A Dávid házából származó Józsefet, Szűz Mária férjét, Jézus nevelőapját a hívők közössége évszázadok óta tiszteli, a kereszténység történetében betöltött szerepének tulajdonképpeni elismerésére csak alig másfél évszázada került sor. Ez persze nem azt jelenti, hogy korábban ne szenteltek volna a nevét viselő templomokat, ne írtak volna énekeket és imádságokat a szentéletű férfi tiszteletére.
A kiemelt tisztelet egyházi megerősítése 1870-ben történt meg, amikor a hajdani ácsot, Jézus első tanítómesterét IX. Piusz pápa Szent Péterrel együtt az egyetemes katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította, majd 1889-ben kiadta a Quamquam pluries kezdetű enciklikát (apostoli levelet), amelynek központi témája József Jézus iránti atyai szeretete és gondoskodása az emberi szeretet példájaként. Legutóbb az egy esztendeje szentté avatott II. János Pál pápa emlékezett meg erről Redemptoris custos kezdetű apostoli buzdításában.
Május 1. ‒ mint azt már egy cikkemben néhány éve kifejtettem ‒ nem csupán állami ünnep, de a katolicizmus számára is kiemelt ünnepnap, Munkás Szent József ünnepnapja, amelyet 1955-ben az akkori pápa, XII. Piusz vezetett be az egyházi év naptárába. Maga a titulus már korábban is létezett; ezt mutatja, hogy a pécsi gyárvárosi templomot Munkás Szent József tiszteletére építtette és szentelte fel Virág Ferenc megyéspüspök. Pilch Andor, Visy Zoltán és Gosztonyi Gyula egy neoromán és modern stílusjegyeket ötvöző, iskolából, templomból és paplakból álló épületegyüttest tervezett. A munkálatok 1926-ban kezdődtek. Először a templom készült el, 1929-ben, majd ezt követte az iskola (1931), amelyet 1931-ben már bővíteni kellett, végül 1932-ben a paplak is készen állt Isten szolgájának befogadására. Magáról a templomról a következőket érdemes tudni: kereszt alakot formáz, azaz kereszthajós, lábazata kőborítású, a földszint homlokzata félmagasságig téglaborítású, felette vakolt. A Zsolnai Vilmos utca felőli terméskőborítás különleges látványt kölcsönöz az épületnek, de nem elhanyagolható a hangsúlyos, nagyméretű, két oldalán egy-egy oszloppal kiegészített rózsaablak sem, amely egy nagy és körülötte nyolc kisebb ablakokból áll. Az iskolaépület felől ennek kisebb változatát helyezték el a mesterek. A templom keleti íves falán a keresztre feszített Jézus látható, ugyanitt az épületbelső világosságát kis félköríves ablakok biztosítják. Az építők az eredeti terveknek megfelelően kazettás mennyezetet alakítottak ki. A szentély északi oldalához csatlakozik a gúlasisakos (csúcsos) harangtorony, amelynek oldalait pilaszterek (féloszlopok vagy faloszlopok, azaz oszlopot imitáló vakolatdíszek) és kis ablakok szegélyezik, fölötte toronyórát imitáló vasból készült kör alakú számlap kapott helyet. A nyugati – iskola felőli – nyeregtetős bejárat előre ugrik, boltíves falmezejében helyezkedik el a mellékalakokkal kiegészített Szent József a kis Jézussal dombormű-kompozíció.
Hasonló ábrázolás – Szent József a kis Jézussal ‒ látható Székesfehérváron, az úgynevezett Schmidl-villa homlokzatán. A Várkörút 9. cím alatti épületet a város meghatározó építésze, Schmidl Ferenc tervezte maga és családja részére. Neve összekapcsolódott a 30-as évek építési hullámával, különösen az 1938-as Szent István emlékévvel. Életrajzából, amelyet Csutiné Schleer Erzsébet székesfehérvári városvédő, építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök állított össze, tudjuk, hogy ő tervezte többek között az egykori Ince pápa téri Horthy Miklós Kultúrházat és a mára már nagyrészt eltűnt, szinte teljesen átépített Vitézi Székházat. 1932-től a város Mérnöki Hivatalának vezetőjeként oroszlánrészt vállalt a városfejlesztési koncepció kidolgozásában.
Mire is menne egy férfi szerető feleség nélkül? Bizony, Schmidlnek is megadatott a boldogság, ráadásul Havranek Karolában, a helyi kőfaragó-dinasztia leszármazottjában igazán ösztönző házastársra talált. Még iskolai tanulmányai idején ő irányította ugyanis az építészi pálya felé, és házasságuk idején is odaadó hitvesként inspirálta a munkára. Nem meglepő hát, hogy az asszony, aki férjét nemcsak mindenkinél jobban szerette, de kitartása és munkabírása miatt tisztelte is, szobrot rendelt Ohmann Bélától, az Országalma, a Prohászka-emlékmű, a Vitézi Székház Magyar vitéz szobrának későbbi alkotójától. A klasszikus szobor Szent Józsefet, az építőt ábrázolja, jobb kezében a ház makettjét, baljában szerszámokat tart. A szent előtt álló kis Jézus bal kezében tulipánt tart. A szobor állapota az évtizedek során sokat romlott, így csak valószínűsíthető, hogy jobb kezével a szívére mutat.
A názáreti ácsból Jézus nevelőapjává lett férfi alakja nemcsak a magyar építészetben jelent meg számos alkalommal, Prohászka Ottokár apostoli munkásságában is központi szerepet játszott. A családpasztoráció és a munkásmissziók úttörőjeként kiemelte a férfiak családban, elsősorban a vallásos életre nevelésben betöltött vezető szerepét, példaként Szent Józsefet, a Szent Család fejét állítva eléjük. Úgy gondolta, az ő példája ismét közelebb hozhatja az Egyházhoz a vallás- és egyházellenes radikális baloldali propaganda miatt eltávolodott apákat és férjeket feleségeikkel és gyermekeikkel.
E gondolatok zárásaként álljon itt a bevezetőben említett XII. Piusz pápa imádsága, amelyet akár minden munkakezdésnél érdemes elmondanunk.
„Ó, dicsőséges Szent József pátriárka, alázatos és igaz názáreti kézműves, légy mindennapi fáradozásainkban mellettünk, hogy mi, katolikus kézművesek is megtaláljuk munkálkodásunkban az Isten dicséretének alkalmas eszközét, hogy megszentelődjünk, és hasznossá váljunk a társadalom számára, amelyben élünk. Hiszen minden cselekvésünknek ezek a legfőbb eszményeik. Könyörögd ki számunkra Istentől, ó legszentebb pártfogónk, a szív alázatát és egyszerűségét, azt, hogy örömet találjunk a munkában, és jóakarattal legyünk azok iránt, akik társaink benne. Add, hogy a munkát, amely elkerülhetetlen, ebben az életben, az isteni akaratnak megfelelően, vidáman végezzük, tudatában különleges szociális helyzetünknek és küldetésünknek, felelősségünknek. Add meg nekünk a fegyelem és imádság szellemét, a kedvességet és a tiszteletet a felettesek, a testvéri érzést a velünk egyenrangúak, az alázatot és türelmet az alattvalókkal szemben. Ámen.”
A kiemelt tisztelet egyházi megerősítése 1870-ben történt meg, amikor a hajdani ácsot, Jézus első tanítómesterét IX. Piusz pápa Szent Péterrel együtt az egyetemes katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította, majd 1889-ben kiadta a Quamquam pluries kezdetű enciklikát (apostoli levelet), amelynek központi témája József Jézus iránti atyai szeretete és gondoskodása az emberi szeretet példájaként. Legutóbb az egy esztendeje szentté avatott II. János Pál pápa emlékezett meg erről Redemptoris custos kezdetű apostoli buzdításában.
Május 1. ‒ mint azt már egy cikkemben néhány éve kifejtettem ‒ nem csupán állami ünnep, de a katolicizmus számára is kiemelt ünnepnap, Munkás Szent József ünnepnapja, amelyet 1955-ben az akkori pápa, XII. Piusz vezetett be az egyházi év naptárába. Maga a titulus már korábban is létezett; ezt mutatja, hogy a pécsi gyárvárosi templomot Munkás Szent József tiszteletére építtette és szentelte fel Virág Ferenc megyéspüspök. Pilch Andor, Visy Zoltán és Gosztonyi Gyula egy neoromán és modern stílusjegyeket ötvöző, iskolából, templomból és paplakból álló épületegyüttest tervezett. A munkálatok 1926-ban kezdődtek. Először a templom készült el, 1929-ben, majd ezt követte az iskola (1931), amelyet 1931-ben már bővíteni kellett, végül 1932-ben a paplak is készen állt Isten szolgájának befogadására. Magáról a templomról a következőket érdemes tudni: kereszt alakot formáz, azaz kereszthajós, lábazata kőborítású, a földszint homlokzata félmagasságig téglaborítású, felette vakolt. A Zsolnai Vilmos utca felőli terméskőborítás különleges látványt kölcsönöz az épületnek, de nem elhanyagolható a hangsúlyos, nagyméretű, két oldalán egy-egy oszloppal kiegészített rózsaablak sem, amely egy nagy és körülötte nyolc kisebb ablakokból áll. Az iskolaépület felől ennek kisebb változatát helyezték el a mesterek. A templom keleti íves falán a keresztre feszített Jézus látható, ugyanitt az épületbelső világosságát kis félköríves ablakok biztosítják. Az építők az eredeti terveknek megfelelően kazettás mennyezetet alakítottak ki. A szentély északi oldalához csatlakozik a gúlasisakos (csúcsos) harangtorony, amelynek oldalait pilaszterek (féloszlopok vagy faloszlopok, azaz oszlopot imitáló vakolatdíszek) és kis ablakok szegélyezik, fölötte toronyórát imitáló vasból készült kör alakú számlap kapott helyet. A nyugati – iskola felőli – nyeregtetős bejárat előre ugrik, boltíves falmezejében helyezkedik el a mellékalakokkal kiegészített Szent József a kis Jézussal dombormű-kompozíció.
Hasonló ábrázolás – Szent József a kis Jézussal ‒ látható Székesfehérváron, az úgynevezett Schmidl-villa homlokzatán. A Várkörút 9. cím alatti épületet a város meghatározó építésze, Schmidl Ferenc tervezte maga és családja részére. Neve összekapcsolódott a 30-as évek építési hullámával, különösen az 1938-as Szent István emlékévvel. Életrajzából, amelyet Csutiné Schleer Erzsébet székesfehérvári városvédő, építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök állított össze, tudjuk, hogy ő tervezte többek között az egykori Ince pápa téri Horthy Miklós Kultúrházat és a mára már nagyrészt eltűnt, szinte teljesen átépített Vitézi Székházat. 1932-től a város Mérnöki Hivatalának vezetőjeként oroszlánrészt vállalt a városfejlesztési koncepció kidolgozásában.
Mire is menne egy férfi szerető feleség nélkül? Bizony, Schmidlnek is megadatott a boldogság, ráadásul Havranek Karolában, a helyi kőfaragó-dinasztia leszármazottjában igazán ösztönző házastársra talált. Még iskolai tanulmányai idején ő irányította ugyanis az építészi pálya felé, és házasságuk idején is odaadó hitvesként inspirálta a munkára. Nem meglepő hát, hogy az asszony, aki férjét nemcsak mindenkinél jobban szerette, de kitartása és munkabírása miatt tisztelte is, szobrot rendelt Ohmann Bélától, az Országalma, a Prohászka-emlékmű, a Vitézi Székház Magyar vitéz szobrának későbbi alkotójától. A klasszikus szobor Szent Józsefet, az építőt ábrázolja, jobb kezében a ház makettjét, baljában szerszámokat tart. A szent előtt álló kis Jézus bal kezében tulipánt tart. A szobor állapota az évtizedek során sokat romlott, így csak valószínűsíthető, hogy jobb kezével a szívére mutat.
A názáreti ácsból Jézus nevelőapjává lett férfi alakja nemcsak a magyar építészetben jelent meg számos alkalommal, Prohászka Ottokár apostoli munkásságában is központi szerepet játszott. A családpasztoráció és a munkásmissziók úttörőjeként kiemelte a férfiak családban, elsősorban a vallásos életre nevelésben betöltött vezető szerepét, példaként Szent Józsefet, a Szent Család fejét állítva eléjük. Úgy gondolta, az ő példája ismét közelebb hozhatja az Egyházhoz a vallás- és egyházellenes radikális baloldali propaganda miatt eltávolodott apákat és férjeket feleségeikkel és gyermekeikkel.
E gondolatok zárásaként álljon itt a bevezetőben említett XII. Piusz pápa imádsága, amelyet akár minden munkakezdésnél érdemes elmondanunk.
„Ó, dicsőséges Szent József pátriárka, alázatos és igaz názáreti kézműves, légy mindennapi fáradozásainkban mellettünk, hogy mi, katolikus kézművesek is megtaláljuk munkálkodásunkban az Isten dicséretének alkalmas eszközét, hogy megszentelődjünk, és hasznossá váljunk a társadalom számára, amelyben élünk. Hiszen minden cselekvésünknek ezek a legfőbb eszményeik. Könyörögd ki számunkra Istentől, ó legszentebb pártfogónk, a szív alázatát és egyszerűségét, azt, hogy örömet találjunk a munkában, és jóakarattal legyünk azok iránt, akik társaink benne. Add, hogy a munkát, amely elkerülhetetlen, ebben az életben, az isteni akaratnak megfelelően, vidáman végezzük, tudatában különleges szociális helyzetünknek és küldetésünknek, felelősségünknek. Add meg nekünk a fegyelem és imádság szellemét, a kedvességet és a tiszteletet a felettesek, a testvéri érzést a velünk egyenrangúak, az alázatot és türelmet az alattvalókkal szemben. Ámen.”
Váczi Márk
