Alapítók: Aki tudni szeretné, hogy mi miért történt

 

Itt és most csak a bemutatás szintjén foglalkozunk a könyvvel, amely a sorozat első kötete, és az I. világháború angol, angolszász kiprovokálásának a történetét írja le. Három angol ember az 1800-as évek végén rádöbbent, hogy a Brit impérium elvesztheti vezető szerepét, mert a császári Németország ipari, gazdasági fejlődése olyan startot vett, hogy Anglia már azokban az években is kezdett lemaradni. A könyv hiteles dokumentumokra támaszkodva leírja, hogy kemény 15 év munkával miként állították át az angol közvélemény oroszellenességét barátsággá, suttogó és hazug propagandával miként uszítottak Németország ellen. Az Elit embereit miként helyezték el a megfelelő beosztásokban, miként zsarolták őket emberi gyengeségeik, illetve hatalmi és pénzéhségük miatt. Miként kenték el a súlyos bűneiket. A saját kormányuk és a Parlamentjük megkerülésével, de a király támogatásával, hogy hozták létre az Antantot. Az egészben az a legmegdöbbentőbb, hogy visszaköszön a jelen. Akkor a németek ellen, most az oroszok ellen felépítettek egy gyűlöletkampányt, miként provokálták ki, hogy a németek kénytelenek legyenek megindítani a hadműveleteket, mint ahogy Oroszország esetében is így történt. A módszer jó, kidolgozott és több, mint 120 éve működik.

Maráczy Tibor: Harminc ezüst

 

Harminc ezüstpénz. Ennyiért árulta el Júdás Jézust. Pontosabban, ennyiért adta a kezükre a főpapoknak. Sok, vagy kevés? Júdásnak elég volt. Azonban felmerül mindjárt egy kínzó kérdés. Miért? Csak a pénzért, vagy valami más oka is lehetett?

Júdás, a hagyomány szerint először Keresztelő János tanítványaihoz tartozott, és csak János hitvallása után csatlakozott a Jézust követőkhöz. Bekerült a Jézus által választott tizenkét apostol közé. Vagyis Jézus legközvetlenebb környezetébe, amint ma mondanánk, a belső mag egyik tagja lett. Végig kísérte Jézust a három év alatt. Egyike volt azoknak, akik látták csodáit, és így megtapasztalhatta Jézusnak nem csak az emberségét, hanem istenségét is. Nem hagy nyugodni a kérdés. Miért? Csak a pénzimádat vezette?

Maráczy Tibor: Húsvét öröme

 

Nem véletlenül választottam ezt, a viszonylag ritkán látható képet. Tamás apostol, aki nem hitt Jézus feltámadásában, bizonyosságot kap Jézustól. Megérintheti a sebeit, átszúrt oldalának sebébe teheti az úját, amint a képen is látható. A művész ábrázolásán, ha alaposan megfigyeljük, maga Jézus fogja meg Tamás kezét a csuklójánál és helyezi az oldalsebébe. Micsoda gesztus. Jézus egyetlen bárányt, tanítványt sem akar elveszíteni. Minket sem. 
Ezt a kis gondolatmenetet, elmélkedést, amelyet most a hivatalos újságunk első oldalain leírok, a ma kételkedőinek szánom. Mert magában a kételkedés nem bűn. A bizonyosság elutasítása a bűn! Tamás a bizonyosság után megvallja, hogy Jézus az Ura és Istene, és a hagyomány szerint egészen Indiáig elmegy a hittérítő útján és ott is hal meg.

Maráczy Tibor: Negyven év fájdalma

 

Amint már előző számunkban is jeleztük, 2026. február 18-án megemlékezést tartottak Pécs-Vasason a negyven évvel korábban bekövetkezett vágatomlásban elhunyt 11 bányász hősi halott emlékére. 15 bányászt temetett maga alá a negyvenhat méter hosszan leomló széntömeg. Három napi megfeszített munkával sikerült négy bányász életét megmenteni, de sajnos, hat magyar és öt lengyel bányászt már csak holtan tudtak a felszínre hozni. Édesanyák, feleségek, gyermekek vesztették el édesapjukat, fiukat. 
Negyven év fájdalma nyomja ma is a volt vasasi bányászok vállát, lakozik szívükben. Nem felejtenek, mert nem tudnak, de nem is akarnak felejteni. 
Ezt példázza a mostani megemlékezés is.

Alapítók: Közgyűlést tartottak képviselőink

2026. február 12-én a polgármester úr rendkívüli közgyűlést hívott össze. Mindössze kettő napirendi pont szerepelt a meghívón. Mivel az első úgy tűnt, hogy simán átmegy, ezért mi úgy gondoltuk, hogy nem foglalkozunk vele, hiszen képviselőink a múltba révedtek vissza. Ekkor 22 képviselő foglalt helyet a teremben. Ennek ellenére némi meglepetésünkre, az előterjesztés 12 igent és 10 tartózkodás miatt nem került elfogadásra. (Ez egy 2025-ös, költségvetés módosítási indítvány volt.) 
Az igazán ütős a második napirendi pont volt. Nem látszott egyszerű menetnek a városvezetés számára, hiszen két képviselőjük hiányzott, így nem tudtak a szavazásnál többséget kialakítani és simán áttolni a rendeletet. 
Az előterjesztő, a város polgármestere, ezt rossz előjelként érzékelhette. Az előterjesztést megvizsgáló mindkét bizottság is elutasította a 2026-os költségvetés tervezetét. Tehát minden emberre szüksége volt a kormányzó oldalnak. Az is feltűnő volt, hogy bár a testület a kezdéssel mindig késik, most szinte pontosan 60 perccel később nyitotta meg az ülést a polgármester úr. Talán az embereiket várták? Ekkor, mint már írtuk, 22 képviselő foglalt helyet a teremben. Közben megérkezett az ellenzék hiányzó képviselője is, a helyzet fokozódott. 

Alapítók: Asztaltársaságunk nem tűnt el és át sem alakult

 

 

Rendszeres olvasóinknak minden bizonnyal feltűnt, hogy a múlt év decemberében a Cum Deo utolsó két száma nem jelent meg. S talán azt is észrevették, hogy ez a kiadvány az ez évi 03. számként jelenik meg. Nem, nem felejtettük el ennyire a matekot, csupán arról van szó, hogy a hiányzó első két kiadványunk megjelentetését is tervezzük. Asztaltársaságunk erkölcsi alapon foglal állas bizonyos ügyekben,ezért a megjelenő számokban szóvá tett ügyek nem vesztették el aktualitásukat, figyelemfelkeltésüket. Mi joggal vállalhatjuk, hogy tévedni lehet, de hazudni nem.
Joggal, mert a 2011-es alapításunk óta erre kényesen vigyáztunk, és a továbbiakban is vigyázni fogunk.
Szinte közhely, hogy minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle.
Amikor Justitia szeme el van takarva, esetleg valaki vagy valakik bekötötték, nos, akkor könnyen megbillenhet a mérleg és véressé válhat a kezében tartott kard.

Alapítók: Ilyen is csak Pécsett van!

 

Egy új buszváró Pécsett, az Aradi vértanúk útja sarkán található. Elég messze telepítették magától a buszmegálló táblától, de kicsire nem adunk, sok meg nem számít. Az igazi érdekesség az, hogy ez a megálló már hosszú évek óta nem üzemel. Egyszerűbben, itt nem áll meg busz. Valamikor a régi vonalon közlekedő 30Y járat megállóhelye volt, de a mostani jelzéssel ez a járat már teljesen más vonalon közlekedik. Asztaltársaságunk már azokban a „hősi” időkben javasolta, hogy ezt a feleslegesen árválkodó fedett várót helyezze át a város olyan megállóhoz, ahol tényleges buszközlekedés van. Akkor, az azóta már országgyűlési képviselőnek választott illetékes azt a választ adta, hogy nem lehet, mert a reklámszerződés kötelezi a város vezetését. Még mindig? 
Amennyiben igen, akkor ezen nem lehetett volna változtatni? Milyen reklámhordozó egy használaton kívüli buszváró. Persze, még esőbeállónak megfelel. De nem luxus ez? Akkor, amikor folyton azt hallhatjuk, hogy milyen szoros a város költségvetése! A Hungária úton a Petőfi utca sarkánál lévő buszváró még a régi, fémüléses változat. Kérdezzük; nem lett volna célszerűbb oda telepíteni az újat?

Alapítók: „Kajakóma”

 

Ez, az általunk derűvel fogadott szóösszetétel november 6-án a közgyűlés első perceiben hangzott el az egyik képviselő szájából. Ne firtassuk a szóösszetétel nyelvtani helyességét, de ahogy mi egyszerű emberek mondjuk: nagy duma volt. 
Sajnos, az örömünk és vidámságunk eddig tartott. A közgyűlés az utóbbi időben hála Istennek megszokott tisztességes, sőt, emberséges hangnemben folyt, de! 
Olyan napirendi pont került terítékre, amely elhúzódására a legrosszabb álmunkban sem gondoltunk volna. Amiért részletesebben foglalkozunk vele, az természetesen a erkölcsi kérdések miatt történik. Az előterjesztés rendkívül egyszerűnek tűnt. Az ellenzék, a Pécs jelenlegi legeredményesebb csapatának támogatására egy csinos összeget kért. Annyit, amennyi az éves költségvetésben a sportra volt előirányozva.

Maráczy Tibor: Héják és galambok

 

Természetesen nem a madarakkal kapcsolatos szerény ismereteimet kívánom megosztani az olvasókkal. Amennyiben nem tévedek, ez a politikában használt kifejezés azt hivatott jelölni, hogy vannak a politikusok között olyanok, akik inkább az erőt részesítik előnybe a politikai kapcsolatokban, és vannak, akik a nyugodtabb, békésebb hangnemet ütik meg ellenfeleikkel szemben. Úgy gondolom, aki például napilapot vagy más, közélettel kapcsolatos újságot szerkeszt, és üzleti haszonra is szert kíván tenni, az megjelentet olyan írásokat, amelyek a héja típusú emberek kedvében járnak, és közzétesz olyant is, amely inkább a galamb lelkületű embereknek szól. A mi kis hivatalos kiadványunk nem üzleti vállalkozás, ezért nem kívánjuk kielégíteni egyik oldal igényeit sem. Mert igyekszünk ügyek mentén úgy fogalmazni, hogy lehetőleg a legtökéletesebben az igazságot fejezze ki. Itt persze mondhatják Önök, hogy az általunk leírt igazság a mi igazságunk. Reméljük, hogy NEM! Megalapozott ez a reményünk, mert olyan zsinórmértéket tartunk a szemünk előtt, amely a transzcendens zsinórmértéke. Sokszor leírtuk, mi nem hordjuk a bölcsesség kövét a zsebünkben. Tévedhetünk, és már tévedtünk is. De, igyekeztünk minél előbb helyrehozni a hibánkat, és egyetlen megjegyzésünket sem az tudatos elfogultság, netalán a gyűlölet vezérelte. Mindig tiszteletben tartottuk, és erre személyemben én kényesen ügyelek, az emberi méltóságot, az adott ember Istentől kapott méltóságát. Ebből egy jottányit sem engedünk, egy jottányit sem engedek, nem véletlen, hogy egy személyben én vagyok a felelős kiadó! Csak olyan írás kerülhet ki a nyilvánosság elé, amelyet én elolvastam és a megjelentetésére rábólintottam. Ebben a tekintetben cenzor vagyok, de csak ebben az értelemben! 

Alapítók: Évforduló

 

Amikor kis kiadványunk megjelent október 15-én, éppen egy éve lesz, hogy az új összetételű közgyűlés az alakuló ülését tartotta. Többször is foglalkoztunk már a megalakulást követő öt hónappal, ezért most annak az időszaknak a történéseit, és a következményeit nem hozzuk ide most. Lényegét tekintve a különböző politikai csoportosulások képviselői addig futották a köröket, amíg mindenki meg nem kapta a búsás jövedelemmel járó pozícióját, a kozmopolita oldal pedig a város vezetését. 
Arra azonban mi sem számítottuk, hogy egy év alatt teljesen kifosztják a kasszát, és fizetésképtelenség közeli helyzetbe kormányozzák a várost. Sikerült nekik. 
Mindezt úgy, hogy semmilyen jelentősebb beruházás nem indult el . Sőt! Lekerült a napirendről a jégpálya befedése, a wellness fürdő, a közterületek felújítása, a sofőröknek megígért béremelés egy része, de még a kormányzat által átutalt óvodai pedagógusok bérfejlesztésére kapott összegnek is nyoma veszett, legalább is a dolgozók nem kapták meg a kormány által előirányozott bérüket. Az előkészítő és ki tudja, még milyen bizottságokban zajló háttéralkukról a pécsi polgárok semmit nem tudnak, talán nem is tudhatnak. Néha a közgyűlés formális papírlapozgatásokból áll, hiszen a háttérben már minden előzőleg egyeztetve van.