pécs sem kivétel. A várost vezető koalíció erősödött, míg az ellenzék soraiban repedések mutatkoznak. Külső szemlélőként inkább a még erősebb összezárást vártuk volna. Éppen ellenkezőleg, inkább egyfajta eltávolodás látszik egyesek részéről. Bár Asztaltársaságunk igyekszik korlátozni a megszólalásait a városunkat érintő ügyekre, de azért az országos események hatásaira is oda kell figyelni. Hiszen helyi szinten is észlelhetőek azok a változások, amelyeket az országos politikai légkör generál. 
Ismerősi körünk esetében is előfordul, hogy olyan személyek, akik évtizedeken keresztül a most ellenzékben lévő párt segítői voltak, miként igyekeznek elhatárolódni a nehéz helyzetbe került pártjuktól. És az eseményeket figyelve ez egyre magasabb szinteket ér el. 
Azonban vannak olyanok, akik nem csak a dicsőség óráiban álltak az első sorokban, netán az első sorban, hanem most is, a megpróbáltatások idején is. 
Mi is látjuk, hogy kik azok, akik hirtelen eltűntek, és kik azok, akik vállalják a méltánytalan körülményeket, az új kihívásokat is. 

Alapítók: Építsünk parkolókat

 

Pécsett, mint annyi más városban is, a mobilizáció magával hozta, hogy a nap bizonyos időszakaiban alig lehet haladni a városunk bizonyos útjain, a dugók ideget rongálók, és üzemanyag pazarló világát éljük. És amikor végre hazaérünk, az autónknak nem találunk parkolóhelyet, vagy csak nehezen, esetleg távolabb az otthonunktól. Bár egy kis séta néha talán jó is, de este fáradtan haza érve nem éppen ilyen élményekre vágyunk. 

Alapítók: Prémium feladatok

 

Nem irigyeljük a Tüke Busz vezért. Úgy általánosságban sem, de a megadott prémium feltételek miatt különösen nem. 
Bár a különböző feladatok bontásban és százalékos arányban vannak megállapítva, de számos olyan tétel, illetve elvárás található, amely feladat elvégzése aligha a vezérigazgatón múlik. Mire gondolunk? Például a közösségi közlekedés forgalmának növelésére. Összetett feladat. Először is, rendelkezésre kellene, hogy álljon a megfelelő számú, viszonylag új vagy újszerű járműpark.

Alapítók: Vonultak

 

A rekkenő melegben. Több gyomorforgató, obszcén jelenet is történt a budapesti „Önbecsülés” felvonuláson. Most nem mennénk bele abba, hogy kinek meddig terjed az „önbecsülése”, lelke rajta. 
Mint már többször is írtunk róla, maga a ’Pride’ angol szó és magyarul ’Büszkeség’ a jelentése. Akkor felmerül a kérdés: a vonulók mire is büszkék? A nemi aberráltságukra? A nemi életük zavaraira? Miért kell erre büszkének lenni? 
De, ha már büszkék rá, ez a büszkeség miként jelenik meg a felvonulásukon? Miként fejezik ki? Miért fejezik ki? Hiszen nemiségük következménye hosszú távon az emberiség kihalásához vezethet.

Alapítók: Leépülés

 

Amint mondani szokták. Baranyának és benne Pécsnek, emberemlékezet óta volt napilapja. 2026. augusztus elsejéig. Mert augusztustól a napilap hetilappá alakul át, 96 oldal helyett 36 oldal jut az olvasóknak az előfizetőknek a kiküldött tájékoztató levél szerint. És ez nagyon szomorú. Észleltünk jeleket az utóbbi időben. Az újság színvonala kérdésessé vált. Megjelentek a visszatekintő írások. Olyanok, amelyek 15- 20 -30 évvel ezelőtti, jórészt rendőrségi ügyeket elevenítettek fel. Eltűntek a riportok, a színházi kritika, interjúk. És bár maradtak olyan tematikus oldalak, amelyek rendszeresen a hét adott napján jelent meg, valahogy a kifulladás jeleit lehetett látni. Többször írtunk arról, hogy a véleményünk szerint, és üzleti értelemben is egy újságnak a szélesebb társadalmi réteget kell kiszolgálnia. Nem szeretnénk a klasszikus újságírás szabályait idecitálni, de az attól történő markáns eltérés nem biztos, hogy sikeres üzleti döntésnek bizonyul. Nem ismerjük ugyan a belső okokat, de ez a tájékoztatás a leépülését jelenti még akkor is, ha a nyomtatott sajtó iránti kereslet visszaesőben van.

Alapítók: Csalódás egy régi ügyben

 

A képen a pécsi Xavér tér látható, amely a tágabban vett Egyetemváros keleti oldalán található. A tér ma is így néz ki, ami nagyon szomorú, mert a felvétel 2015 őszén készült. Pontosabban, azóta némileg romlott az állapota. Régebben közöltük Berényi Zoltán VÁKOBI elnök úrhoz írt levelünket, amelyben az évek során sokadszor, felhívtuk a figyelmét a tér elhelyezkedésére és lepusztult állapotára. Levelünkhöz mellékeltünk két látványtervet is. 
A levelet 2025. június 23-án küldtük el, amelyre még aznap választ kaptunk. Az elnök úr tájékoztatott, hogy továbbította a javaslatunkat az illetékes önkormányzati képviselőnek, a Biokom illetékeseinek és a VÁKOBI működési körébe tartozó illetékes osztályoknak is. Berényi úrtól megkaptuk a Biokom neki írt levelét is. Csak kapkodtuk a fejünket, mert ilyen együttműködésre az eltelt 14 évben nem igen volt részünk. Még szintén június 23-án megkaptuk a Biokom projektvezetőjének levelét, amelyben helyszíni szemlét javasolt. A helyszíni szemle 2025. július 2-án megtörtént. Jelen voltak a Biokom munkatársai, Marsalkó Péter területileg illetékes önkormányzati képviselő, valamint Asztaltársaságunk egyik alapítója Maráczy Tibor úr, aki a kezdetek óta ennek a javaslatnak a támogatója, a megvalósulásának szorgalmazója.

Alapítók: Földre kényszerítve

 

Talán pontosabb lenne a cím, ha azt írnánk, ’Megszüntetve!’ Természetesen az alig pár hónapot megélt repülőjáratra gondolunk. A képen látható nagyságú gép valószínűleg mostanában nem fog talajt fogni a pogányi repülőtéren, de ennél két számmal kisebb befogadóképességű gép vidáman leszállhatna. Már 2015-ben írtunk egy gondolatébresztő javaslatot, amelyben egy újabb, legalább a réginél egy kilométerrel hosszabb betoncsík megépítését tartottuk szükségesnek. Miért? Mert ahhoz, hogy legalább közel 200 személy szállítására alkalmas gép biztonsággal le -és fel tudjon szállni, ekkora betoncsík szükséges. Természetesen azt is kifejtettük, hogy a régió turisztikailag különösen kiemelt városok összefogására is szükség van, a kormányzati támogatás mellett. Az évek során a kormányzati támogatás megtörtént, a városok összefogása viszont nem. Nem kívánjuk ismét bemásolni a 11 évvel ezelőtt leírtakat, amely javaslat egy részét már többször közzétettük. Nem látjuk értelmét, mert úgy érzékeljük, sem a politikai, sem pedig a gazdasági akarat nincsen meg.

Maráczy Tibor: Szegedi tanulmányút

 

Asztaltársaságunk számtalan írásában említette Szegedet, mint a városvezetés által követendő példát. Kíváncsiak voltunk, hogy mi a különbség egy szocialista városvezetés és egy kozmopolita, globalista vezetés között. Pontosabban, milyen valós tapasztalatokat tudunk szerezni a helyszínen. Annyiban szerencsések vagyunk, hogy a Szegeden él egy olyan ismerősünk, akinek a meglátásai ülnek, tehát kritika nélkül elfogadhatóak. Ez nagyon fontos, mert tévedni ugyan lehet, de hazudni nem! És nem mindig igaz és megalapozott az, amit csak a szemünk lát, hiszen egy pár napos tanulmányút mindent nem tárhat fel. Szegeden sincs kolbászból a kerítés, ott is vannak a szocreál panel szörnyetegei, amelyekkel igazán az a baj, hogy még vannak. Ezeket az épületeket elvileg 40-50 év időtartalomra építették a kétségtelenül meglévő lakáshiány enyhítésére, de amint a szocialistának nevezett államkapitalizmus sem jött össze az elvtársaknak, így a panellakások leváltása sem. Különösen három fő területen szerettünk volna választ kapni. Egyik, a Pécsről eltanácsolt BYD autógyárral volt kapcsolatos, továbbá a közösségi közlekedés témájában kívántunk kutakodni, és természetesen, miután Szeged is egyetemi város, a városkép, illetve a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások milyensége is érdekelt bennünket. Költségkímélés fontosságát szem előtt tartva, egyik alapítónk vállalta a feladatot és az utat, egy hétvégét, azon belül két munkanapot és két pihenőnapot töltve Szegeden. Nem csak a fárasztó utat, de tapasztalatainak a közzétételét is vállalta, kiemelve, hogy a teljes objektivitást senki ne várja el tőle, de nagyon fog törekedni, hogy a szubjektív gondolatait és érzéseit minimalizálja. A bevezetőt követően az ő beszámolóját olvashatják. 

Alapítók: Szolidaritási adó

 

Lehet, hogy a nemzeti-polgári oldal hívei „megköveznek” minket, de egyre inkább kedveljük a polgármesterünket. A következetessége miatt. Következetesen szidta a kormányt, pontosabban, mindig volt valami baja velük. Különösen a szolidaritási adó fájt neki, ezért Pécs költségvetésének minden kínját, baját ennek az adónemnek tudta be. Bár számos cikkben írtunk arról, sőt javaslatokat is tettünk arra nézve, hogy egy jó gazda, adott esetben egy jól gazdálkodó városvezetés újabb források bevonása után néz. Ismerjük a mantrát, közfeladatot kell ellátni, és azok általunk is javaslatok bizony nem erről szólnak. Forrásbevonásra azért, hogy a közfeladatok ellátásában ne legyen fennakadás. Feltételezhető, hogy gyertyafényes pezsgős vacsorával ünnepelték a globalista oldal győzelmét, esetleg csak képletesen, de úgy látszik, az öröm nem tartott sokáig. Az új miniszterelnök mindenkinek üzent: az adókat be kell fizetni. A szolidaritási adót is. Ezzel teljes mértékben egyetértünk. És most jött a vezetés számára egy nagy kérdés; hogyan tovább? A város tényleges irányítása egy testvérpár kezébe került, adódott a lehetőség, az ő segítségükkel mentőövet kérni az új kormánytól. Ennek a mentőövnek a neve rendkívüli önkormányzati támogatás. Az igényelt összeg nem kevés, és egyelőre kérdéses, hogy a város ezt a gyorssegélyt megkapja e vagy nem? Továbbá az sem egyértelmű, hogy a teljes összeget, vagy csak egy részét?

Bemutatjuk Pécs új országgyűlési képviselőjét

A képen dr. Ruzsa Diána, Pécs 1. sz. választókerületének megválasztott országgyűlési képviselője látható. A képviselő asszony nagy fölénnyel nyert Prof. dr. Cziráki Attila önkormányzati képviselővel szemben.
Röviden, az interneten fellelhető adatokat felhasználva bemutatjuk a képviselőnőt.

Alapítók

Alapítók: Megemlékezések Pécsett

Mint minden évben, így most is megemlékezést tartottak Pécs városában, több helyszínen is, június 4-én a Trianon diktátum gyásznapján. 
A Baranya Vármegyei csendes főhajtás délelőtt 10 órakor kezdődött a Hunyadi úton található Trianon keresztnél. A szépszámú emlékező előtt Őri László vármegyei közgyűlési elnök, majd nagytiszteletű Kisóvári Németh Norbert református lelkész, a Történelmi Vitézi Rend Dél-Dunántúli törzskapitánya megemlékező beszédét hallhatták a megjelentek. 
Pécs MJV trianoni megemlékezése délután fél ötkor kezdődött a Széchenyi téren. 
A megjelentek innen indultak el a Hunyadi úti Trianon kereszthez, ahol megemlékező beszéd hangzott el. Megjelent Péterffy Attila polgármester, Ruzsa Csaba és Zag Gábor alpolgármesterek, dr. Lovász István Pécs jegyzője, Ruzsa Diána Pécs belváros országgyűlési képviselője, a Történelmi Vitézi Rend tagjai. 
Trianon keresztet, a Történelmi Vitézi Rend Baranya Vármegyei Szék vezetői kezdeményezték, és hosszú huzavona után 2018-ban állították fel, és ekkor történt ott az első megemlékezés is. 

Maráczy Tibor: Trianon 106 éve

 

Idén emlékezünk meg a Trianon diktátum százhárom éves évfordulójáról. Sokan, sok mindent elmondtak és leírtak már erről a szégyenletes eseményről. Mert Magyarország szétszabdalása az egész európai politika szégyene volt. De talán nem túlzás leírni, az európai embereké. Azonban érdemes más szemszögből is megvizsgálni, hogy mi vezetett 1920. június negyedikéig. Mi vezetett ahhoz, hogy az európai nagyhatalmak egy koncepciós, - békekötésnek hazudott - perben halálra ítélték Magyarországot. De, mint tudjuk, per sem volt, hiszen Apponyi grófot csak akkor hallgatták meg, amikor már minden le volt rendezve a győztes nagyhatalmak és csatlósaik között. A színjáték része volt, hogy az „utolsó szó” jogán halálra ítélt ország küldötte megszólalhatott.

Maráczy Tibor: Elküldte a Szentlelket

 

Jézus földi pályafutása befejezése előtt többször említi a tanítványainak a Vigasztaló, a Szentlélek elküldését, amely az Atya lelke, az Igazság lelke.
Számomra talán az egyik leginkább szívhez szóló megnyilatkozást Szent János apostol jegyezte le.
„A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.”(Jn 14,26)
Másutt leírják Jézus azon kijelentését, hogy a világ nem kaphatja meg, csak azok, akik a tanítványai lesznek. Ebből is láthatjuk, nem „automatikus” ajándékról van szó. Valamilyen szintű kapcsolódás kell ember és az Isten, ember és Jézus között. Nem szándékom teológiai értekezést írni, inkább valamiféle figyelemfelhívást, személyes tanúságot tenni, tapasztalataimat megosztani.
Amennyiben megfigyeljük az idézett mondatot, egyértelműen láthatjuk, hogy két különböző, de nagyon fontos dologról van szó. Jézus tisztázza, hogy a Szentlelket az Atya küldi, az Ő nevében. A Szentlélek pedig megtanítja a tanítványokat mindenre, és eszükbe juttat mindent, amit Jézus mondott nekik.
Mi vagyunk ma a tanítványok, és ez az ígéret nekünk is szólt, szól.

Maráczy Tibor: Búcsúsztató

 

 Tiszás szavazók, hallgassatok meg! Figyeljetek rám. Búcsúztatni jöttem a Fideszt, nem dicsérni, A rossz, amit emberek tesznek gyakran túléli őket. A jó gyakorta feledésbe merül. Ez legyen a Fidesz sorsa is? A Tiszások mondják, hogy sok súlyos bűne volt. És a Fidesz súlyosan lakolt meg. Megemlékezni jöttem a holt Fidesz fölött. Értékrendünk hasonló volt, ez igaz. De azt mondják, hogy sok bűne volt. Bizonnyal így van ez, ha sokan mondják… De emlékezzünk, hogy egy csődszélén álló, IMF hitellel terhelt ország irányítását vették át. És még a székükbe sem ültek bele a miniszterek, amikor nyakon öntötte őket a vörösiszap; Kolontár és még két falu pusztult bele. És még újjá sem épültek a faluk, amikor jött a nagy árvíz, amely milliárdokat követelt. De a Tiszások mondják, hogy mást vártak tőlük. S bizonnyal ők derék emberek. Mit mondhatnék én, hogy beszédjüket ne cáfoljam? De talán megemlíthetem, hogy az árvíz után ki kellett fizetni az IMF hitelt, és a devizahitelesek gondjai is ott tornyosultak a kormány feje felett. Én csak azt mondom, amit tudok. Jól, rosszul, de megoldották ezt is. Aztán mikor már lett volna szusszanásnyi idő, elindult a migráns áradat. Tudom, a Tiszások szerint nagy hiba volt ezrével be nem fogadni ezeket az ellenőrizetlen hátterű embereket, de most majd megoldják ezt is. A Fidesz ezen bűne hamarosan ki lesz pipálva, és helyre áll a rend. De akkor mire való volt a Schengeni egyezmény, mely elvileg határvédelemre kötelezett minket? Épült a kerítés milliárdokért, az EU vezetők dörgedelmes fejcsóválása mellett, de legalább békében éltünk, eddig. Most ez is változik, hiszen az EU vezetők szolidaritást kívánnak. A gaz Fidesz ennek sem tett eleget, majd most a Tisza kormány megoldja ezt.És közben visszavásároltak stratégiai ágazatok cégeit, elrabolva az extraprofitot a nyugati fináncoligarchiáktól, sőt, még arra is vetemedtek, hogy extraprofitjuk miatt adót vessenek ki a bankokra is. Ennek most vége lesz, a Tisza kormányban ott ül a nemzetközi pénzintézetek embere, majd ő megszünteti a Fidesznek ezt a bűnét is. Mert a Tiszások mind derék és jóravaló táncos emberek, akik tudják, hogy a népnek mi a jó, ezért fölöslegesnek tartják a rezsicsökkentést, árrés stoppot, és más hasonlót. A liberális kereskedelmet és a multik extraprofitját korlátozó intézkedéseket hozni nem lehet. E feladatot majd a Shell embere profi módon lerendezi. Nem kell félni, szépen növekedni fog majd az osztalék. 
A kórházak és klinikák is rendben lesznek, amelyeket a Fidesz úgy elhanyagolt. 

Maráczy Tibor: A képviselő

 

A képen dr. Hargitai János látható, s mint mindig, a helyzet magaslatán. Egyetlen baranyai képviselő, aki bejutott az országgyűlésbe. Így Baranya Vármegyének mégis lesz országgyűlési képviselője. Nem irigylem. Volt már ellenzékben, de akkor a patkó másik oldalán még nem gyűlölettől habzószájú többség ült, mint most. Én személyesen ismertem, rövid ideig a pártban főnököm is volt. A munkastílusa nagyon megfelelt nekem. Világos beszéd, világos irány, és tettrekészség. Csak volt egy nagyon lényeges nézet béli különbség bizonyos szövetséget illetően. Ebbe itt nem megyek bele, mert ez nem tartozik a nyilvánosságra. Mint mindannyiunknak, biztosan neki is vannak hibái. Viszont részemről is megérdemli a tiszteletet, hogy végig kitartott és kitart a KDNP mellett. Komoly kurázsi most beülni az Országházba. Megsüvegelendő! 

Szókratész bölcsessége

Az ókori Görögországban Szókratész nagy bölcsesség hírében állt. Egy napon valaki megkereste a nagy filozófust, és ezt mondta neki:

- Tudod, mit hallottam a barátodról?

- Egy pillanat – válaszolta Szókratész. Mielőtt elmondanád, szeretném kipróbálni a három szitát.

- A három szita?

Alapítók: Hiába szóltunk időben

 

Ez az öt szintes épület a méreteihez képest egy zsebkendőnyi területen épül. A város olyan szegletében, amely túlzsúfolt, a légszennyezettsége az egyik legnagyobb, a gépjárműforgalom szinte már elviselhetetlen. A parkolóhelyek száma minimális már most is. Egyértelmű, hogy egy ilyen kolosszális ház felhúzása helyett inkább nagy lombozatú fa ültetése, illetve egy kis park kialakítása lett volna célszerű. Az illetékes önkormányzati képviselőnek hiába jeleztük az építkezés kezdetén, hogy járjon el az illetékes hatóságoknál az épület építési engedélyének a visszavonására, még csak választ sem kaptunk. Asztaltársaságunk nem kívánt az országgyűlési választásokat befolyásoló lépéseket tenni ez ügyben. Az újságunk megjelenésének napján azonban már biztosnak tűnik, hogy egyéni országgyűlési mandátumot nem szerzett az önkormányzati képviselő úr, ez nem zárja ki, hogy listás helyet majd fog kapni. Amennyiben igen, akkor önkormányzati képviselő választás lesz, és nem nehéz belátni, hogy a globalista oldal jelöltje fog nyerni. Nagy kérdés, hogy az új Szívcentrum megépítését az új kormány támogatni fogja e, és amennyiben igen, kit fognak megbízni az építkezés orvosi felügyeletével.. 

Alapítók: Aki tudni szeretné, hogy mi miért történt

 

Itt és most csak a bemutatás szintjén foglalkozunk a könyvvel, amely a sorozat első kötete, és az I. világháború angol, angolszász kiprovokálásának a történetét írja le. Három angol ember az 1800-as évek végén rádöbbent, hogy a Brit impérium elvesztheti vezető szerepét, mert a császári Németország ipari, gazdasági fejlődése olyan startot vett, hogy Anglia már azokban az években is kezdett lemaradni. A könyv hiteles dokumentumokra támaszkodva leírja, hogy kemény 15 év munkával miként állították át az angol közvélemény oroszellenességét barátsággá, suttogó és hazug propagandával miként uszítottak Németország ellen. Az Elit embereit miként helyezték el a megfelelő beosztásokban, miként zsarolták őket emberi gyengeségeik, illetve hatalmi és pénzéhségük miatt. Miként kenték el a súlyos bűneiket. A saját kormányuk és a Parlamentjük megkerülésével, de a király támogatásával, hogy hozták létre az Antantot. Az egészben az a legmegdöbbentőbb, hogy visszaköszön a jelen. Akkor a németek ellen, most az oroszok ellen felépítettek egy gyűlöletkampányt, miként provokálták ki, hogy a németek kénytelenek legyenek megindítani a hadműveleteket, mint ahogy Oroszország esetében is így történt. A módszer jó, kidolgozott és több, mint 120 éve működik.

Maráczy Tibor: Harminc ezüst

 

Harminc ezüstpénz. Ennyiért árulta el Júdás Jézust. Pontosabban, ennyiért adta a kezükre a főpapoknak. Sok, vagy kevés? Júdásnak elég volt. Azonban felmerül mindjárt egy kínzó kérdés. Miért? Csak a pénzért, vagy valami más oka is lehetett?

Júdás, a hagyomány szerint először Keresztelő János tanítványaihoz tartozott, és csak János hitvallása után csatlakozott a Jézust követőkhöz. Bekerült a Jézus által választott tizenkét apostol közé. Vagyis Jézus legközvetlenebb környezetébe, amint ma mondanánk, a belső mag egyik tagja lett. Végig kísérte Jézust a három év alatt. Egyike volt azoknak, akik látták csodáit, és így megtapasztalhatta Jézusnak nem csak az emberségét, hanem istenségét is. Nem hagy nyugodni a kérdés. Miért? Csak a pénzimádat vezette?

Maráczy Tibor: Húsvét öröme

 

Nem véletlenül választottam ezt, a viszonylag ritkán látható képet. Tamás apostol, aki nem hitt Jézus feltámadásában, bizonyosságot kap Jézustól. Megérintheti a sebeit, átszúrt oldalának sebébe teheti az úját, amint a képen is látható. A művész ábrázolásán, ha alaposan megfigyeljük, maga Jézus fogja meg Tamás kezét a csuklójánál és helyezi az oldalsebébe. Micsoda gesztus. Jézus egyetlen bárányt, tanítványt sem akar elveszíteni. Minket sem. 
Ezt a kis gondolatmenetet, elmélkedést, amelyet most a hivatalos újságunk első oldalain leírok, a ma kételkedőinek szánom. Mert magában a kételkedés nem bűn. A bizonyosság elutasítása a bűn! Tamás a bizonyosság után megvallja, hogy Jézus az Ura és Istene, és a hagyomány szerint egészen Indiáig elmegy a hittérítő útján és ott is hal meg.

Maráczy Tibor: Negyven év fájdalma

 

Amint már előző számunkban is jeleztük, 2026. február 18-án megemlékezést tartottak Pécs-Vasason a negyven évvel korábban bekövetkezett vágatomlásban elhunyt 11 bányász hősi halott emlékére. 15 bányászt temetett maga alá a negyvenhat méter hosszan leomló széntömeg. Három napi megfeszített munkával sikerült négy bányász életét megmenteni, de sajnos, hat magyar és öt lengyel bányászt már csak holtan tudtak a felszínre hozni. Édesanyák, feleségek, gyermekek vesztették el édesapjukat, fiukat. 
Negyven év fájdalma nyomja ma is a volt vasasi bányászok vállát, lakozik szívükben. Nem felejtenek, mert nem tudnak, de nem is akarnak felejteni. 
Ezt példázza a mostani megemlékezés is.

Alapítók: Közgyűlést tartottak képviselőink

2026. február 12-én a polgármester úr rendkívüli közgyűlést hívott össze. Mindössze kettő napirendi pont szerepelt a meghívón. Mivel az első úgy tűnt, hogy simán átmegy, ezért mi úgy gondoltuk, hogy nem foglalkozunk vele, hiszen képviselőink a múltba révedtek vissza. Ekkor 22 képviselő foglalt helyet a teremben. Ennek ellenére némi meglepetésünkre, az előterjesztés 12 igent és 10 tartózkodás miatt nem került elfogadásra. (Ez egy 2025-ös, költségvetés módosítási indítvány volt.) 
Az igazán ütős a második napirendi pont volt. Nem látszott egyszerű menetnek a városvezetés számára, hiszen két képviselőjük hiányzott, így nem tudtak a szavazásnál többséget kialakítani és simán áttolni a rendeletet. 
Az előterjesztő, a város polgármestere, ezt rossz előjelként érzékelhette. Az előterjesztést megvizsgáló mindkét bizottság is elutasította a 2026-os költségvetés tervezetét. Tehát minden emberre szüksége volt a kormányzó oldalnak. Az is feltűnő volt, hogy bár a testület a kezdéssel mindig késik, most szinte pontosan 60 perccel később nyitotta meg az ülést a polgármester úr. Talán az embereiket várták? Ekkor, mint már írtuk, 22 képviselő foglalt helyet a teremben. Közben megérkezett az ellenzék hiányzó képviselője is, a helyzet fokozódott. 

Alapítók: Asztaltársaságunk nem tűnt el és át sem alakult

 

 

Rendszeres olvasóinknak minden bizonnyal feltűnt, hogy a múlt év decemberében a Cum Deo utolsó két száma nem jelent meg. S talán azt is észrevették, hogy ez a kiadvány az ez évi 03. számként jelenik meg. Nem, nem felejtettük el ennyire a matekot, csupán arról van szó, hogy a hiányzó első két kiadványunk megjelentetését is tervezzük. Asztaltársaságunk erkölcsi alapon foglal állas bizonyos ügyekben,ezért a megjelenő számokban szóvá tett ügyek nem vesztették el aktualitásukat, figyelemfelkeltésüket. Mi joggal vállalhatjuk, hogy tévedni lehet, de hazudni nem.
Joggal, mert a 2011-es alapításunk óta erre kényesen vigyáztunk, és a továbbiakban is vigyázni fogunk.
Szinte közhely, hogy minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle.
Amikor Justitia szeme el van takarva, esetleg valaki vagy valakik bekötötték, nos, akkor könnyen megbillenhet a mérleg és véressé válhat a kezében tartott kard.