A kiemelt tisztelet egyházi megerősítése 1870-ben történt meg, amikor a hajdani ácsot, Jézus első tanítómesterét IX. Piusz pápa Szent Péterrel együtt az egyetemes katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította, majd 1889-ben kiadta a Quamquam pluries kezdetű enciklikát (apostoli levelet), amelynek központi témája József Jézus iránti atyai szeretete és gondoskodása az emberi szeretet példájaként. Legutóbb az egy esztendeje szentté avatott II. János Pál pápa emlékezett meg erről Redemptoris custos kezdetű apostoli buzdításában.
Május 1. ‒ mint azt már egy cikkemben néhány éve kifejtettem ‒ nem csupán állami ünnep, de a katolicizmus számára is kiemelt ünnepnap, Munkás Szent József ünnepnapja, amelyet 1955-ben az akkori pápa, XII. Piusz vezetett be az egyházi év naptárába. Maga a titulus már korábban is létezett; ezt mutatja, hogy a pécsi gyárvárosi templomot Munkás Szent József tiszteletére építtette és szentelte fel Virág Ferenc megyéspüspök. Pilch Andor, Visy Zoltán és Gosztonyi Gyula egy neoromán és modern stílusjegyeket ötvöző, iskolából, templomból és paplakból álló épületegyüttest tervezett. A munkálatok 1926-ban kezdődtek. Először a templom készült el, 1929-ben, majd ezt követte az iskola (1931), amelyet 1931-ben már bővíteni kellett, végül 1932-ben a paplak is készen állt Isten szolgájának befogadására.





