Alapítók: A rendkívüli közgyűlés margójára

 

Amint várható volt, március 15-e előtt a városunk polgármestere rendkívüli közgyűlést hívott össze, hiszen a 2026-os költségvetést március 15-ig el kellett fogadtatnia. Ez az első nekifutásra nem ment, tehát jöhetett a második menet. A harmadik napirendi pontként tárgyalt előterjesztés bevezetőjében természetesen a város minden anyagi gondjáért a jelenlegi kormányt tette felelőssé, kifejtve, hogy reméli, hogy ez az adófajta hamarosan eltűnik. Vagyis semmi szolidaritás! Továbbá azt is megjegyezte, ezzel nem tudunk vitatkozni, hogy a normatív támogatás egyre kevesebb, ezért sodródik a város az eladósodás sötét bugyra felé. Érdekes, ezek az emberek, akik a magánéletükben igencsak megtollasodtak, közösségi vezetőként csak sopánkodni tudnak. Pedig a megoldást tudják, amely igazából nem is olyan bonyolult. Növelni kell a bevételeket. Minden olyan lehetőséget kihasználva, amelyet a törvény nem tilt. A polgármester úr megemlítette a közösségi közlekedés 4 milliárd forintját is. Mi már jó évtizede felvetettük és javasoltuk, hogy a közösségi közlekedés támogatása legalább is részben, kormányzati segítséget igényelne. Van ilyen, de gyakorlatilag a vízfej főváros kapja a juttatás döntő többségét, a többi városnak töredék jut a támogatásból. Az 55,9 milliárd jelenleg Pécs költségvetése az előterjesztés szerint. Sajnos, az egyik frakcióvezetőnek a megnyilvánulásából is tükröződött, hogy az országgyűlési választás kampányának közeledik a véghajrája. Örömmel vettük volna, ha konkrét és megalapozott javaslatokat tesz le a közgyűlés asztalára. Ez annál is fontosabb lett volna, mert bármilyen színezetű kormány is folytatja májusban az ország irányítását, lenne a város vezetés kezében egy megalapozott és gazdaságilag alátámasztott javaslat, amelyre hivatkozva plusz forrásokat lehetne igényelni. 

Váczi Márk: A 12 pont időszerűsége

 

Újkori történelmünk egyik legfontosabb dokumentuma a következőképpen kezdődik: „Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.” Azt hiszem, a mai Magyarországon élők többsége egyértelműen ezt kívánja. Békés, szabad és politikai csatározásoktól mentes hazában szeretnénk élni, és ezt biztosítani kívánjuk a következő nemzedékek számára is. 
Van-e szabad sajtó Magyarországon? – tehetjük fel a kérdést az első pontot olvasva. A válasz többféle lehet, de a jelen körülményeket figyelembe vevő, a mindennapok történéseit reálisan szemlélő ember számára egyértelmű nem a válasz. Hogy miért nem? A sajtót ma a pénz és a hatalom irányítja. Csupán kevés olyan újságíró és szerkesztő van, akik munkájuk során megpróbálnak ellenállni a kézi vezérlésnek (több vagy kevesebb sikerrel). Ha pedig nincs szabad sajtó, szabad véleménynyilvánítás sincsen. A cenzúra tehát továbbra is működik, korlátozva ezáltal az alapvető emberi jogokat. 

Alapítók: Beszámoló Asztaltársaságunk éves munkájáról

Asztaltársaságunkat 2011. március 3-án alapította több akkori pécsi KDNP tag, akik nem értettek egyet azzal, hogy a Fideszbe beleolvasszák a pécsi tagságot. Nem a Fidesz ellen voltunk, bár az akkori vezetők egy részét alkalmatlannak tartottuk arra a pozícióra, amelyre erőteljesen törekedtek. Az eltelt idő sajnos minket igazolt, és mély meggyőződésünk, ha sikerül megvalósítani az elképzeléseinket, akkor ma Pécs előrébb tartana, és valószínűleg még mindig a Fidesz vezetné a várost. A miskolci példa lebegett a szemünk előtt, akkor is és most is jól működik együtt a KDNP és a Fidesz frakció, de az előbbiek nincsenek alárendelve az utóbbiaknak. Mi egy valódi szövetségben gondolkodtunk. 

Maráczy Tibor: Hústilalom, vagy valami más

 

Február 18-án elkezdődött a Húsvétot megelőző bűnbánati idő. A keresztény egyházak és felekezetek tagjai általában tartózkodnak bizonyos napokon a húsételektől, igyekeznek elcsendesedni, magukba nézni, lelkileg is felkészülni Húsvét titkára, amelyet vagy hisz valaki, vagy nem, de mindenképpen az emberiség legnagyobb eseménye immár több mint kétezer év óta. 
Sokan sok szép és mély gondolatokat írtak erről az időszakról. Asztaltársaságunk kiadványaiban is már többször jelentek meg lelkészek és laikusok tollából olyan írások, elmélkedések, amelyek úgy gondolom, mindannyiunk épülésére szolgáltak. 
Most a nagyböjti időszak egy kevésbé ismert oldalát kívánom reflektorozni. 

Maráczy Tibor: Negyven év fájdalma

 

Amint már előző számunkban is jeleztük, 2026. február 18-án megemlékezést tartottak Pécs-Vasason a negyven évvel korábban bekövetkezett vágatomlásban elhunyt 11 bányász hősi halott emlékére. 15 bányászt temetett maga alá a negyvenhat méter hosszan leomló széntömeg. Három napi megfeszített munkával sikerült négy bányász életét megmenteni, de sajnos, hat magyar és öt lengyel bányászt már csak holtan tudtak a felszínre hozni. Édesanyák, feleségek, gyermekek vesztették el édesapjukat, fiukat. 
Negyven év fájdalma nyomja ma is a volt vasasi bányászok vállát, lakozik szívükben. Nem felejtenek, mert nem tudnak, de nem is akarnak felejteni. 
Ezt példázza a mostani megemlékezés is.

Maráczy Tibor: A kommunisták áldozatainak emléknapjára

 

Hazánkban immár hosszabb idő óta megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól, pontosabban a magyar áldozatokról. Az emléknapot Kovács Béla kisgazdapárti politikus elhurcolásának napjához kötik. 
Egy eszmerendszer azonban önmagában se nem gyilkos, se nem angyal, se nem emberi. Egy eszmerendszer nem tud haláltáborokat fenntartani, embereket agyonverni, megkínozni. Ezért sokkal helyesebbnek tartom azt a megnevezést, amelyet írásom címének is adtam. Emlékezzünk meg a kommunisták, szocialisták, nemzeti- és nemzetközi kommunisták áldozatairól. Arról a 100 millió emberről, akiknek emlékműve Washington városában található. 
Magyarországon maradva, a nemzetközi kommunisták első rémuralma 1919 tavasza és nyara között tombolt. Már ekkor megmutatta igazi arcát ez a vértől csöpögő társaság. Rengetegen estek áldozatul. Elsősorban a módos parasztság volt a célpontjuk, de nem kímélték a városi polgárságot sem. 

Alapítók: Csalódtunk

 

2025. év Asztaltársaságunk számára a felvillanó remény és a nagy csalódások éve lett. Még az év elején sikerült felvenni a személyes kapcsolatot több önkormányzati képviselővel is az elsődleges működési területünkön, és bizakodva tekintettünk a jövőbe, mert úgy látszott, hogy sikerül velük a város érdekében jó együttműködést kialakítani. Tündöklő napsugárként felsejlett annak lehetősége is, hogy az általunk már évtizede szorgalmazott Xavér tér valamilyen fajta felújítására is sor kerül. Asztaltársaságunk a tér szemléjén tartott megbeszélés után a vállalt feladatát szinte órákon belül teljesítette, forrástámogatást szerzett a tér felújítására. Sajnálatos, hogy a két önkormányzati képviselő ezt nem tette meg. Sőt, a segítséget szóban ígérő, egyetemi berkekben ismerős és elismert harmadik képviselő sem.

Alapítók: Közgyűlést tartottak képviselőink

2026. február 12-én a polgármester úr rendkívüli közgyűlést hívott össze. Mindössze kettő napirendi pont szerepelt a meghívón. Mivel az első úgy tűnt, hogy simán átmegy, ezért mi úgy gondoltuk, hogy nem foglalkozunk vele, hiszen képviselőink a múltba révedtek vissza. Ekkor 22 képviselő foglalt helyet a teremben. Ennek ellenére némi meglepetésünkre, az előterjesztés 12 igent és 10 tartózkodás miatt nem került elfogadásra. (Ez egy 2025-ös, költségvetés módosítási indítvány volt.) 
Az igazán ütős a második napirendi pont volt. Nem látszott egyszerű menetnek a városvezetés számára, hiszen két képviselőjük hiányzott, így nem tudtak a szavazásnál többséget kialakítani és simán áttolni a rendeletet. 
Az előterjesztő, a város polgármestere, ezt rossz előjelként érzékelhette. Az előterjesztést megvizsgáló mindkét bizottság is elutasította a 2026-os költségvetés tervezetét. Tehát minden emberre szüksége volt a kormányzó oldalnak. Az is feltűnő volt, hogy bár a testület a kezdéssel mindig késik, most szinte pontosan 60 perccel később nyitotta meg az ülést a polgármester úr. Talán az embereiket várták? Ekkor, mint már írtuk, 22 képviselő foglalt helyet a teremben. Közben megérkezett az ellenzék hiányzó képviselője is, a helyzet fokozódott. 

Maráczy Tibor: Hamvazószerda

 

Idén a keresztény/keresztyén egyházak és felekezetek által megtartott Húsvét előtti felkészülési időszak február 18-án kezdődik. Ez általában a római katolikus egyház által a hívek számára különösen szigorú böjtöt előíró nappal indul, míg például a görögkatolikusoknál már február 16-án, hétfőn elkezdődik a böjti időszak. Mindennek nem is a naptári nap a lényege, hanem mindaz, amit ki akar fejezni, amire fel szeretné hívni a figyelmet. A hamvazószerda, ennek a negyven napos bűnbánati, ha tetszik, nagyböjti időszaknak a kezdetét jelző nap mindenképpen kiemelt, és hangsúlyos jelentőséggel bír. Hangsúlyos jelentéssel, mert ezen a napon arra emlékezteti a katolikus egyház és más felekezetek nem csak a híveket, de minden embert, hogy az életünk véges, egyszer elmegyünk, a halál elkerülhetetlen a számunkra, és elkerülhetetlen a földi életünkről való elszámolás is. Elkerülhetetlen, ha hisszük ezt, ha nem. „Mementó móri!” – figyelmeztet a katolikus egyház. Emlékezz ember arra, hogy csak egy rövid ideig vagy a földön, emlékezz arra, hogy meg kell halnod, itt kell hagynod mindent. Ezt fejezi ki a katolikus egyházban a hamvazás szertartása: „- Emlékezz ember, porból vagy, és porrá leszel” – mondja a pap a hamvazkodásra felsorakozó híveknek.

Alapítók: Asztaltársaságunk nem tűnt el és át sem alakult

 

 

Rendszeres olvasóinknak minden bizonnyal feltűnt, hogy a múlt év decemberében a Cum Deo utolsó két száma nem jelent meg. S talán azt is észrevették, hogy ez a kiadvány az ez évi 03. számként jelenik meg. Nem, nem felejtettük el ennyire a matekot, csupán arról van szó, hogy a hiányzó első két kiadványunk megjelentetését is tervezzük. Asztaltársaságunk erkölcsi alapon foglal állas bizonyos ügyekben,ezért a megjelenő számokban szóvá tett ügyek nem vesztették el aktualitásukat, figyelemfelkeltésüket. Mi joggal vállalhatjuk, hogy tévedni lehet, de hazudni nem.
Joggal, mert a 2011-es alapításunk óta erre kényesen vigyáztunk, és a továbbiakban is vigyázni fogunk.
Szinte közhely, hogy minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle.
Amikor Justitia szeme el van takarva, esetleg valaki vagy valakik bekötötték, nos, akkor könnyen megbillenhet a mérleg és véressé válhat a kezében tartott kard.