Alapítók: Örömteli

Aki megtisztel bennünk és figyelemmel kíséri Asztaltársaságunk eddigi munkáját, törekvéseit, megnyilatkozásait, az jól tudja, hogy mennyire fontos számunkra a környezetvédelem, azon belül is a közterületek zöldfelületének növelése, a parkok kialakítása. Ez első komoly összetűzésünk az akkori hatalmasokkal, a Melinda utcai Kiserdő kivágása miatt robbant ki, és odáig fajult, hogy egyik alapítónkat bíróság elé kívánták citálni egyes érintettek, akiknek a politikai felelősségét feszegettük. Egy józan gondolkodású ügyvédnek köszönhető, hogy nem lett belőle komolyabb ügy, amely a hiúságában megsértettek számára politikailag károsabb lett volna, mint a mi alapítónknak. Már, a megalakulásunkat követő első hónapban felvállaltuk a környezetünk megóvását, Pécs zöldterületeinek növelését célzó elképzeléseinket, és elkezdtünk lobbizni a Petőfi utca, illetve a Hungária út – Nagy Jenő utca által határolt terület fejlesztéséért. Támogattuk, hogy a volt Magasház helyén egy park épüljön. Többször eljártunk az akkori önkormányzati képviselőnél, hogy a Szigeti út – Tüzér utca kereszteződésénél, a volt MüM 508 sz. ipari iskola elbontott épületének helyén, a több évig látható dzsumbuj helyett szintén egy park legyen kialakítva. Még nevet is javasoltunk, Univerzitás park, ahol a medikusok és medikák az órák szünetében szép környezetben kikapcsolódhattak volna.

Alapítók: Személyes kapcsolatfelvétel

 

Március 31-én személyes kapcsolatfelvételre került sor dr. Barkóczi Csaba úrral, Pécs-Ispitaalja önkormányzati képviselőjével.
Asztaltársaságunk a képviselő úr munkásságát már az előző ciklusban is figyelemmel kísérte és nagyra értékelte. Amíg az előző öt évben listáról bekerült képviselőként dolgozott, a 2024-es önkormányzati választást a körzetében megnyerte, és október elsejétől ebben a minőségében kezdte el a képviselői munkát. És nem csak a szavak szintjén, hanem igazi fiatalos lendülettel, amint az egy képviselőtől joggal elvárható. Örültünk a személyes találkozásnak, amelyet mi kezdeményeztünk.

Maráczy Tibor: Gördülő kövek

 

Pécs város vezetőinek nincsen szerencséjük a terekkel. Pontosabban a terek térkövezésével. Első ilyen nagyobb fiaskó a Jókai tér esetében merült fel. Mint tudjuk, a mediterrán városnak kikiáltott Pécs időjárása ezt nem tudta, ezért a téli fagyok, a hó, kikezdte a valóban mediterrán környezetbe illő térköveket. Talán még sokan emlékeznek rá, addig húzták, halasztották az érdemi garanciális javítást, amíg annak ideje lejárt, és maradt egy selejtes és egyre jobban baleset veszélyes tér, amelynek teljes átkövezése azóta elkészült. A 2010-es városirányítás váltásakor az EKF beruházások és szerződések már részben készen voltak. Az új városvezetésre lényegében csak a beruházások végrehajtása maradt. Most csak egy mondatba utalnék vissza arra, hogy a Kodály Központ tervezési hiányosságok miatt mennyivel került többe, hogy a Tudásközpontról néha hullottak a burkoló elemek. A kivitelezésre, ahogy akkor mondták, több MSZP-hez közelálló vállalkozás kapott megbízást, de jutott munka a másik oldalhoz közel álló vállalatoknak, vállalkozóknak is.
Visszatérve a terek burkolásához, itt is tetten érhető volt ez a leosztás. Már a kivitelezések során gondok merültek fel, a nem szakszerű munkavégzés miatt.

Alapítók: A repülőtér gazdasági nehézségei

 

Asztaltársaságunk már több mint egy évtizede is foglalkozott a Pécs határában lévő repülőtérrel, annak hasznosításával. Már akkor megállapítottuk, szakember véleményét kikérve, hogy a jelenlegi leszállópálya hossza rövid, nagyobb gépeket nem tud fogadni a repülőtér. Véleményének figyelembe vételével javasoltuk, hogy épüljön meg egy újabb, legalább 3 kilométer hosszú betonsáv, amely lehetővé tenné nagyobb gépek fogadását is. A személy utasforgalom növekedése mellett megemlítettük a tehergépek fogadásának lehetőségét, továbbá, a sors ne adja, szükség esetén katonai gépek érkezését. Mindehhez hozzákapcsoltuk a térségünk gazdasági fejlesztésén túl a meglévő és jelentős turisztikai lehetőségeket is. Növelni lehetne gyógy-és gasztronómiai turizmust, kibővítve a történelmi helyek bemutatásával. Kiemelt lehetőséget nyújt Siklós és Szigetvár, hiszen a két városban vár és fürdő is található. Fakultatív kirándulás keretében, száz százalékos tulajdonú önkormányzati cég által bonyolítva, nem csak a repülőtér forgalma, de a Pécsett vagy környékén eltöltött vendégéjszakák száma is jelentősen növelhető lenne. Nem meglepő módon, a többszöri alkalommal előterjesztett javaslatainkra semmilyen visszajelzést nem kaptunk.

Maráczy Tibor: Ceglédi tapasztalatok

Szeptember első hetének a végén, Cegléden jártunk. Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében. A fővárostól 74 kilométerre fekszik délkeletre. Népessége a 2023-as népszámlálás szerint 36 344 fő volt. Az itt élők elvándorlása, fogyása nem jelentős, tíz év alatt nem egészen kettőezer fővel csökkent. Az interneten bárki könnyedén utána nézhet a város fejlődésének, de elsősorban a képgalériára hívom fel a figyelmet. Kiemelten a vizes létesítményekre. Látható egy akvapark, és egy sportuszoda is. Miután nekünk, pécsieknek és természetesen Asztaltársaságunknak szívügye egy, a képeken látható létesítmény létrehozása, építése, ezért elsősorban a látottak közül a „vizes” élményeinket emeljük ki. Sajnos, az akvaparkot, az idő rövidsége miatt nem tudtuk meglátogatni, de a sportuszodára jó rálátásunk volt. Ugyanis, a CVSE Clubház és Hotelben laktunk. (Figyelem PMSC illetékesek!) A tizenkilenc szoba az emeleten helyezkedik el, és a nagy közös erkélyről jó rálátás van az uszodára. A folyósok falán az egyesület büszkeségeinek fényképei láthatóak. Többek között Londonban
olimpiai bajnokságot nyert birkózó, de más sportágak Európa bajnoki és világbajnoki érmeseinek fényképei láthatóak, akikre büszkék lehetnek a Ceglédiek. Aki eredeti méretére felnagyítja a közölt képet, láthatja, hogy éppen vízilabda meccs zajlik a medencében. Villanyfényes találkozó!

Maráczy Tibor: Örömteli

 Amikor ezeket a sorokat leírom, május 30-án este, örömteli hírt olvastam a megyei lapban. Pécs- Nyugat önkormányzati képviselő jelöltjei megegyeztek abban, hogy közös lakossági fórumot fognak tartani. A rendezvény gondolata: „Ellenfelek vagyunk és nem ellenségek.”  Ennek fényében talán nem is olyan meglepő, hogy a sírgyalázástól sem visszariadó jelölt nem megy el a találkozóra. Feltételezem a jelöltek jó szándékát, de a jelenlegi városvezetés oldalán állók közül nem mindenki gondolja így. A 2022-es választások előtt, az állítólag demokratikus oldal nagyon demokratikus és túlsúlyos embere a legsötétebb Rákosi időszakra jellemző kijelentést tett, sőt, le is írta, aki nem rájuk szavaz, az bizony nem ellenfél. Számára legalább is nem. Nagyon bízom abban, hogy az ilyen emberek minél hamarabb kiszorulnak a közéletből. A mostani kampányidőszak is jól mutatja, nincsen programjuk, a gyűlöletkeltésre alapoznak mindent, azt remélve, hogy lejáratással fognak visszajutni a hatalomba, vagy azt sikerül megtartaniuk. Mint láthatjuk, van már jó példa is. Nyugodtan említhetem az Asztaltársaságunkat is. Mint dr. Keresztes úrral, mind pedig ebben a ciklusban Zag úrral sikerült ügyek mentén együttműködni. Az elért eredmények a bizonyítékai annak, hogy intelligens, értelmes emberek, nagyon különböző értékrendjük ellenére is, bizonyos közös célok eléréséért együtt tudnak működni. Sokszor leírtuk; számunkra az lenne az igazán elfogadható, ha már annyira büszkék arra egyesek, hogy az összes jelöltjük diplomás, hogy összedugva okos buksijukat, egyeztetve elképzeléseiket, valóban a legjobb megoldást kiválasztva munkálkodnának Pécsért és az itt élőkért. Sokszor leírtam, leírtuk; a kátyúk az egyik és a másik oldal szimpatizánsainak az autóját is tönkretehetik. A letakarítatlan havas úton mindkét oldal kocsijai megcsúszhatnak és összetörhetnek. Nem sorolom tovább. Nem az a közös érdek, hogy ne legyenek kátyúk, télen a havas út le legyen takarítva? Nem, azaz itt élők érdeke, hogy hozzáértő emberek vezessék a várost, gyarapítsák vagyonát, növeljék az itt élők megélhetési lehetőségeit? Ehhez össze kell fogni, nem pedig széthúzni! Azt az energiát, amelyet a gyűlölködés felemészt, jó dolgok véghezvitelére lehetne fordítani. Nagyon bízom abban, hogy most valami elindult a város nyugati részén.

Maráczy Tibor: Nem csak pénz kérdése

Kedves ismerősöm az április hónap nagy részét és május hónap első harmadát különböző klinikákon töltötte. A tapasztalatait megosztotta velem, és úgy gondolom, néhány tanulságos észrevételt, gondolatot érdemes továbbadnom. Pécs híres klinikáin eltöltött napok rávilágítottak egyes esetekben olyan hiányosságokra is, amely rendszerszintű, de olyanokra is, amely nem pénz kérdése, hanem emberi hiányosságokat is mutatnak. Ismerősöm kiemelte, mind a három intézményben kimagasló orvosi, illetve gyógytornászi ellátásban részesült. Lényegileg elmondható ez a nővéri és ápolói szakmai tevékenységről is. Különösen az ápolói szakszemélyzet teljesített kiválóan, de a nővérek döntő többsége is kedvesen, odaadóan végezte a munkáját. Ugyanakkor, mint minden munkahelyen, itt is fellelhető volt olyan személy, akinél hozzáállásbeli hiányosságokat lehetett felfedezni. Kijelenthető, hogy ezekben az esetekben nem pénz kérdése a munkához, és így a betegekhez, a segítségre szorulókhoz való hozzáállás. Ismerősöm elmondta, hogy a Szívcentrum Kardiológiai Osztályán indította az áprilist. Szívritmuszavar lépett fel, 150-es pulzussal vették fel az osztályra. Az orvosok profizmusa, a nővérek és ápolók szaktudása és segítőkészsége, kitűnő volt. Három nap elteltével engedték otthonába, de már a következő hét közepén az Ortopédia Klinikán volt jelenése. Az osztályon mindössze hat nővér dolgozott, ami az ismerősöm meglátása szerint nem mindig volt elégséges. Ezt rendszerhibának tudta be, különösen a műtétes napokon bizonyult kevésnek ez a létszám. A nővérek nagy része kedvesen és odaadóan végezte a munkáját, bár ilyen létszám mellett még a kevésbé rutinosoknak is csipkedniük kellett magukat. A tizedik napon átkerült a Korai Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályra. Az ápolói és nővéri létszám elégséges volt, hiszen a reggeli rutinfeladatok után a műszak többi része már csendesebben telt el. Ismerősöm külön kiemelte a négy gyógytornász hölgy profizmusát, rendkívül magas szintű szakmai tudását.

Régi Pécs 2015. (részlet) „Mindenáron kell egy hős! (Steinmetz kapitány legendája)”

„Persze az előfordulhat, hogy ha az igazságot kimondjuk az egyeseket, vagy egyesek érdekeit sértheti. De azért próbáljuk meg és mondjunk igazat. Steinmetz kapitányról is, a "mű hősről"!

Ki volt Steinmetz kapitány azaz Steinmetz Miklós?

Steinmetz Miklós 1913. október 4-én született Pécsen. Szülei a Tanácsköztársaság bukása után emigráltak (maradjunk annyiban elmenekültek) vagyis 1921-ben hagyták el az országot. Ekkor a kis Miklós 8 éves volt mindössze. A család kalandos utat jár be. 1921-ben - mint oly sok elvtársuk - Jugoszláviába menekültek, majd Olaszország, Argentína és Uruguay volt életük helyszíne. 1932-ben végül is a Szovjetunióban telepednek le.
1936-ban Steinmetz a spanyol polgárháború önkéntese is volt, majd 1944-ben a II. Ukrán Hadsereg tisztje lesz.

Maráczy Tibor: Bezárt kulturális intézmények

Asztaltársaságunk nem csak a környezetre, de a kulturális területre is nagy hangsúlyt fektet. Mély meggyőződésünk, hogy Pécs gazdasági fellendülésének a turizmuson és a kulturális rendezvényeken keresztül vezet az egyik útja. Éppen ezért is fájó számunkra a volt Bóbita bábszínház épületének sanyarú sorsa, ezért tettünk a hasznosítására már többször is javaslatot. Éppen ezért fájdalmas a számunkra a Gyermekkönyvtár bezárása, és talán még fájdalmasabb a Pécsi Kulturális Központ épületének a kiürítése. Ez utóbbi esetében az ilyenkor szokásos maszatolás megy, az épület életveszélyessé vált. Egyik napról a másikra? Nem. Évek, esetleg évtizedek alatt vált azzá. Még pedig azért, mert a mindenkori városvezetők nem törődtek a felújításával. Sem az előzőek, sem pedig a mostaniak.

Maráczy Tibor: Kell nekünk stadion?

 

Kell! De nem foci, hanem úszóstadion, jégstadion, egy modern sportcsarnok!
Sajnálatos módon ismét felmerült annak a lehetősége, hogy Pécs új futballstadiont kap sok százmillióért? Minek?
Magyarországon csak a harmadosztályban van Nemzeti Bajnokság. A felsőbb osztálynak tartott labdakergetésnek OTP Bank Liga és Merkantil Bank Liga a neve.