Maráczy Tibor: Héják és galambok

 

Természetesen nem a madarakkal kapcsolatos szerény ismereteimet kívánom megosztani az olvasókkal. Amennyiben nem tévedek, ez a politikában használt kifejezés azt hivatott jelölni, hogy vannak a politikusok között olyanok, akik inkább az erőt részesítik előnybe a politikai kapcsolatokban, és vannak, akik a nyugodtabb, békésebb hangnemet ütik meg ellenfeleikkel szemben. Úgy gondolom, aki például napilapot vagy más, közélettel kapcsolatos újságot szerkeszt, és üzleti haszonra is szert kíván tenni, az megjelentet olyan írásokat, amelyek a héja típusú emberek kedvében járnak, és közzétesz olyant is, amely inkább a galamb lelkületű embereknek szól. A mi kis hivatalos kiadványunk nem üzleti vállalkozás, ezért nem kívánjuk kielégíteni egyik oldal igényeit sem. Mert igyekszünk ügyek mentén úgy fogalmazni, hogy lehetőleg a legtökéletesebben az igazságot fejezze ki. Itt persze mondhatják Önök, hogy az általunk leírt igazság a mi igazságunk. Reméljük, hogy NEM! Megalapozott ez a reményünk, mert olyan zsinórmértéket tartunk a szemünk előtt, amely a transzcendens zsinórmértéke. Sokszor leírtuk, mi nem hordjuk a bölcsesség kövét a zsebünkben. Tévedhetünk, és már tévedtünk is. De, igyekeztünk minél előbb helyrehozni a hibánkat, és egyetlen megjegyzésünket sem az tudatos elfogultság, netalán a gyűlölet vezérelte. Mindig tiszteletben tartottuk, és erre személyemben én kényesen ügyelek, az emberi méltóságot, az adott ember Istentől kapott méltóságát. Ebből egy jottányit sem engedünk, egy jottányit sem engedek, nem véletlen, hogy egy személyben én vagyok a felelős kiadó! Csak olyan írás kerülhet ki a nyilvánosság elé, amelyet én elolvastam és a megjelentetésére rábólintottam. Ebben a tekintetben cenzor vagyok, de csak ebben az értelemben! 

Alapítók: Évforduló

 

Amikor kis kiadványunk megjelent október 15-én, éppen egy éve lesz, hogy az új összetételű közgyűlés az alakuló ülését tartotta. Többször is foglalkoztunk már a megalakulást követő öt hónappal, ezért most annak az időszaknak a történéseit, és a következményeit nem hozzuk ide most. Lényegét tekintve a különböző politikai csoportosulások képviselői addig futották a köröket, amíg mindenki meg nem kapta a búsás jövedelemmel járó pozícióját, a kozmopolita oldal pedig a város vezetését. 
Arra azonban mi sem számítottuk, hogy egy év alatt teljesen kifosztják a kasszát, és fizetésképtelenség közeli helyzetbe kormányozzák a várost. Sikerült nekik. 
Mindezt úgy, hogy semmilyen jelentősebb beruházás nem indult el . Sőt! Lekerült a napirendről a jégpálya befedése, a wellness fürdő, a közterületek felújítása, a sofőröknek megígért béremelés egy része, de még a kormányzat által átutalt óvodai pedagógusok bérfejlesztésére kapott összegnek is nyoma veszett, legalább is a dolgozók nem kapták meg a kormány által előirányozott bérüket. Az előkészítő és ki tudja, még milyen bizottságokban zajló háttéralkukról a pécsi polgárok semmit nem tudnak, talán nem is tudhatnak. Néha a közgyűlés formális papírlapozgatásokból áll, hiszen a háttérben már minden előzőleg egyeztetve van. 

Maráczy Tibor: Szeretett városunk

 

Merem remélni, hogy a választott cím nem túlzás, és az itt élő emberek tízezrei számára Pécs a szeretett városuk. Már pedig, akit szeretünk, azért mindent szívesen megteszünk. Párunkat, gyerekeinket, szüleinket igyekszünk segíteni, értük cselekedni, dolgozni, óvni. 
Nincsen ez másképpen más estekben sem, így a városát szerető emberekről szintén elmondható a személyes kapcsolatunkról leírtak is. Vagyis, akik szeretik, a városunkat, azok igyekeznek óvni – például nem szemetelnek, nem firkálják össze a frissen vakolt és színezett házfalakat. A sor folytatható. 
Szintén elvárható, hogy óvjuk és vigyázunk a közösségi tereinkre, az ott pompázó virágokra, nem rongáljuk vagy törtjük össze az utcai bútorokat. A sor ez esetben is folytatható. A városért cselekedni már szélesebb lehetőségeket ölel fel, és esetleg mindannyiunkra más és más feladatot ró. A lehetőségeinkhez mérten. A már leírtakon kívül könnyen belátható, hogy vannak olyan területek, amelyek lehetőséget nyújtanak mindenki számára a cselekvésre. Csak példaként említem a társasházak előtti virágágyások kialakítását, a közösségi közlekedés járművein a megértő és kulturált viselkedést, a másik ember megsegítését, a rászorulókra történő odafigyelést. Ez utóbbi sok esetben nem is jelentene komolyabb terhet, mindössze odafigyelést és segítőkészséget. Különösen a társasházakban élnek olyanok, akik esetleg időszakosan segítségre szorulnak. A boltba menet igazán nem jelenthet gondot X. vagy Y. nénihez becsöngetni és megkérdezni, hogy hozzunk e neki kenyeret vagy tejet. Esetleg, patika mellett elhaladva, kiváltani a receptjét. Végső esetben az illető háziorvosához fordulni és kérni a szociális ellátást. Lényegileg apró dolgokkal is nagy segítséget tudunk nyújtani. 

Maráczy Tibor: Pécsi fejlesztések

 

A megyei sajtóban jelent meg a hír; a Gazdaságfejlesztési főosztály vezetője szeptemberben távozott, követve a volt helyettesét, aki már régebben vette a kalapját. Mint kiderült, az eltelt hat évben elsősorban csapatépítéssel foglalkozott, ha hinni lehet az újságírói tájékoztatásnak. A gazdaság fejlesztéséhez több minden szükségeltetik. Elsősorban a cél, amely kijelölése annak, hogy milyen irányban, mit fejlesztünk. Gazdasági hatástanulmányok, és ami a legfontosabb, rendelkezésre áll e a szükséges forrás? Mert ez utóbbi nélkül az elképzelés vágyálom maradhat. Természetesen lehet és kell is bizonyos gazdasági irányokat kijelölni, hatástanulmányokat, megvalósítási terveket készíteni, de ennek is csak akkor van értelme, ha valamilyen forrás mobilizálására, jövőbeni megszerzésére lehetőség látszik. Mert, ha nem, marad a csapatépítés, aktatologatás, unalom, esetleg a kalap vétele. Az előző ciklusban azok a fejlesztések lettek befejezve, amelyeket még az Fideszes városvezetés indított el, és amelyekhez jelentős plusz állami források érkeztek. Az előző öt évben lehetett hivatkozni a Fidesz városvezetés hátrahagyott adósságára, meg minden másra. Azonban a múlt év egyik legnagyobb kampányeseménye annak a bejelentése volt, látványos körítéssel, hogy a városvezetés kifizette az utolsó fillérig az adósságot. Egyszerű választópolgárként naivan arra számítottam, hogy a következő öt évben, pénzügyileg megerősödve, valamilyen fejlődés megindul, a gazdasági élet élénkül és látjuk majd a fényt az alagút végén. Sokan gondolkodhattak így, mert városunk polgármestere nagy fölénnyel nyerte meg a választást az ellenfelével szemben, és némi huzavona után sikerült biztosítania a többséget a közgyűlésben is. Azonban még egy év sem telt el, és nem hogy fejlesztésekre nincsen pénz, de még a bérek fizetésére sem. Ezek után joggal merül fel a kérdés, mi szükség van Gazdaságfejlesztési főosztályra? Források nélkül elég nehéz fejleszteni. Az pedig, hogy a vezetés szép lassan, de feléli Pécs vagyonát, aggodalomra ad okot. Egyre több ingatlan kerül kalapács alá, néha azaz ember érzése, hogy végkiárusítás van. Óhatatlanul is XV. Lajos király elhíresült mondása jut az eszembe: „Utánam az özönvíz.”

Alapítók Tanácsa: Véleményünk a pécsi felvonulásról

 

1. A nemiség az emberiség egyik Istentől kapott ajándéka, amely által egy férfi és egy nő részese lehet a teremtésnek oly módon, hogy az egyesülésük által egy, vagy több élet keletkezik és jön a világra. A teremtés törvényéből adódóan a nemiség az örömszerzés és a teremtésben való részesülés forrása.

 2. Elfogadjuk azt a tényt, hogy egyes embereknél a nemiség valamilyen oknál fogva a saját neméhez való vonzódásban nyilvánul meg. Ezt, mint betegséget egyes embereknél kezelni lehet, más estekben visszafordíthatatlan a folyamat. Ennek megélése, illetve a megélésének segítése az e körbe tartozó emberek és szakemberek belső magánélete, amelyet kellő intelligenciával az érintettek kezelni tudnak.

Alapítók: Lehullott a demokrácia álarca

 

 

Döbbenetes jelenség figyelhető meg társadalmunk egyes rétegeiben. Olyan megnyilvánulások, amelyek már messze túlmutatnak a politika egyébként durva világán is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy olyan szereplői is vannak ezeknek a megnyilvánulásoknak, akikre adott esetben nagy tömegek figyelnek oda. Mint például egy előadóművészre, közéleti személyiségre, de ide vehetjük az internet világát is. A jelenség nem csak magyar sajátosság. Pár napja gyilkoltak meg egy amerikai férfit, mert világnézete nem egyezett meg a gyilkosáéval. Mert nem a fősodor által elvárt és kívánt értékrendet vallotta. Merészelte ez nyíltan, nagy tömegek előtt képviselni. Említhetjük a szlovák miniszterelnök elleni merényletet is, ami azt jelentette, hogy a kozmopolita tettleges erőszak elérte a régiónkat is.

Alapítók: Árad a Tisza

 

Teljes nevén; Tisztelet és Szabadság Párt. Az eltelt időkben jól láthattuk, hogy nem véletlen a rövidebb név használata. Ugyanis a Párt vezetése és tagjai részéről a másik ember felé a tisztelet morzsáit sem láthatjuk, és a szabadság kérdése is erősen vitatott akkor, amikor egyre nyilvánvalóbb, hogy mind külső, mind pedig belső gazdasági, politikai csoportosulások irányítása alatt áll. 
Asztaltársaságunk továbbra sem kíván politikai nyilatkozatokat tenni, de fenntartjuk továbbra is a jogot arra, hogy erkölcsi kérdésekben megnyilvánuljunk. 
Vagyis, kizárólag a Tisza vezetőtől elhangzott kijelentésekre reflektáljunk, erkölcsi alapon! 
Az adózási tervezet kiszivárogtatása kívül áll ezen a körül, hiszen ez pénzügyi, gazdasági kérdés. Ezen vitatkozzanak a közgazdászok és pénzügyi szakemberek. Vegyük a Tisza jelmondatát. „Árad a Tisza.” Tudjuk, amikor a Tisza árad, az mindig rombolást, pusztítást, károkozást, néha még haláleseteket is okoz, tehát csapás, természeti csapás! Miként írja le Petőfi Sándor A Tisza című versében?

Maráczy Tibor: Érthetetlen

 

 

 Nem csak a mostani, de az 1990-től működő önkormányzatok hanyag, a városi tulajdonban lévő épületekkel, közterületekkel kapcsolatos magatartása. A jó gazda szemlélete még nyomokban sem lelhető fel. Tudjuk, mindenért a jelenlegi városvezetés sem tehető egyértelműen felelőssé, hiszen 35 év mulasztását nem lehet csak az ő nyakukba varrni, de az elmúlt hat évet már igen! 2019-ben elsöprő győzelmet aratott az összetákolt kozmopolita szövetség. Nem véletlenül, hiszen már 2018-ban is látszott, hogy a pécsi polgárok elégedetlenek az előző vezetéssel. Az emberek döntő többsége ezért változást akart, és tett is azért a szavazófülkékben, hogy ez a változás a demokrácia szabályai szerint megtörténjen. Hamar jött a kijózanodás, mert az első közgyűlések arról szóltak, hogy a képviselők a saját fizetésüket emelték, többször is, majd a belső harcok foglalták le az új városvezetést, amelynek a végén áldozatul esett az egyik alpolgármester is. Közben halmozódtak a problémák.

Alapítók: Időben szólunk

 

Asztaltársaságunk már foglalkozott az Aradi vértanúk útját szegélyező vaskerítés elemeket tartó oszlopok lepusztult állapotával. Akkor, Méltatlan állapotok címmel igyekeztünk felhívni a figyelmét az új közgyűlés tagjainak arra, ami dr. Őri László megyei közgyűlési elnök úr megemlékező beszédében elhangzott. Megemlítette, hogy „hogy ez az utca tisztelgés az aradi tizenhárom előtt.” Megjegyeztük, hogy akkor sürgős tennivalójuk lesz az új közgyűlés tagjainak, mert jelenleg az utca kinézete, állapota nem méltó azokhoz az emberekhez, akik életüket adták a magyar szabadságért. Az akkor és most is közölt kép természetesen lekicsinyítve van. Eredeti méretre növelve jól látható az oszlopok elhanyagoltsága, lepusztult állapota. Megemlítettük továbbá, hogy szinte mindegyik tartóoszlop töredezett, sürgős javításra szorul. Javasoltuk a minél előbbi javításukat. A betontartók fölül nyitottak, tehát lehetőség lett volna, hogy virágokat ültessenek beléjük. Elképzelhető, hogy a tervező eredeti szándéka is ez volt. Amennyiben a virágok ültetése és gondozása megoldhatatlan problémát okoz a város vezetésének, akkor célszerű lenne lefedni a felső, jelenleg nyitott és porladozó tetőt. Sajnos, csalódnunk kellett! 
Amennyiben az utcát emlékhelynek, sőt, kegyeleti helynek tekintjük, legalább is a mártír tábornokok mellszobraitól kezdve, mindenképpen méltó környezetet kell, nem lehet, hanem kell teremteni az útnak! 

Alapítók: Hét másodperc az élet

A cím túldramatizáltnak tűnhet, pedig, ha jól belegondolunk, nem az. Ugyanis ennyi idő áll a rendelkezésére a gyalogosoknak, hogy biztonságosan átkeljenek Pécs egyik legforgalmasabb útján. Szinte nincsen olyan hét, amikor legalább egyszer, olvasói sms ne foglalkozna a megyei lapban ezzel az egyébként tarthatatlan helyzettel. Az, hogy még nem történt valami komolyabb baleset, csak a Gondviselésnek köszönhető. Mi magunk is már jeleztük az illetékes önkormányzati képviselőnek, hogy indokolt lenne legalább 12 másodperces zöld jelzés megadása. Nem tudjuk, hogy mi az oka, mert választ nem kaptunk, de lehet, hogy ez a 7 másodperc kőbe van vésve, vagy aranyba öntve, és ezért nem lehet rajta változtatni?