Maráczy Tibor: Mindenszentek és halottak napja

 

November elseje a Mindenszentek ünnepe. 2001 óta munkaszüneti nap, bár idén szombatra esik ez az emléknap. Sokak számára ez nem jelent többet, mint egy újabb lehetőséget arra, hogy ellátogasson szerettei sírjához, hiszen a következő nap Halottak napja. Ezen a napon különösen is gondolunk elhunyt hozzátartozóinkra, szeretteinkre.
Felmerül a kérdés, hogy miért ünnep a Mindenszentek, miért bír kiemelt jelentőséggel? Először is fel kell tennünk azt a kérdést, kik a szentek? Utána pedig azt, hogy kik a Mindenszentek?
A szentek olyan emberek, akiket a római és az ortodox egyházak példaképül állítanak elénk. Sokak számára talán már a „szent” és a „boldog” szó is ellenszenves, netalán visszatetsző. Ma a hamis példaképek korszakát éljük. Percemberkék tűnnek fel és zuhannak alá. Ma a média gyártja a „példaképeket.” Addig maradnak, amíg a sajtó reflektorfényében vannak. Amikor lekapcsolják a fényeket, marad a sötétség. Az egyházak szentjei ebben is különböznek. Ők a sötétségben fénylenek. A sötét világunkba fényt hoznak. Fényt, mert őket nem az evilági emberek reflektorai világították meg, hanem Isten, Jézus világossága. Ők nem kértek az emberek pillanatnyi dicsőítéséből. Jézus szeretetében élték az életüket, így sugározva Isten fényességét és Dicsőségét. Ezt ismerik fel az Egyházak, és állítják őket valódi és követendő példaképeknek, mert ők az ÖRÖK IGAZSÁG maradandó értékét közvetítették felénk, emberek felé.

Alapítók-Maráczy Tibor: Évforduló

 

Elhunyt Pongrátz András, a Corvin köz szabadságharcosa. Életének 88. évében távozott.
1956-ban fiatal fiúként testvéreivel együtt fegyvert ragadott a szabadságért, örök emléket állítva a pesti srácok helytállásának.
                                                                                                                  Nyugodjon békében!

Tisztelt Olvasóink!

Nem régen emlékeztünk meg az aradi vértanú tábornokokról, és lapunk megjelenését követő héten ismét történelmünk egy kezdetben sikeresnek látszó, de külföldi nagyhatalmak játékának következményeként véres kudarcba fúló eseményéről fogunk megemlékezni. 1956 őszi forradalma mindenkit másként érint. A birodalomban, és a független Hazában gondolkodók összecsapása már ekkor megtörtént, és napjainkig is folytatódik. A lényeget elfedte az a véres kommunista, ma úgy mondanánk, hogy globalista, elit tobzódása, amely már a belső támogatóinak is sok volt. Nem akartak demokratikus berendezkedést, csupán egy emberarcú szocializmust, amelyre akkor még nem érett meg a nemzetközi politikai helyzet. Lehetett volna másképpen is. Erre keresi a választ egyik alapítónk az következő oldalon közölt írásában.

Alapítók.

 Február hónapban emlékezünk meg a kommunizmus áldozatairól. Fejet kell hajtanunk a kommunizmus összes áldozata előtt, de természetesen a mi áldozataink a legfájóbbak nekünk. Különösen fájó az, ami 1956. után történt, Kádár és elvtársainak a vérengzése. Ezt olyan mértékben tették, hogy szovjet elvtársaiknak is sok volt, mondhatjuk, hogy ők állították le a további kivégzéseket. Ennek ellenére magyar vazallusaik még a hatvanas évek végén is akasztottak. Sorscsapásként éltük meg. De ennek valóban így kellett történnie? Nem lehetett volna másképpen?

Maráczy Tibor: Szeretett városunk

 

Merem remélni, hogy a választott cím nem túlzás, és az itt élő emberek tízezrei számára Pécs a szeretett városuk. Már pedig, akit szeretünk, azért mindent szívesen megteszünk. Párunkat, gyerekeinket, szüleinket igyekszünk segíteni, értük cselekedni, dolgozni, óvni. 
Nincsen ez másképpen más estekben sem, így a városát szerető emberekről szintén elmondható a személyes kapcsolatunkról leírtak is. Vagyis, akik szeretik, a városunkat, azok igyekeznek óvni: például nem szemetelnek, nem firkálják össze a frissen vakolt és színezett házfalakat. A sor folytatható. 

Alapítók: Gyöngyszemek

 

Szeretett városunk mindig is a kultúra, a kulturális élet fellegvára volt lassan évszázadok óta. Nem elsősorban a 2010-es EKF rendezvénysorozatra gondolunk, bár jelentősége messze meghaladja az egyetlen esztendőt, hanem olyan eseményekre, amelyek nem kapnak akkora nyilvánosságot, de még is gyöngyszemei a pécsi kulturális életnek. És tudjuk, a gyöngysor is számos apró gyöngyből van felfűzve, és sokaságuk adja azt a szépséget, amely egy csodálatosan szép hölgy nyakát ékesíti. Jelen írásunkban két ilyen gyöngyszemet kívánunk az olvasóink elé hozni. Egyik az október elsején nyílott tárlat, amelynek egyik festményéről készült képpel hívjuk fel a figyelmet írásunkra. Kaczkó Magdolna képei egy letisztult mondanivalóval rendelkező művész alkotásai, amely az élet szinte minden területéről hoz valamit. Az ismerős kunyhójától az négy darabos „Ablak” sorozatig. Portrétól a nyaralások emlékéig. A Ciszterci Rend Nagy Lajos kollégiumának étkezőjében megtekinthető kiállítás elég teret biztosít a nagyobb méretű festmények térbeli láthatóságának. A jórészt akril és olajjal készült képek színhatása harmonikus, mondanivalójuk elgondolkodtató. A kiállított képek között csendéletet is láthatunk, amely szintén sajátságos színvilágot tartalmazva, témáján belül egyedi érzékkel lett megformálva és ábrázolva. 
A festmény is olyan, amiről ugyan lehet mesélni, írni, de valójában látni kell! 

Váczi Márk: A vértanúk emlékezete

 

Az Aradi vértanúk útját minden pécsi ismeri, de talán a történetét, különösen az itt álló szobrokét már jóval kevesebben. Romváry Ferenc 2002-ben a Pécsi Szemle őszi számának hasábjain közölt egy hosszú, de olvasmányos és közérthető tanulmányt a szoborparkról. Ennek segítségével idézzük fel, mi is történt a nyolcvanas évektől a közelmúltig.
A nyolcvanas évek elején egy nagyszabású városrendezési terv részeként jött létre a történelmi belvárost északon elkerülő, Pécset kelet-nyugat irányban átszelő út egy rövid szakasza. Az építész-tervező Dévényi Sándor már ekkor megfogalmazta az útvonal megvalósításán messze túlmutató elképzelését.
Az útszakasz keleti irányból egy felülről mélyített, később befedett aluljárón át közelíthető meg. A Barbakán és a nyugati városfal műemléki feltárására, helyreállítására a középkori városfalra épült házak szanálása után kerülhetett sor, majd ezt követte a Klimo utca és a Hunyadi utca között húzódó északi falszakasz műemléki helyreállítása. A feltöltött várárok helyén parkot alakítottak ki, megépült a kétsávos út, és a felső útszakaszt örökzölddel fellazított emelet magas betontámfallal erősítették meg. Ez a támfal a korábbi Petrezselyem utca, a mai Aradi vértanúk útja szintjéig magasodik. Az utcát műkő pillérekkel tagolt vaskorlát szegélyezi, egy-egy bástyaszerű pihenővel megszakítva. A tervező eredeti szándéka szerint ezek egyikére a várost ostromló költő-hadvezér Zrínyi Miklós lovas szobra került volna, erre ma csak egy emléktábla utal.
Dévényi Sándor ötlete, az aradi vértanúk panteonjának létrehozása a nyolcvanas évek elején még csak álomnak tűnt, ám a kilencvenes években, több szakaszban, társadalmi összefogással és nemes szándékkal megvalósult.

Váczi Márk: A vértanúk pécsi emlékköve

 

Az Aradi vértanúk emlékköve című alkotást szeretném bemutatni. 
Romváry Ferenc vonatkozó tanulmányában a következő bevezető mondatot olvashatjuk: „Dévényi Sándor pécsi építész ötlete volt, hogy a városrendezéssel megnyitott széles úton létrehozzák az aradi vértanúk pécsi panteonját.” Ez a panteon lényegében egy utca páros oldala, ahol mind a 13 aradi vértanú mellszobra látható. A szoborsor hosszú évek munkája nyomán vált teljessé. 

Alapítók: Üléseztek képviselőink

Elkezdték a munkát önkormányzati képviselőink. Szeptember 19-én ismét összeült a közgyűlés. Miután bejelentettük, hogy a jelenlegi közéleti és politikai környezetet nem tartjuk alkalmasnak a demokratikus, építő jellegű párbeszédre, öröm volt a számunkra, hogy a pécsi önkormányzati képviselők megnyilatkozásai nem tükrözték az országos trendet. 
A képen dr. Csizmadia Péter frakcióvezető úr látható. Nem véletlenül. A közgyűlés közvetítésének 3:42 perében kezdett felszólalása zene volt a füleinknek. Azt hallottuk vissza tőle, amelyet mi már jó tizenöt éve szajkózunk. Összefogásra tett javaslatot! Közös gondolkodásra a város és az itt élők érdekében. Tökéletesen egyetértünk azzal a kijelentésével, hogy a közgyűlésben számos olyan képviselő foglal helyet, aki a saját szakterületén országosan is ismert. Ebből következően az ő szaktudásukra támaszkodjon a közgyűlés, hiszen ezért vállaltak politikai szerepet. A testületnek még van két és fél éve, kérte, hogy mutassák meg, hogy mire képesek. 

Maráczy Tibor: XXX. Európai Bordalfesztivál

 

Az idei Pécsi Napok kiemelkedő eseménye volt a XXX. Európai Bordalfesztivál, amelyet prof. dr. Lakner Tamás bevezetője után városunk polgármestere nyitott meg, 27-én vasárnap fél négykor. Amint már az Európa Cantat alkalmából is leírtuk, most is leírhatom, nagyon magas színvonalú rendezvény volt. Az énekverseny győzteseinek előadásai, a Misina Néptáncegyüttes különböző korú csoportjainak táncai, és természetesen a kórusok előadásai is. Különös színfoltot jelentettek a Szardíniáról érkezett kórus tagjai, előadásuk is egészen különleges volt. Befejezésül a Bartók Béla Férfikar előadását hallhatta a közönség. A kórus vezetője dr. Lakner Tamás Liszt-díjas karnagy természetesen ismét megénekeltette a jelenlévőket. A közös éneklés öröme szinte mindenkit vidámságra derített.

Alapítók: Bevezető

 

Amint az előző számunkban nyilvánosságra hozott „Közlemény” szövege is tartalmazta, jelen helyzetben olyannyira eldurvultnak ítéljük meg a közbeszédet és így a közéletet, hogy nem látjuk annak a realitását, hogy higgadt, érvekre alapozott párbeszédet lehessen folytatni a politikai és közéleti szereplők képviselőivel. 
Ugyanakkor fenntartottuk annak a lehetőségét, hogy kifejezetten erkölcsi alapon véleményt formáljuk bizonyos eseményekről, intézkedésekről. E tevékenységünk nem ellentétes az Alapító okiratunkkal, hiszen az Asztaltársaság működésének alapját a keresztény tanítás erkölcsi fundamentuma adja. 

Alapítók Tanácsa: Közlemény

 

A Szent Mihály Arkangyal Asztaltársaság Alapítók Tanácsa, a meghívott szakértőkkel együtt, ülést tartott 2026. augusztus 29-én.

Legfőbb napirendi pont a jelenlegi közélet eldurvulásának vizsgálata, a jogállamiság, a demokratikus berendezkedés leépülése, valamint a diktatúra kiépítésére tett kormányzati intézkedések vizsgálata. 
A közleményünk kiadásakor is kiemelten szeretnénk hangsúlyozni, hogy Asztaltársaságunk pártsemleges, de nem értékrend semleges. Alapító okiratunkban ezt világosan megfogalmaztuk.

„Mivel mély meggyőződésünk szerint a Bibliában foglalt örök és megingathatatlan értékek nélkül ezt nem tartjuk megvalósíthatónak, az Asztaltársaságunkat Szent Mihály arkangyalról, a mennyei seregek vezéréről neveztük el, aki Isten színe előtt áll, Istenre tekintve mindig az Ő akaratát teljesítve. 
Hiszünk abban, hogy Isten akaratából születtünk a magyar nemzet tagjai közé, és ez a beleszületés kötelez bennünket is, hogy a nemzet érdekében tevékenykedjünk, az örök emberi értékeket figyelembe véve, erre a fundamentumra építve.”

Világossá tettük, azt is, hogy a városunk és az itt élők érdekében, akik hasonló elveket vallanak, vagy a megfogalmazott céljaink érdekében munkálkodnak, azokkal örömmel együttműködünk.

„A város polgárait, magát a város fejlődését elősegítő egyes vagy általános kérdések megoldásában, azok kivitelezésében minden olyan természetes és jogi személlyel együtt kívánunk működni, aki, vagy amelyek az adott ügy megoldásában bármilyen formában segítséget nyújtanak. Mindenkor nyitottak vagyunk bárhonnan jövő javaslat meghallgatására, mert megítélésünk szerint a higgadt, tárgyilagos párbeszéd ad megfelelő keretet ahhoz, hogy közös ügyeinket rendezzük.”