Maráczy Tibor: Trianon 106 éve

 

Idén emlékezünk meg a Trianon diktátum százhárom éves évfordulójáról. Sokan, sok mindent elmondtak és leírtak már erről a szégyenletes eseményről. Mert Magyarország szétszabdalása az egész európai politika szégyene volt. De talán nem túlzás leírni, az európai embereké. Azonban érdemes más szemszögből is megvizsgálni, hogy mi vezetett 1920. június negyedikéig. Mi vezetett ahhoz, hogy az európai nagyhatalmak egy koncepciós, - békekötésnek hazudott - perben halálra ítélték Magyarországot. De, mint tudjuk, per sem volt, hiszen Apponyi grófot csak akkor hallgatták meg, amikor már minden le volt rendezve a győztes nagyhatalmak és csatlósaik között. A színjáték része volt, hogy az „utolsó szó” jogán halálra ítélt ország küldötte megszólalhatott.

Maráczy Tibor: Elküldte a Szentlelket

 

Jézus földi pályafutása befejezése előtt többször említi a tanítványainak a Vigasztaló, a Szentlélek elküldését, amely az Atya lelke, az Igazság lelke.
Számomra talán az egyik leginkább szívhez szóló megnyilatkozást Szent János apostol jegyezte le.
„A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.”(Jn 14,26)
Másutt leírják Jézus azon kijelentését, hogy a világ nem kaphatja meg, csak azok, akik a tanítványai lesznek. Ebből is láthatjuk, nem „automatikus” ajándékról van szó. Valamilyen szintű kapcsolódás kell ember és az Isten, ember és Jézus között. Nem szándékom teológiai értekezést írni, inkább valamiféle figyelemfelhívást, személyes tanúságot tenni, tapasztalataimat megosztani.
Amennyiben megfigyeljük az idézett mondatot, egyértelműen láthatjuk, hogy két különböző, de nagyon fontos dologról van szó. Jézus tisztázza, hogy a Szentlelket az Atya küldi, az Ő nevében. A Szentlélek pedig megtanítja a tanítványokat mindenre, és eszükbe juttat mindent, amit Jézus mondott nekik.
Mi vagyunk ma a tanítványok, és ez az ígéret nekünk is szólt, szól.

Maráczy Tibor: Búcsúsztató

 

 Tiszás szavazók, hallgassatok meg! Figyeljetek rám. Búcsúztatni jöttem a Fideszt, nem dicsérni, A rossz, amit emberek tesznek gyakran túléli őket. A jó gyakorta feledésbe merül. Ez legyen a Fidesz sorsa is? A Tiszások mondják, hogy sok súlyos bűne volt. És a Fidesz súlyosan lakolt meg. Megemlékezni jöttem a holt Fidesz fölött. Értékrendünk hasonló volt, ez igaz. De azt mondják, hogy sok bűne volt. Bizonnyal így van ez, ha sokan mondják… De emlékezzünk, hogy egy csődszélén álló, IMF hitellel terhelt ország irányítását vették át. És még a székükbe sem ültek bele a miniszterek, amikor nyakon öntötte őket a vörösiszap; Kolontár és még két falu pusztult bele. És még újjá sem épültek a faluk, amikor jött a nagy árvíz, amely milliárdokat követelt. De a Tiszások mondják, hogy mást vártak tőlük. S bizonnyal ők derék emberek. Mit mondhatnék én, hogy beszédjüket ne cáfoljam? De talán megemlíthetem, hogy az árvíz után ki kellett fizetni az IMF hitelt, és a devizahitelesek gondjai is ott tornyosultak a kormány feje felett. Én csak azt mondom, amit tudok. Jól, rosszul, de megoldották ezt is. Aztán mikor már lett volna szusszanásnyi idő, elindult a migráns áradat. Tudom, a Tiszások szerint nagy hiba volt ezrével be nem fogadni ezeket az ellenőrizetlen hátterű embereket, de most majd megoldják ezt is. A Fidesz ezen bűne hamarosan ki lesz pipálva, és helyre áll a rend. De akkor mire való volt a Schengeni egyezmény, mely elvileg határvédelemre kötelezett minket? Épült a kerítés milliárdokért, az EU vezetők dörgedelmes fejcsóválása mellett, de legalább békében éltünk, eddig. Most ez is változik, hiszen az EU vezetők szolidaritást kívánnak. A gaz Fidesz ennek sem tett eleget, majd most a Tisza kormány megoldja ezt.És közben visszavásároltak stratégiai ágazatok cégeit, elrabolva az extraprofitot a nyugati fináncoligarchiáktól, sőt, még arra is vetemedtek, hogy extraprofitjuk miatt adót vessenek ki a bankokra is. Ennek most vége lesz, a Tisza kormányban ott ül a nemzetközi pénzintézetek embere, majd ő megszünteti a Fidesznek ezt a bűnét is. Mert a Tiszások mind derék és jóravaló táncos emberek, akik tudják, hogy a népnek mi a jó, ezért fölöslegesnek tartják a rezsicsökkentést, árrés stoppot, és más hasonlót. A liberális kereskedelmet és a multik extraprofitját korlátozó intézkedéseket hozni nem lehet. E feladatot majd a Shell embere profi módon lerendezi. Nem kell félni, szépen növekedni fog majd az osztalék. 
A kórházak és klinikák is rendben lesznek, amelyeket a Fidesz úgy elhanyagolt. 

Maráczy Tibor: A képviselő

 

A képen dr. Hargitai János látható, s mint mindig, a helyzet magaslatán. Egyetlen baranyai képviselő, aki bejutott az országgyűlésbe. Így Baranya Vármegyének mégis lesz országgyűlési képviselője. Nem irigylem. Volt már ellenzékben, de akkor a patkó másik oldalán még nem gyűlölettől habzószájú többség ült, mint most. Én személyesen ismertem, rövid ideig a pártban főnököm is volt. A munkastílusa nagyon megfelelt nekem. Világos beszéd, világos irány, és tettrekészség. Csak volt egy nagyon lényeges nézet béli különbség bizonyos szövetséget illetően. Ebbe itt nem megyek bele, mert ez nem tartozik a nyilvánosságra. Mint mindannyiunknak, biztosan neki is vannak hibái. Viszont részemről is megérdemli a tiszteletet, hogy végig kitartott és kitart a KDNP mellett. Komoly kurázsi most beülni az Országházba. Megsüvegelendő! 

Szókratész bölcsessége

Az ókori Görögországban Szókratész nagy bölcsesség hírében állt. Egy napon valaki megkereste a nagy filozófust, és ezt mondta neki:

- Tudod, mit hallottam a barátodról?

- Egy pillanat – válaszolta Szókratész. Mielőtt elmondanád, szeretném kipróbálni a három szitát.

- A három szita?

Alapítók: Hiába szóltunk időben

 

Ez az öt szintes épület a méreteihez képest egy zsebkendőnyi területen épül. A város olyan szegletében, amely túlzsúfolt, a légszennyezettsége az egyik legnagyobb, a gépjárműforgalom szinte már elviselhetetlen. A parkolóhelyek száma minimális már most is. Egyértelmű, hogy egy ilyen kolosszális ház felhúzása helyett inkább nagy lombozatú fa ültetése, illetve egy kis park kialakítása lett volna célszerű. Az illetékes önkormányzati képviselőnek hiába jeleztük az építkezés kezdetén, hogy járjon el az illetékes hatóságoknál az épület építési engedélyének a visszavonására, még csak választ sem kaptunk. Asztaltársaságunk nem kívánt az országgyűlési választásokat befolyásoló lépéseket tenni ez ügyben. Az újságunk megjelenésének napján azonban már biztosnak tűnik, hogy egyéni országgyűlési mandátumot nem szerzett az önkormányzati képviselő úr, ez nem zárja ki, hogy listás helyet majd fog kapni. Amennyiben igen, akkor önkormányzati képviselő választás lesz, és nem nehéz belátni, hogy a globalista oldal jelöltje fog nyerni. Nagy kérdés, hogy az új Szívcentrum megépítését az új kormány támogatni fogja e, és amennyiben igen, kit fognak megbízni az építkezés orvosi felügyeletével.. 

Alapítók: Aki tudni szeretné, hogy mi miért történt

 

Itt és most csak a bemutatás szintjén foglalkozunk a könyvvel, amely a sorozat első kötete, és az I. világháború angol, angolszász kiprovokálásának a történetét írja le. Három angol ember az 1800-as évek végén rádöbbent, hogy a Brit impérium elvesztheti vezető szerepét, mert a császári Németország ipari, gazdasági fejlődése olyan startot vett, hogy Anglia már azokban az években is kezdett lemaradni. A könyv hiteles dokumentumokra támaszkodva leírja, hogy kemény 15 év munkával miként állították át az angol közvélemény oroszellenességét barátsággá, suttogó és hazug propagandával miként uszítottak Németország ellen. Az Elit embereit miként helyezték el a megfelelő beosztásokban, miként zsarolták őket emberi gyengeségeik, illetve hatalmi és pénzéhségük miatt. Miként kenték el a súlyos bűneiket. A saját kormányuk és a Parlamentjük megkerülésével, de a király támogatásával, hogy hozták létre az Antantot. Az egészben az a legmegdöbbentőbb, hogy visszaköszön a jelen. Akkor a németek ellen, most az oroszok ellen felépítettek egy gyűlöletkampányt, miként provokálták ki, hogy a németek kénytelenek legyenek megindítani a hadműveleteket, mint ahogy Oroszország esetében is így történt. A módszer jó, kidolgozott és több, mint 120 éve működik.

Maráczy Tibor: Harminc ezüst

 

Harminc ezüstpénz. Ennyiért árulta el Júdás Jézust. Pontosabban, ennyiért adta a kezükre a főpapoknak. Sok, vagy kevés? Júdásnak elég volt. Azonban felmerül mindjárt egy kínzó kérdés. Miért? Csak a pénzért, vagy valami más oka is lehetett?

Júdás, a hagyomány szerint először Keresztelő János tanítványaihoz tartozott, és csak János hitvallása után csatlakozott a Jézust követőkhöz. Bekerült a Jézus által választott tizenkét apostol közé. Vagyis Jézus legközvetlenebb környezetébe, amint ma mondanánk, a belső mag egyik tagja lett. Végig kísérte Jézust a három év alatt. Egyike volt azoknak, akik látták csodáit, és így megtapasztalhatta Jézusnak nem csak az emberségét, hanem istenségét is. Nem hagy nyugodni a kérdés. Miért? Csak a pénzimádat vezette?

Maráczy Tibor: Húsvét öröme

 

Nem véletlenül választottam ezt, a viszonylag ritkán látható képet. Tamás apostol, aki nem hitt Jézus feltámadásában, bizonyosságot kap Jézustól. Megérintheti a sebeit, átszúrt oldalának sebébe teheti az úját, amint a képen is látható. A művész ábrázolásán, ha alaposan megfigyeljük, maga Jézus fogja meg Tamás kezét a csuklójánál és helyezi az oldalsebébe. Micsoda gesztus. Jézus egyetlen bárányt, tanítványt sem akar elveszíteni. Minket sem. 
Ezt a kis gondolatmenetet, elmélkedést, amelyet most a hivatalos újságunk első oldalain leírok, a ma kételkedőinek szánom. Mert magában a kételkedés nem bűn. A bizonyosság elutasítása a bűn! Tamás a bizonyosság után megvallja, hogy Jézus az Ura és Istene, és a hagyomány szerint egészen Indiáig elmegy a hittérítő útján és ott is hal meg.

Maráczy Tibor: Negyven év fájdalma

 

Amint már előző számunkban is jeleztük, 2026. február 18-án megemlékezést tartottak Pécs-Vasason a negyven évvel korábban bekövetkezett vágatomlásban elhunyt 11 bányász hősi halott emlékére. 15 bányászt temetett maga alá a negyvenhat méter hosszan leomló széntömeg. Három napi megfeszített munkával sikerült négy bányász életét megmenteni, de sajnos, hat magyar és öt lengyel bányászt már csak holtan tudtak a felszínre hozni. Édesanyák, feleségek, gyermekek vesztették el édesapjukat, fiukat. 
Negyven év fájdalma nyomja ma is a volt vasasi bányászok vállát, lakozik szívükben. Nem felejtenek, mert nem tudnak, de nem is akarnak felejteni. 
Ezt példázza a mostani megemlékezés is.