Alapítók: Tanulmányúton jártunk

 

Augusztus 7-én Baján jártunk tanulmányúton. Elsősorban a város tisztaságát, rendezettségét, a közlekedési kultúrát, és az ott élők viselkedését igyekeztünk megfigyelni. Kiemelten kívántuk megtekinteni a Türr István múzeumot, amelynek felújítása öt évvel ezelőtt volt. Tudjuk, a szomszéd fűje mindig zöldebb, de az is igaz, hogy egy kívülálló mindig könnyebben észreveszi a hiányosságokat is. Mi is találtunk. A Türr István kilátó némi felújítást elbírna, de itt sem olyan lepusztultságról van szó, mint amilyen a pécsi belváros sok épülete. A közölt természetesen másolható és nagyítható. A felvétel annak a hídnak a részletét ábrázolja, amelyen keresztül át lehet menni a Petőfi szigetre. Aki felnagyítja a képet az láthatja, a híd két oldalán széles járdák vannak, a járdák mellett mind a két oldalon biciklisáv, középen a kétszer egysávos úttest. A kerékpárosok a menetiránynak megfelelően használják a biciklisávot, és a gyalogátkelőhelyeknél fegyelmezetten leszállnak a járművükről és azt áttolják. 

A sétáló utcában már délután pezsgő élet volt, az emberek fagyiztak, beszélgettek, látszott, hogy számos ismerős, jó barát itt adott egymásnak randevút. Egyetlen elektromos rollert láttunk a sétáló utcán áthaladni. Két csitri állt rajta, de egyenes vonalban, lassan haladtak az emberek között. A közlekedést tekintve talán ezt az egyetlen kirívó esetet láttuk. Természetesen az itt élők kihasználják a Sugovica nyújtotta lehetőségeket is, élénk forgalom volt a vízen, még Sárkányhajózó gyerekeket is láttunk. Sajnos, ez Pécsett nem lehetséges. 
Visszatérve a Türr István Múzeumra. Impozáns épületben rendkívül széles területet átfogó, rendkívül jól rendezett, elképesztő mennyiségű leletet, középkori tárgyat, impozáns népviseleteket és még sok egyéb érdekességet láthat a látogató. Szerencsére az ott dolgozók és közöttünk nem került sor mélyebb társalgásra a pécsi múzeumokat illetően. Így is a küszöb alatt közlekedtünk, természetesen csak átvitt értelemben. Még valami feltűnt; az ott élők büszkék a városukra, büszkék arra, hogy bajaiak, és büszkék mindarra, amijük van. A kisvárost összehasonlítottuk Péccsel és csak egyet legyintettünk. Mert mit is lehetne mondani?

Alapítók