Alapítók: 6625

 

A címként megadott szám nem valami varázslatot takar. Roppant egyszerű a jelentése. A Pécsi Tudományegyetem 2026/27-es tanévére ennyi elsős hallgatót vettek fel. Vagyis, az ősszel ennyien kezdik el felsőfokú tanulmányaikat.
Ez örvendetes, mert azt is jelzi, komoly érdeklődés van az intézmény iránt, nagyon sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy városunkban kellő és magas szintű tudáshoz jutnak. Ez örömteli és bízunk abban, hogy egyikük sem fog csalódni.
Mi azonban ennek a helyzetnek egy másik oldalát is nézzük. Eltekintünk most attól, hogy a felvételt nyertek közül hány fő pécsi, esetleg Pécs környéki. Mi úgy tekintünk rájuk, hogy ők potenciális turisták. Rengeteg vendégéjszakát fognak itt eltölteni, ha nem is szállodai szobaárakat fizetve, hónapokon keresztül növelik a boltok, vendéglátóhelyek forgalmát, és potenciális reklámhordozók is. Ugyanis, visszatérve otthonukba, minden bizonnyal elmondják az itt szerzett tapasztalatukat. Ez utóbbiban pedig nagy felelősség terheli a városunk vezetőit, de az itt élő pécsi embereket is. Ismerjük azt az élethelyzetet, amely szerint, ha valaki elégedett egy szolgáltatással, jó, ha egy ismerősének mondja el. De ha nem, minimum tíz embernek. Ebben áll a nagy felelősség. Hiszen amennyiben elégedett, akkor ajánlani fogja a tanintézményt, de a városunkat is. Ingyen reklám, legnagyobb hatásfokkal. De ez fordítva is igaz. A pécsi egyetem híre adott, egészen biztos, hogy ezen a téren csak a legjobbat fogja mondani mind a külföldi, mind a belföldi hallgató. De a városról?  Ezért lenne nagyon fontos, hogy az egyetem környéke és nem csak a csodálatosan megalkotott szűk környezete, barátságos, élhető legyen. Ezért lenne fontos, hogy ne vakolatlan legyen a múzeum épülete, ne zörgő, öreg és mára már korszerűtlenné vált buszokon zötyögjenek az itt élők és az itt tanulók. Különösen fontos lenne a Mecsek parkjainak további fejlesztése. Ma már megoldható, hogy ősztől tavaszig műhavon lehessen síelni. Ezért lenne fontos a jégpálya fejlesztése. Egy versenyuszoda, de esetleg egy sportközpont építése. Többek között azért is, hogy nemzetközi versenyeket tudjon a város rendezni.
Végre meg kellene érteni minden politikai és közéleti formációnak, hogy ha valóban fontos számukra a város, akkor egy hosszútávú fejlesztés kidolgozása, elfogadása szükségszerű! Miskolc, Debrecen, Szeged, Győr, mindegyik egy jó példa arra, hogy a város fejlődéséhez politikai összefogás és egység kell!
Feltehetjük a kérdést, mely területeket érintsen egy komolyabb fejlesztés? Néhány javaslat már a múltban is megfogalmazódott, ezeket gondolatébresztőként ismét ide hozzuk.

Alapítók: Átrendeződés

 

Amint várható volt, az országos politika a megyei és a nagyobb városokban is érezteti a hatását. Ez alól Pécs sem kivétel. A várost vezető koalíció erősödött, míg az ellenzék soraiban repedések mutatkoznak. Külső szemlélőként inkább a még erősebb összezárást vártuk volna. Éppen ellenkezőleg, inkább egyfajta eltávolodás látszik egyesek részéről. Bár Asztaltársaságunk igyekszik korlátozni a megszólalásait a városunkat érintő ügyekre, de azért az országos események hatásaira is oda kell figyelni. Hiszen helyi szinten is észlelhetőek azok a változások, amelyeket az országos politikai légkör generál. 
Ismerősi körünk esetében is előfordul, hogy olyan személyek, akik évtizedeken keresztül a most ellenzékben lévő párt segítői voltak, miként igyekeznek elhatárolódni a nehéz helyzetbe került pártjuktól. És az eseményeket figyelve ez egyre magasabb szinteket ér el. 
Azonban vannak olyanok, akik nem csak a dicsőség óráiban álltak az első sorokban, netán az első sorban, hanem most is, a megpróbáltatások idején is. 
Mi is látjuk, hogy kik azok, akik hirtelen eltűntek, és kik azok, akik vállalják a méltánytalan körülményeket, az új kihívásokat is. 

Alapítók: Építsünk parkolókat

 

Pécsett, mint annyi más városban is, a mobilizáció magával hozta, hogy a nap bizonyos időszakaiban alig lehet haladni a városunk bizonyos útjain, a dugók ideget rongálók, és üzemanyag pazarló világát éljük. És amikor végre hazaérünk, az autónknak nem találunk parkolóhelyet, vagy csak nehezen, esetleg távolabb az otthonunktól. Bár egy kis séta néha talán jó is, de este fáradtan haza érve nem éppen ilyen élményekre vágyunk. 

Alapítók: Prémium feladatok

 

Nem irigyeljük a Tüke Busz vezért. Úgy általánosságban sem, de a megadott prémium feltételek miatt különösen nem. 
Bár a különböző feladatok bontásban és százalékos arányban vannak megállapítva, de számos olyan tétel, illetve elvárás található, amely feladat elvégzése aligha a vezérigazgatón múlik. Mire gondolunk? Például a közösségi közlekedés forgalmának növelésére. Összetett feladat. Először is, rendelkezésre kellene, hogy álljon a megfelelő számú, viszonylag új vagy újszerű járműpark.

Alapítók: Vonultak

 

A rekkenő melegben. Több gyomorforgató, obszcén jelenet is történt a budapesti „Önbecsülés” felvonuláson. Most nem mennénk bele abba, hogy kinek meddig terjed az „önbecsülése”, lelke rajta. 
Mint már többször is írtunk róla, maga a ’Pride’ angol szó és magyarul ’Büszkeség’ a jelentése. Akkor felmerül a kérdés: a vonulók mire is büszkék? A nemi aberráltságukra? A nemi életük zavaraira? Miért kell erre büszkének lenni? 
De, ha már büszkék rá, ez a büszkeség miként jelenik meg a felvonulásukon? Miként fejezik ki? Miért fejezik ki? Hiszen nemiségük következménye hosszú távon az emberiség kihalásához vezethet.

Alapítók: Leépülés

 

Amint mondani szokták. Baranyának és benne Pécsnek, emberemlékezet óta volt napilapja. 2026. augusztus elsejéig. Mert augusztustól a napilap hetilappá alakul át, 96 oldal helyett 36 oldal jut az olvasóknak az előfizetőknek a kiküldött tájékoztató levél szerint. És ez nagyon szomorú. Észleltünk jeleket az utóbbi időben. Az újság színvonala kérdésessé vált. Megjelentek a visszatekintő írások. Olyanok, amelyek 15- 20 -30 évvel ezelőtti, jórészt rendőrségi ügyeket elevenítettek fel. Eltűntek a riportok, a színházi kritika, interjúk. És bár maradtak olyan tematikus oldalak, amelyek rendszeresen a hét adott napján jelent meg, valahogy a kifulladás jeleit lehetett látni. Többször írtunk arról, hogy a véleményünk szerint, és üzleti értelemben is egy újságnak a szélesebb társadalmi réteget kell kiszolgálnia. Nem szeretnénk a klasszikus újságírás szabályait idecitálni, de az attól történő markáns eltérés nem biztos, hogy sikeres üzleti döntésnek bizonyul. Nem ismerjük ugyan a belső okokat, de ez a tájékoztatás a leépülését jelenti még akkor is, ha a nyomtatott sajtó iránti kereslet visszaesőben van.

Alapítók: Csalódás egy régi ügyben

 

A képen a pécsi Xavér tér látható, amely a tágabban vett Egyetemváros keleti oldalán található. A tér ma is így néz ki, ami nagyon szomorú, mert a felvétel 2015 őszén készült. Pontosabban, azóta némileg romlott az állapota. Régebben közöltük Berényi Zoltán VÁKOBI elnök úrhoz írt levelünket, amelyben az évek során sokadszor, felhívtuk a figyelmét a tér elhelyezkedésére és lepusztult állapotára. Levelünkhöz mellékeltünk két látványtervet is. 
A levelet 2025. június 23-án küldtük el, amelyre még aznap választ kaptunk. Az elnök úr tájékoztatott, hogy továbbította a javaslatunkat az illetékes önkormányzati képviselőnek, a Biokom illetékeseinek és a VÁKOBI működési körébe tartozó illetékes osztályoknak is. Berényi úrtól megkaptuk a Biokom neki írt levelét is. Csak kapkodtuk a fejünket, mert ilyen együttműködésre az eltelt 14 évben nem igen volt részünk. Még szintén június 23-án megkaptuk a Biokom projektvezetőjének levelét, amelyben helyszíni szemlét javasolt. A helyszíni szemle 2025. július 2-án megtörtént. Jelen voltak a Biokom munkatársai, Marsalkó Péter területileg illetékes önkormányzati képviselő, valamint Asztaltársaságunk egyik alapítója Maráczy Tibor úr, aki a kezdetek óta ennek a javaslatnak a támogatója, a megvalósulásának szorgalmazója.

Alapítók: Földre kényszerítve

 

Talán pontosabb lenne a cím, ha azt írnánk, ’Megszüntetve!’ Természetesen az alig pár hónapot megélt repülőjáratra gondolunk. A képen látható nagyságú gép valószínűleg mostanában nem fog talajt fogni a pogányi repülőtéren, de ennél két számmal kisebb befogadóképességű gép vidáman leszállhatna. Már 2015-ben írtunk egy gondolatébresztő javaslatot, amelyben egy újabb, legalább a réginél egy kilométerrel hosszabb betoncsík megépítését tartottuk szükségesnek. Miért? Mert ahhoz, hogy legalább közel 200 személy szállítására alkalmas gép biztonsággal le -és fel tudjon szállni, ekkora betoncsík szükséges. Természetesen azt is kifejtettük, hogy a régió turisztikailag különösen kiemelt városok összefogására is szükség van, a kormányzati támogatás mellett. Az évek során a kormányzati támogatás megtörtént, a városok összefogása viszont nem. Nem kívánjuk ismét bemásolni a 11 évvel ezelőtt leírtakat, amely javaslat egy részét már többször közzétettük. Nem látjuk értelmét, mert úgy érzékeljük, sem a politikai, sem pedig a gazdasági akarat nincsen meg.

Maráczy Tibor: Szegedi tanulmányút

 

Asztaltársaságunk számtalan írásában említette Szegedet, mint a városvezetés által követendő példát. Kíváncsiak voltunk, hogy mi a különbség egy szocialista városvezetés és egy kozmopolita, globalista vezetés között. Pontosabban, milyen valós tapasztalatokat tudunk szerezni a helyszínen. Annyiban szerencsések vagyunk, hogy a Szegeden él egy olyan ismerősünk, akinek a meglátásai ülnek, tehát kritika nélkül elfogadhatóak. Ez nagyon fontos, mert tévedni ugyan lehet, de hazudni nem! És nem mindig igaz és megalapozott az, amit csak a szemünk lát, hiszen egy pár napos tanulmányút mindent nem tárhat fel. Szegeden sincs kolbászból a kerítés, ott is vannak a szocreál panel szörnyetegei, amelyekkel igazán az a baj, hogy még vannak. Ezeket az épületeket elvileg 40-50 év időtartalomra építették a kétségtelenül meglévő lakáshiány enyhítésére, de amint a szocialistának nevezett államkapitalizmus sem jött össze az elvtársaknak, így a panellakások leváltása sem. Különösen három fő területen szerettünk volna választ kapni. Egyik, a Pécsről eltanácsolt BYD autógyárral volt kapcsolatos, továbbá a közösségi közlekedés témájában kívántunk kutakodni, és természetesen, miután Szeged is egyetemi város, a városkép, illetve a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások milyensége is érdekelt bennünket. Költségkímélés fontosságát szem előtt tartva, egyik alapítónk vállalta a feladatot és az utat, egy hétvégét, azon belül két munkanapot és két pihenőnapot töltve Szegeden. Nem csak a fárasztó utat, de tapasztalatainak a közzétételét is vállalta, kiemelve, hogy a teljes objektivitást senki ne várja el tőle, de nagyon fog törekedni, hogy a szubjektív gondolatait és érzéseit minimalizálja. A bevezetőt követően az ő beszámolóját olvashatják. 

Alapítók: Szolidaritási adó

 

Lehet, hogy a nemzeti-polgári oldal hívei „megköveznek” minket, de egyre inkább kedveljük a polgármesterünket. A következetessége miatt. Következetesen szidta a kormányt, pontosabban, mindig volt valami baja velük. Különösen a szolidaritási adó fájt neki, ezért Pécs költségvetésének minden kínját, baját ennek az adónemnek tudta be. Bár számos cikkben írtunk arról, sőt javaslatokat is tettünk arra nézve, hogy egy jó gazda, adott esetben egy jól gazdálkodó városvezetés újabb források bevonása után néz. Ismerjük a mantrát, közfeladatot kell ellátni, és azok általunk is javaslatok bizony nem erről szólnak. Forrásbevonásra azért, hogy a közfeladatok ellátásában ne legyen fennakadás. Feltételezhető, hogy gyertyafényes pezsgős vacsorával ünnepelték a globalista oldal győzelmét, esetleg csak képletesen, de úgy látszik, az öröm nem tartott sokáig. Az új miniszterelnök mindenkinek üzent: az adókat be kell fizetni. A szolidaritási adót is. Ezzel teljes mértékben egyetértünk. És most jött a vezetés számára egy nagy kérdés; hogyan tovább? A város tényleges irányítása egy testvérpár kezébe került, adódott a lehetőség, az ő segítségükkel mentőövet kérni az új kormánytól. Ennek a mentőövnek a neve rendkívüli önkormányzati támogatás. Az igényelt összeg nem kevés, és egyelőre kérdéses, hogy a város ezt a gyorssegélyt megkapja e vagy nem? Továbbá az sem egyértelmű, hogy a teljes összeget, vagy csak egy részét?