2026. július 30., csütörtök

Alapítók: Prémium feladatok

 

Nem irigyeljük a Tüke Busz vezért. Úgy általánosságban sem, de a megadott prémium feltételek miatt különösen nem. 
Bár a különböző feladatok bontásban és százalékos arányban vannak megállapítva, de számos olyan tétel, illetve elvárás található, amely feladat elvégzése aligha a vezérigazgatón múlik. Mire gondolunk? Például a közösségi közlekedés forgalmának növelésére. Összetett feladat. Először is, rendelkezésre kellene, hogy álljon a megfelelő számú, viszonylag új vagy újszerű járműpark.

2026. július 29., szerda

Alapítók: Vonultak

 

A rekkenő melegben. Több gyomorforgató, obszcén jelenet is történt a budapesti „Önbecsülés” felvonuláson. Most nem mennénk bele abba, hogy kinek meddig terjed az „önbecsülése”, lelke rajta. 
Mint már többször is írtunk róla, maga a ’Pride’ angol szó és magyarul ’Büszkeség’ a jelentése. Akkor felmerül a kérdés: a vonulók mire is büszkék? A nemi aberráltságukra? A nemi életük zavaraira? Miért kell erre büszkének lenni? 
De, ha már büszkék rá, ez a büszkeség miként jelenik meg a felvonulásukon? Miként fejezik ki? Miért fejezik ki? Hiszen nemiségük következménye hosszú távon az emberiség kihalásához vezethet.

2026. július 22., szerda

Alapítók: Leépülés

 

Amint mondani szokták. Baranyának és benne Pécsnek, emberemlékezet óta volt napilapja. 2026. augusztus elsejéig. Mert augusztustól a napilap hetilappá alakul át, 96 oldal helyett 36 oldal jut az olvasóknak az előfizetőknek a kiküldött tájékoztató levél szerint. És ez nagyon szomorú. Észleltünk jeleket az utóbbi időben. Az újság színvonala kérdésessé vált. Megjelentek a visszatekintő írások. Olyanok, amelyek 15- 20 -30 évvel ezelőtti, jórészt rendőrségi ügyeket elevenítettek fel. Eltűntek a riportok, a színházi kritika, interjúk. És bár maradtak olyan tematikus oldalak, amelyek rendszeresen a hét adott napján jelent meg, valahogy a kifulladás jeleit lehetett látni. Többször írtunk arról, hogy a véleményünk szerint, és üzleti értelemben is egy újságnak a szélesebb társadalmi réteget kell kiszolgálnia. Nem szeretnénk a klasszikus újságírás szabályait idecitálni, de az attól történő markáns eltérés nem biztos, hogy sikeres üzleti döntésnek bizonyul. Nem ismerjük ugyan a belső okokat, de ez a tájékoztatás a leépülését jelenti még akkor is, ha a nyomtatott sajtó iránti kereslet visszaesőben van.

2026. július 17., péntek

Alapítók: Csalódás egy régi ügyben

 





A képen a pécsi Xavér tér látható, amely a tágabban vett Egyetemváros keleti oldalán található. A tér ma is így néz ki, ami nagyon szomorú, mert a felvétel 2015 őszén készült. Pontosabban, azóta némileg romlott az állapota. Régebben közöltük Berényi Zoltán VÁKOBI elnök úrhoz írt levelünket, amelyben az évek során sokadszor, felhívtuk a figyelmét a tér elhelyezkedésére és lepusztult állapotára. Levelünkhöz mellékeltünk két látványtervet is. 
A levelet 2025. június 23-án küldtük el, amelyre még aznap választ kaptunk. Az elnök úr tájékoztatott, hogy továbbította a javaslatunkat az illetékes önkormányzati képviselőnek, a Biokom illetékeseinek és a VÁKOBI működési körébe tartozó illetékes osztályoknak is. Berényi úrtól megkaptuk a Biokom neki írt levelét is. Csak kapkodtuk a fejünket, mert ilyen együttműködésre az eltelt 14 évben nem igen volt részünk. Még szintén június 23-án megkaptuk a Biokom projektvezetőjének levelét, amelyben helyszíni szemlét javasolt. A helyszíni szemle 2025. július 2-án megtörtént. Jelen voltak a Biokom munkatársai, Marsalkó Péter területileg illetékes önkormányzati képviselő, valamint Asztaltársaságunk egyik alapítója Maráczy Tibor úr, aki a kezdetek óta ennek a javaslatnak a támogatója, a megvalósulásának szorgalmazója.

2026. július 9., csütörtök

Alapítók: Földre kényszerítve

 

Talán pontosabb lenne a cím, ha azt írnánk, ’Megszüntetve!’ Természetesen az alig pár hónapot megélt repülőjáratra gondolunk. A képen látható nagyságú gép valószínűleg mostanában nem fog talajt fogni a pogányi repülőtéren, de ennél két számmal kisebb befogadóképességű gép vidáman leszállhatna. Már 2015-ben írtunk egy gondolatébresztő javaslatot, amelyben egy újabb, legalább a réginél egy kilométerrel hosszabb betoncsík megépítését tartottuk szükségesnek. Miért? Mert ahhoz, hogy legalább közel 200 személy szállítására alkalmas gép biztonsággal le -és fel tudjon szállni, ekkora betoncsík szükséges. Természetesen azt is kifejtettük, hogy a régió turisztikailag különösen kiemelt városok összefogására is szükség van, a kormányzati támogatás mellett. Az évek során a kormányzati támogatás megtörtént, a városok összefogása viszont nem. Nem kívánjuk ismét bemásolni a 11 évvel ezelőtt leírtakat, amely javaslat egy részét már többször közzétettük. Nem látjuk értelmét, mert úgy érzékeljük, sem a politikai, sem pedig a gazdasági akarat nincsen meg.

2026. július 2., csütörtök

Maráczy Tibor: Szegedi tanulmányút

 

Asztaltársaságunk számtalan írásában említette Szegedet, mint a városvezetés által követendő példát. Kíváncsiak voltunk, hogy mi a különbség egy szocialista városvezetés és egy kozmopolita, globalista vezetés között. Pontosabban, milyen valós tapasztalatokat tudunk szerezni a helyszínen. Annyiban szerencsések vagyunk, hogy a Szegeden él egy olyan ismerősünk, akinek a meglátásai ülnek, tehát kritika nélkül elfogadhatóak. Ez nagyon fontos, mert tévedni ugyan lehet, de hazudni nem! És nem mindig igaz és megalapozott az, amit csak a szemünk lát, hiszen egy pár napos tanulmányút mindent nem tárhat fel. Szegeden sincs kolbászból a kerítés, ott is vannak a szocreál panel szörnyetegei, amelyekkel igazán az a baj, hogy még vannak. Ezeket az épületeket elvileg 40-50 év időtartalomra építették a kétségtelenül meglévő lakáshiány enyhítésére, de amint a szocialistának nevezett államkapitalizmus sem jött össze az elvtársaknak, így a panellakások leváltása sem. Különösen három fő területen szerettünk volna választ kapni. Egyik, a Pécsről eltanácsolt BYD autógyárral volt kapcsolatos, továbbá a közösségi közlekedés témájában kívántunk kutakodni, és természetesen, miután Szeged is egyetemi város, a városkép, illetve a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások milyensége is érdekelt bennünket. Költségkímélés fontosságát szem előtt tartva, egyik alapítónk vállalta a feladatot és az utat, egy hétvégét, azon belül két munkanapot és két pihenőnapot töltve Szegeden. Nem csak a fárasztó utat, de tapasztalatainak a közzétételét is vállalta, kiemelve, hogy a teljes objektivitást senki ne várja el tőle, de nagyon fog törekedni, hogy a szubjektív gondolatait és érzéseit minimalizálja. A bevezetőt követően az ő beszámolóját olvashatják. 

2026. június 9., kedd

Alapítók: Szolidaritási adó


 

Lehet, hogy a nemzeti-polgári oldal hívei „megköveznek” minket, de egyre inkább kedveljük a polgármesterünket. A következetessége miatt. Következetesen szidta a kormányt, pontosabban, mindig volt valami baja velük. Különösen a szolidaritási adó fájt neki, ezért Pécs költségvetésének minden kínját, baját ennek az adónemnek tudta be. Bár számos cikkben írtunk arról, sőt javaslatokat is tettünk arra nézve, hogy egy jó gazda, adott esetben egy jól gazdálkodó városvezetés újabb források bevonása után néz. Ismerjük a mantrát, közfeladatot kell ellátni, és azok általunk is javaslatok bizony nem erről szólnak. Forrásbevonásra azért, hogy a közfeladatok ellátásában ne legyen fennakadás. Feltételezhető, hogy gyertyafényes pezsgős vacsorával ünnepelték a globalista oldal győzelmét, esetleg csak képletesen, de úgy látszik, az öröm nem tartott sokáig. Az új miniszterelnök mindenkinek üzent: az adókat be kell fizetni. A szolidaritási adót is. Ezzel teljes mértékben egyetértünk. És most jött a vezetés számára egy nagy kérdés; hogyan tovább? A város tényleges irányítása egy testvérpár kezébe került, adódott a lehetőség, az ő segítségükkel mentőövet kérni az új kormánytól. Ennek a mentőövnek a neve rendkívüli önkormányzati támogatás. Az igényelt összeg nem kevés, és egyelőre kérdéses, hogy a város ezt a gyorssegélyt megkapja e vagy nem? Továbbá az sem egyértelmű, hogy a teljes összeget, vagy csak egy részét?

2026. június 8., hétfő

Bemutatjuk Pécs új országgyűlési képviselőjét


A képen dr. Ruzsa Diána, Pécs 1. sz. választókerületének megválasztott országgyűlési képviselője látható. A képviselő asszony nagy fölénnyel nyert Prof. dr. Cziráki Attila önkormányzati képviselővel szemben.
Röviden, az interneten fellelhető adatokat felhasználva bemutatjuk a képviselőnőt.

Alapítók

2026. június 7., vasárnap

Alapítók: Megemlékezések Pécsett


Mint minden évben, így most is megemlékezést tartottak Pécs városában, több helyszínen is, június 4-én a Trianon diktátum gyásznapján. 
A Baranya Vármegyei csendes főhajtás délelőtt 10 órakor kezdődött a Hunyadi úton található Trianon keresztnél. A szépszámú emlékező előtt Őri László vármegyei közgyűlési elnök, majd nagytiszteletű Kisóvári Németh Norbert református lelkész, a Történelmi Vitézi Rend Dél-Dunántúli törzskapitánya megemlékező beszédét hallhatták a megjelentek. 
Pécs MJV trianoni megemlékezése délután fél ötkor kezdődött a Széchenyi téren. 
A megjelentek innen indultak el a Hunyadi úti Trianon kereszthez, ahol megemlékező beszéd hangzott el. Megjelent Péterffy Attila polgármester, Ruzsa Csaba és Zag Gábor alpolgármesterek, dr. Lovász István Pécs jegyzője, Ruzsa Diána Pécs belváros országgyűlési képviselője, a Történelmi Vitézi Rend tagjai. 
Trianon keresztet, a Történelmi Vitézi Rend Baranya Vármegyei Szék vezetői kezdeményezték, és hosszú huzavona után 2018-ban állították fel, és ekkor történt ott az első megemlékezés is. 

2026. június 3., szerda

Maráczy Tibor: Trianon 106 éve

 

Idén emlékezünk meg a Trianon diktátum százhárom éves évfordulójáról. Sokan, sok mindent elmondtak és leírtak már erről a szégyenletes eseményről. Mert Magyarország szétszabdalása az egész európai politika szégyene volt. De talán nem túlzás leírni, az európai embereké. Azonban érdemes más szemszögből is megvizsgálni, hogy mi vezetett 1920. június negyedikéig. Mi vezetett ahhoz, hogy az európai nagyhatalmak egy koncepciós, - békekötésnek hazudott - perben halálra ítélték Magyarországot. De, mint tudjuk, per sem volt, hiszen Apponyi grófot csak akkor hallgatták meg, amikor már minden le volt rendezve a győztes nagyhatalmak és csatlósaik között. A színjáték része volt, hogy az „utolsó szó” jogán halálra ítélt ország küldötte megszólalhatott.