Lehet, hogy a nemzeti-polgári oldal hívei „megköveznek” minket, de egyre inkább kedveljük a polgármesterünket. A következetessége miatt. Következetesen szidta a kormányt, pontosabban, mindig volt valami baja velük. Különösen a szolidaritási adó fájt neki, ezért Pécs költségvetésének minden kínját, baját ennek az adónemnek tudta be. Bár számos cikkben írtunk arról, sőt javaslatokat is tettünk arra nézve, hogy egy jó gazda, adott esetben egy jól gazdálkodó városvezetés újabb források bevonása után néz. Ismerjük a mantrát, közfeladatot kell ellátni, és azok általunk is javaslatok bizony nem erről szólnak. Forrásbevonásra azért, hogy a közfeladatok ellátásában ne legyen fennakadás. Feltételezhető, hogy gyertyafényes pezsgős vacsorával ünnepelték a globalista oldal győzelmét, esetleg csak képletesen, de úgy látszik, az öröm nem tartott sokáig. Az új miniszterelnök mindenkinek üzent: az adókat be kell fizetni. A szolidaritási adót is. Ezzel teljes mértékben egyetértünk. És most jött a vezetés számára egy nagy kérdés; hogyan tovább? A város tényleges irányítása egy testvérpár kezébe került, adódott a lehetőség, az ő segítségükkel mentőövet kérni az új kormánytól. Ennek a mentőövnek a neve rendkívüli önkormányzati támogatás. Az igényelt összeg nem kevés, és egyelőre kérdéses, hogy a város ezt a gyorssegélyt megkapja e vagy nem? Továbbá az sem egyértelmű, hogy a teljes összeget, vagy csak egy részét?
Idén emlékezünk meg a Trianon diktátum százhárom éves évfordulójáról. Sokan, sok mindent elmondtak és leírtak már erről a szégyenletes eseményről. Mert Magyarország szétszabdalása az egész európai politika szégyene volt. De talán nem túlzás leírni, az európai embereké. Azonban érdemes más szemszögből is megvizsgálni, hogy mi vezetett 1920. június negyedikéig. Mi vezetett ahhoz, hogy az európai nagyhatalmak egy koncepciós, - békekötésnek hazudott - perben halálra ítélték Magyarországot. De, mint tudjuk, per sem volt, hiszen Apponyi grófot csak akkor hallgatták meg, amikor már minden le volt rendezve a győztes nagyhatalmak és csatlósaik között. A színjáték része volt, hogy az „utolsó szó” jogán halálra ítélt ország küldötte megszólalhatott.
Jézus földi pályafutása befejezése előtt többször említi a tanítványainak a Vigasztaló, a Szentlélek elküldését, amely az Atya lelke, az Igazság lelke.
Számomra talán az egyik leginkább szívhez szóló megnyilatkozást Szent János apostol jegyezte le.
„A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.”(Jn 14,26)
Másutt leírják Jézus azon kijelentését, hogy a világ nem kaphatja meg, csak azok, akik a tanítványai lesznek. Ebből is láthatjuk, nem „automatikus” ajándékról van szó. Valamilyen szintű kapcsolódás kell ember és az Isten, ember és Jézus között. Nem szándékom teológiai értekezést írni, inkább valamiféle figyelemfelhívást, személyes tanúságot tenni, tapasztalataimat megosztani.
Amennyiben megfigyeljük az idézett mondatot, egyértelműen láthatjuk, hogy két különböző, de nagyon fontos dologról van szó. Jézus tisztázza, hogy a Szentlelket az Atya küldi, az Ő nevében. A Szentlélek pedig megtanítja a tanítványokat mindenre, és eszükbe juttat mindent, amit Jézus mondott nekik.
Mi vagyunk ma a tanítványok, és ez az ígéret nekünk is szólt, szól.
Tiszás szavazók, hallgassatok meg! Figyeljetek rám. Búcsúztatni jöttem a Fideszt, nem dicsérni, A rossz, amit emberek tesznek gyakran túléli őket. A jó gyakorta feledésbe merül. Ez legyen a Fidesz sorsa is? A Tiszások mondják, hogy sok súlyos bűne volt. És a Fidesz súlyosan lakolt meg. Megemlékezni jöttem a holt Fidesz fölött. Értékrendünk hasonló volt, ez igaz. De azt mondják, hogy sok bűne volt. Bizonnyal így van ez, ha sokan mondják… De emlékezzünk, hogy egy csődszélén álló, IMF hitellel terhelt ország irányítását vették át. És még a székükbe sem ültek bele a miniszterek, amikor nyakon öntötte őket a vörösiszap; Kolontár és még két falu pusztult bele. És még újjá sem épültek a faluk, amikor jött a nagy árvíz, amely milliárdokat követelt. De a Tiszások mondják, hogy mást vártak tőlük. S bizonnyal ők derék emberek. Mit mondhatnék én, hogy beszédjüket ne cáfoljam? De talán megemlíthetem, hogy az árvíz után ki kellett fizetni az IMF hitelt, és a devizahitelesek gondjai is ott tornyosultak a kormány feje felett. Én csak azt mondom, amit tudok. Jól, rosszul, de megoldották ezt is. Aztán mikor már lett volna szusszanásnyi idő, elindult a migráns áradat. Tudom, a Tiszások szerint nagy hiba volt ezrével be nem fogadni ezeket az ellenőrizetlen hátterű embereket, de most majd megoldják ezt is. A Fidesz ezen bűne hamarosan ki lesz pipálva, és helyre áll a rend. De akkor mire való volt a Schengeni egyezmény, mely elvileg határvédelemre kötelezett minket? Épült a kerítés milliárdokért, az EU vezetők dörgedelmes fejcsóválása mellett, de legalább békében éltünk, eddig. Most ez is változik, hiszen az EU vezetők szolidaritást kívánnak. A gaz Fidesz ennek sem tett eleget, majd most a Tisza kormány megoldja ezt.És közben visszavásároltak stratégiai ágazatok cégeit, elrabolva az extraprofitot a nyugati fináncoligarchiáktól, sőt, még arra is vetemedtek, hogy extraprofitjuk miatt adót vessenek ki a bankokra is. Ennek most vége lesz, a Tisza kormányban ott ül a nemzetközi pénzintézetek embere, majd ő megszünteti a Fidesznek ezt a bűnét is. Mert a Tiszások mind derék és jóravaló táncos emberek, akik tudják, hogy a népnek mi a jó, ezért fölöslegesnek tartják a rezsicsökkentést, árrés stoppot, és más hasonlót. A liberális kereskedelmet és a multik extraprofitját korlátozó intézkedéseket hozni nem lehet. E feladatot majd a Shell embere profi módon lerendezi. Nem kell félni, szépen növekedni fog majd az osztalék.
A kórházak és klinikák is rendben lesznek, amelyeket a Fidesz úgy elhanyagolt.
A képen dr. Hargitai János látható, s mint mindig, a helyzet magaslatán. Egyetlen baranyai képviselő, aki bejutott az országgyűlésbe. Így Baranya Vármegyének mégis lesz országgyűlési képviselője. Nem irigylem. Volt már ellenzékben, de akkor a patkó másik oldalán még nem gyűlölettől habzószájú többség ült, mint most. Én személyesen ismertem, rövid ideig a pártban főnököm is volt. A munkastílusa nagyon megfelelt nekem. Világos beszéd, világos irány, és tettrekészség. Csak volt egy nagyon lényeges nézet béli különbség bizonyos szövetséget illetően. Ebbe itt nem megyek bele, mert ez nem tartozik a nyilvánosságra. Mint mindannyiunknak, biztosan neki is vannak hibái. Viszont részemről is megérdemli a tiszteletet, hogy végig kitartott és kitart a KDNP mellett. Komoly kurázsi most beülni az Országházba. Megsüvegelendő!